Ne a GYED döntsön a család életéről! Jelenleg a GYED folyósítása hónapról-hónapra 70%-os keresetpótlást biztosít, függetlenül a folyósítási időtől. A Momentum kormányában a havonta folyósított összeg az igénybevétel hosszától függ majd. A 14 havi 100 %-os keresetpótlás tömbösített összege a biztosított döntése alapján terülne szét a gyermek 6 hónapos korától a 3. életévének betöltéséig, így minél hosszabb a folyósítás, annál kisebb az egy havi folyósított összeg. A rövidített GYED időt a 70%-os keresetpótlás helyetti 100%-os, illetve a GYED maximumának növelésével kompenzáljuk.

A jelenlegi rendszerhez hasonlóan biztosítjuk a GYED folyósítást munkavégzés mellett is, amely a szülőket arra ösztönözheti, hogy korábban visszatérjenek a munkaerőpiacra, hiszen ezt nem kell úgy megélniük, mintha ezáltal jogos bevételtől esnének el. Mindegy, hogy hány hónapig marad otthon valaki, vagy hogy mikor kezd el dolgozni, mindenképp pénzénél marad.

Az apának sem kell kimaradnia az első közös pillanatokból. A javasolt 14 hónapos GYED-periódusból 2 hónap az apáknak jár, akik így otthon maradhatnak a gyerekkel. Azaz a teljes GYED-időszakból 2 hónapnyi 100%-os keresetpótlás az apák számára fenntartott. Máskülönben csak 12 hónapnyi támogatásban részesül a család. A Momentumnál az egyedülálló szülőkre is gondolunk. Számukra az apahónapok jelentenek kompenzációt. Egyszülős családok esetében ugyanis 14 hónapos 100%-os keresetpótlást biztosít az intézkedés.

A gyerekvállalásnak nem szabad a nélkülözésről szólnia. A Momentum gondoskodik arról, hogy a várandósságuk megállapítását követően egészségügyi okból más munkakörbe áthelyezett munkavállalók minden esetben megkapják legalább a korábbi átlagbérüket. A jelenleg hatályos szabályok az alapbért veszik viszonyítási alapul, ami számos esetben a garanciák ellenére bércsökkenést eredményez annak következtében, hogy kiszámításakor nem kell figyelembe venni a teljesítményi elemeket (prémium, bónusz, stb.) és béren kívüli juttatásokat (cafeteria), amelyek azonban bizonyos munkahelyek esetében a teljes munkabér 30%-át vagy ennél nagyobb részét is képezhetik.

Az Alaptörvény garantálja a család védelmét, és a Munka Törvénykönyve tartalmaz is várandós és kisgyermekes anyákat, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülőket védő szabályokat, de ezek sokszor nem elégségesek vagy megmaradnak a formlalitás szintjén. Például a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, melyek kimondják hogy a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig nem rendelhet el a munkáltató éjszakai munkát, túlórát és készenlétet, és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a gyermek 3 és 4 éves kora közötti időszakban túlóra és készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el. A Momentum felemelné az életkori határokat ezekben a törvényekben, hogy azok valós segítséget jelentsenek a családok számára. Javaslatunk a gyermek négy éves koráig az éjszakai munka, a túlóra és a készenlét teljes tilalma, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára a gyermek 4 éves korától az iskolakezdés pillanatági a munkavállalói beleegyezéshez kötött éjszakai munka. Továbbá szükséges a munkavállaló relatíve gyengébb érdekérvényesítési helyzetéből kiindulva a túlóra - egy az általános szabályhoz képest alacsonyabb - maximumának meghatározása, illetve ennek a szabálynak a hétvégi készenlét tilalmára vonaktozó előírással történő összekapcsolása.

Hisszük, hogy a részmunkaidős és távmunka jellegű foglalkoztatási formák terjedése segítséget nyújatana a családok számára, ezért ösztönözzük őket. A gyermekkel otthon lévő szülőnek is mielőbb meg kell adni a lehetőséget, hogy munkát tudjon vállalni, miután a gyermek elérte a bölcsődés kort.

Ahhoz, hogy a szülők munkát tudjanak vállalni, szükségük van rá, hogy gyermekük vagy gyermekeik napközbeni ellátása és felügyelete megoldott legyen. Különösen nehéz az ellátást megoldadiuk a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülőknek. Sok helyen drámai a helyzet. Vannak települések, ahol növelni kell a férőhelyek számát, illetve szinte mindenhol javítani kell a szolgáltatás minőségén és spektrumán, hogy a szülők nyugodt szívvel hagyhassák ott gyermekeiket.

„Anyák megbecsülése, nők szülés utáni segítése a munkaerőpiacra való visszatérésben, több támogatás a családoknak, ingyenes színvonalas bölcsödék alanyi jogon minden gyereknek... Istenem, olyan jó lenne, ha tényleg lenne változás!”

–– Klaudia, Budapest

A jelenlegi rendszer csak a statisztikák torzításáról szól, csalásra kényszeríti a szülőket, akik mindent megtennének, hogy a gyermekük mellett lehessenek. A Momentum nem hagyja, hogy a szülő a saját táppénzéhez képest csak limitáltan mehessen gyermekápolási táppénzre. Szerintünk nem állapot, hogy a napok száma kizárólag a gyermek korától és a szülő családi állapotától függ: de nem függ sem a gyermek betegségének jellegétől, sem a szülő biztosításban töltött idejétől/befizetett járulékaitól.

Ahogy minden fogyatékosságal élő ápolását végző személy munkájáért fizetést érdemel ésnem díjat vagy segélyt, úgy a fogyatékossággal élő gyermekét ápoló szülő is. Ez egy régóta fennálló tartozás a társadalommal szemben.

Jelenleg az ápolási díj lényegében segélyként üzemel, holott az ápolás érdemi munkavégzés, ráadásul az ápolást végző hozzátartozó munkájával tehermentesíti az egészségbiztosítási- és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó intézményeket. Bár az ápolást végző hozzátartozó nem szorul ki a nyugdíjrendszerből (mivel az ápolási idő beleszámít a szolgálati időbe), sem az egészségügyi rendszerből (de az egészségügyi biztosítása csak az ápolási díj folyósításának idejére szól), az ápolást végző személy jellemzően mégsem érzi magát a társadalom ugyanolyan hasznos tagjának, mint a munkaerőpiac egyéb területein dolgozó társai. A Momentum elismeri az ápolást végző hozzátartozók által végzett MUNKA fontosságát.

„Láthatatlanná válnak ezek a családok. Egy-két trauma után a család inkább bezárkózik.”

–– Éva, Budapest

A jelenlegi ápolási díjként folyósított összeg alatta van annak az összegnek, ami elegendő lehet arra, hogy két ember (az ápolt és az ápoló) meg tudjon élni belőle. Ahogy alatta van annak is, ami legalább részben elismerné az ápolást végző személy valós munkáját. Mindezt úgy, hogy a fogyatékossággal élő és tartósan beteg ápoltakra jellemzően többet kell költeni egy családnak. A Momentum jelentősen megemeli az ápolási díj összegét: az ápolási díj, az emelt összegű áplási díj és a kiemelt ápolási díj összege is másfélszeresére növekedne.

Támogatjuk, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek szülei ne csak akkor utazhassanak kedvezményesen, amikor a gyermeket beviszik az iskolába vagy a fejlesztő intézménybe és a gyermek velük van, hanem akkor is, amikor onnan hazajönnek a gyermek nélkül vagy visszamennek a gyermekért. Ha a kedvezmény csak a gyermek jelenlétében érvényes, a szülők számára jobban megéri bérletet vásárolni, hiszen ha egy hónapban hússzor elviszi a gyerekét iskolába, akkor negyvenszer kell a gyerek nélkül utaznia, ami miatt már bőven megéri bérletet vásárolni, így gyakorlatilag semmiféle kedvezményben nem részesül, holott megilletné. Ezért a fogyatékossággal élő gyermekek szülei számára az ingyenes kísérői lehetőség mellett kedvezményes bérletvásárlási alternatívát nyújtunk, ezzel csökkentve a család költségeit, segítve a mindennapi megélhetést.

Jelenleg feltétele a CSED-nek és a GYED-nek, hogy a szülő biztosításban álljon az igénybevétel kezdetén. Mi a Momentumnál azt gondoljuk, hogy a gyermekvállalás érzelmi kérdés, és a családtervezést nem kell, hogy megelőzze egy jogi kutatómunka. Nem engedhetjük, hogy az érdekérvényesítő képesség aránytalansága miatt a munkáltató elbocsáthassa az anyát, amikor tudomására jut a terhesség. A legsérülékenyebb szülők az ismeretek hiánya, a jogi procedúra,vagy az önbizalom hiánya miatt nem lépnek, vagy nem tudnak fellépni a jogsértő volt munkáltató ellen. A Momentum megszünteti ezt a kitételt. (Ez a rendelkezés nem érintené a bevételi oldalt: a 365 nap biztosításban töltött idő az elmúlt két évben továbbra is elvárás lenne.)

A jelenlegi GYED-maximum 133 875 Ft-os maximum értéke egy egyedül álló szülő esetén nem biztosítja az egy főre eső létminimum összegét. A GYED maximumának meghatározásához az egy főre jutó jövedelmek eloszlását vesszük figyelmbe. A 9. jövedelmi decilishez tartozó egy főre jutó jövedelem (122,724 Ft) több mint kétszeresénél húzzuk meg a GYED maximum NETTÓ! értékét (269 993 Ft, br: 359 991) Ft). E szerint, 100%-os keresetpótlás mellett a GYED maximum csak bruttó 406 005 Ft-nál magasabb fizetés esetén jelentene bevételcsökkenést.

A jelenlegi GYES összege megegyezik annak az öregségi nyugdíjminimumnak a 100%-ával, ami2008 óta nem emelkedett, azaz havi 28500 Forint. A családok a gyermek 3. életévének betöltéséig jogosultsak GYES folyósításra. Ez az összeg egyrészt nem alkalmas arrra, hogy egy család számára legalább részben kompenzálja azokat a megnövekedett költségeket, amelyek az új családtag érkezésével keletkeznek, másérszt, ez az összeg alacsonyabb, mint a Momentum által javasolt fix szociális juttatás, íly módon negatívan is hathat a gyermekvállalási hajlandóságra. Ezeket figyelembe véve a Momentum jelentősen megnövelné a folyósított GYES összegét, főleg a gyermek életének első 18 hónapjában. A három évig tartó folyósítási idő alatt a GYES összege fokozatosan csökkenne.

A családi pótlék összege az elmúlt 9 évben nem emelkedett, emelése elkerülhetetlen. Rengeteg család így a megélhetési küszöb alá sodródott. Sőt az összeg indexálása szintén szükséges annak érdekében, hogy az vásárlóerejét meg tudja őrizni.

Van akiket súlyosan érint a hiány. A differenciálás így kiemelten kezeli az egyszülős, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat, akiket még nagyobb teher nyom. Így a Momentum első körben az egygyermekes családok esetében 5%-kal, kétgyermekes családok esetében 15%-kal, illetve a nagycsaládosok esetében 25%-kal emeli a családi pótlék összegét, míg a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok esetében szintén 25%-kal emelkedik a pótlék összege. A jövőre vonatkozóan inflációval indexáljuk a juttatás összegét.

Megszüntetjük az adókedvezményben foglalt gyerekszám szerinti aránytalan differenciálást és a gyerekszám szerinti kompenzációt az univerzálisan folyósított családi pótlékba vezetjük át. Így minden nagycsalád számára segítséget jelent, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vannak a szülők. A gyermekenként igénybe vehető családi adókedvezmény összege minden gyermek után 15 ezer forint lesz.

A gyermekvédelem központi szereplői a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok, hozzájuk futnak be a problémák és ők koordinálják a családok és a gyermekek segítésének folyamatát. A családok segítése azonban sokféle feladatatot hozhat magával: egy munkaügyi- vagy gyermekelhelyezési per, a hiperaktivitással élő gyermek óvódáztatása vagy a depresszióval küzdő szülő rehabilitációs ellátása mind megoldandó feladatok lehetnek. Annak érdekében, hogy ezekben a problémákban a családok segítséget kapjanak, egyrészt arra van szükség, hogy a családsegítő szolgálatok túlterheltsége csökkenjen, másrészt pedig arra, hogy helyben rendelkezésre álljanak a családokat segíteni tudó pszichológusok, jogászok vagy a pedagógiai szakszolgálat szakemberei.

A területi ellátás hiányosságai közé tartoznak a pszichiátriák, illetve a drog- és alkohol rehabilitációs intézmények lefedettségi problémái is. Általában pont ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, nincsenek elérhető pszichiáterek és rehabilitációs programok. Sok családnak segítséget nyújtana, ha a depresszióval vagy szenvedélybetegséggel küzdő szülő korai fázisban segítséget kapna. Jelenleg ott tartunk, hogy ha a szülők problémával küzdenek, általában mindez csak súlyos fázisban derül ki, aminek hatására elveszik a családtól a gyermeküket, és esélyük sem lesz arra, hogy segítséget kapjanak, majd visszagondozzák a gyermeket a családba.

A Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi-fenntartó tevékenységkörét megszüntetjük, a szociális szolgáltatások és intézmények fenntartása a járási önkormányzatok fennhatósága alá kerül. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok a járások központi településének önkormányzata helyett a teljes járás választott önkormányzata alá kerülnek, hogy ezáltal érdekeltté váljanak a teljes terület igényeinek kiszolgálásában.

Minden intézmény számára elérhetővé tesszük egy iskolai szociális munkás alkalmazását. Az iskolai szociális munkások összekötőként működnek a diákok, a család, az iskola és a környezet között. Az iskola alkalmazottjaként speciális szolgáltatásokkal tudja megtámogatni a gyermekeket a szocializációs és tanulási folymatokban. Az iskolai szociális munkások a gyeremekvédelmi központokon belül, a család- és gyermekjóléti szolgálattól függetlenül, önálló munkacsoportot alkotnak majd. Jelenleg az iskolákban gyermekvédelmi eljárások során egyedül az igazgatók vonhatók felelősségre. Annak érdekében, hogy a gyerekvédelem komoly hangsúlyt kapjon az intézményeken belül, az iskolai szociális munkásokat, az igazgatókat és az osztályfőnököket egyaránt felelősségre vonhatóvá tesszük. Ezáltal ösztönözve őket a prevenciós programokban való együttműködésre. Olyan közeget teremtünk, ahol a gyermek tud kihez fordulnia problémájával, a tanárok pedig biztonságban érezhetik magukat egy abúzus gyanújának bejelentése során, mert támogató szakmai környezet veszi őket körül.

A rossz munkakörülmények, a megbecsültség hiánya és az alacsony fizetések miatt a segítő szakma (pl. szociális munkások, gyógypedagógusok, védőnők, ápolók) kiöregedőben van, az újonnan végzettek döntő többségben külföldre kényszerülnek. A szociális szakma teljes kizsigerelése folyik, miközben ezek a szakemberek igazi hősök és a felnövekvő generációnak nagyon nagy szüksége van a munkákjukra. Ezért olyan közeget teremtünk a gyermekvédelemben, ahol jó dolgozni, mert a gyermekvédelmi rendszerben dolgozókat nemcsak a közvetlen környezetüben, hanem az egész országban elismerik és megbecsülik, emberileg és anyagilag egyaránt.

Az oktatási, egészségügyi és gondozói intézményekben kiépítünk egy mindenki számára ismert folyamatot arra, hogy mit tegyél, ha veszélyben érzed magad vagy valaki mást. Szülőknek, gondozóknak, tanároknak és gyerekeknek egyaránt tudniuk kell, hogy kihez fordulhatnak. A segítségkérés küszöbét nagyon alacsonyra helyezzük, mindegy hogy emailben, levélben, telefonon, személyesen akarod jelezni a problémádat, bárhogy megteheted az intézmény teljes nyitvatartási idejében.

Az egész országban 19 gyermekjogi képviselő van, akikhez gyermekvédelmi ügyekkel fordulni lehet. Ezt a számot minimum 174-re növeljük, azaz minden járásnak lesz egy gyermekjogi képviselője, aki fogadóórákat is tart. Ez különösen fontos, ha az adott járásban magas a veszélyeztetett gyermekek száma. Mindemellett a gyermekek jogainak erősebb érvényesítési lehetősége miatt kinevezünk egy gyermekjogi ombudsmant is.

Az elsődleges cél, hogy megelőzzük a gyermekek veszélybe kerülését, sajnos azonban nincs az a gyermekvédelmi rendszer, ahol minden gyermeket meg lehet védeni. Ezért fontos, hogy az áldozatul esett gyerekek számára a rehabilitációt segítő hatékony szolgáltatások álljanak rendelkezésre. Ez ma állami keretek között nem valósul meg, a civil szektor szereplői pedig nem tudnak minden áldozatul esett gyerek számára segítséget nyújtani a felépüléshez.

A tartós nélkülözés és a kiszámíthatatlan élethelyzet gyakran sodor szülőket olyan mentális egészségügyi problémákba, mint a depresszió vagy a szenvedélybetegségek. Ezek miatt a betegségek miatt pedig gyakran odáig vezet az út, hogy a gyermeket kiemelik a családból. A gyermekvédelem erősítésének egyik legjobb módja tehát, a küzdelem a tartós szegénység ellen. A programunk az oktatástól a munkaügyi központok fejlesztésén át a szociális támogatások rendszeréig mindenhol kiemelt célként kezeli, hogy valódi megoldásokkal szolgáljunk azok számára, akik ma mélyszegénységben élik mindennapjaikat.

Minél több jó szülő van az országban, annál kevesebb érzelmileg sérült gyermek nő fel. Ennek okán a Momentum kiemelt figyelmet fordít a családok edukációjára, hogy ezáltal emelje a szülői kompetenciákat. Ennek érdekében megerősítjük a védőnői hálózatot. Fejlesztjük a Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásait, illetve további gyerekházak nyitását támogatjuk, ahol a 0-3 éves korú gyerekeket a szülőkkel együtt is szívesen látják és számukra is biztosítanak fejlesztő képzéseket. Az idősebb korú gyerekek szülei számára az iskolai szociális szolgálat szülőkonzultációi nyújthatnak segítséget. Emellett támogatjuk azokat a civil kezdeményezéseket, melyek a családok edukációját helyezik a középpontba.

A család problémáit azelőtt észlelni kell, mielőtt még a gyerek problémái megjelennének. A védőnők és a családsegítők észre kell vegyék, ha valamelyik szülő problémával küszködik, és segítséget kell tudni nyújtani számára, még mielőtt ez kihatna a gyermek mindennapjaira. Ehhez azonban az kell, hogy a védőnők és a családsegítők nagyobb figyelmet tudjanak fordítani egy-egy családra, azaz, hogy fejenként a szakembereknek kevesebb családdal kelljen foglalkozniuk.

A mai Magyarországon az a gyakorlat, hogy ha egy gyermek visszakerül a saját családjába, az sokkal inkább rémtörténet, mint sikersztori. A családok rehabilitására nincsenek meg a keretfeltételek, így ha egy gyermek visszakerül a családjába, a legtöbb esetben csak egy átmenetileg problémamentes közeg várja a stabil közeg helyett. Annak érdekében, hogy a visszagondozás jól működő gyakorlattá váljon, megerősítjük a rehabilitációs szolgáltatásokat. Ha a család problémáját időben észlelik és a kiemelést követően a szülők teljeskörű támogatást kapnak, mely lehetőséget teremt arra, hogy egy-két éven belül talpra álljanak, akkor a gyermek egy stabil, biztonságos környezetbe tud visszatérni. A kiemelés elkerülése után ennek kellene a második legfontosabb preferenciának lennie.

Az intézményi környezet erősen alárendelt viszonyt szül, így gyakran vezet visszaélésekhez, illetve az egy gyerekre jutó figyelem sokkal alacsonyabb, mint a kis létszámú otthonokban. Nem beszélve arról, hogy minőségi szakmai munkát is nehezebb egy nagy intézményben nyújtani, ahol elveszik az egyének teljesítménye. Ezért a nagy intézményeket azonnali hatállyal bezárjuk. Ez alól nem jelentenek kivételt azok az intézmények sem, ahol több kisebb intézményként van bejelentve egy nagy intézmény.

Egyszer minden gyermek felelős állampolgárrá kell váljon. Emiatt egészen kis kortól tapasztalniuk kell, hogy milyen demokratikus döntési folyamatokban részt venni. Tapasztalatokat szerezhetnek olyan tanintézményekben, melyek maguk is demokratikusan működnek, illetve akkor, ha a gyerekek teret kapnak a felfedezésre. Az óvónőképzéstől a tanárképzésig, mindenhol a megszerezhető tudásanyag részévé tesszük a demokráciára való nevelés módszertanait, illetve megerősítjük a diákönkormányzatok szerepét. Szorosan ide tartozik a gyermekek véleménynyilvánítási joga is, ennek a jogkörnek az erősítése érdekében az egyetemek mellett a középiskolai oktatásban is gyakorlattá kell tenni a tanárértékeléseket.

Már óvodás kortól érdemes játékos módszerekkel önismeretre tanítani a gyerekeket és ezt egészen középiskolás korig folytatni kell. Rengeteg kiváló módszertan áll rendelkezésre ahhoz, hogy segítsünk a gyerekeknek megismerni magukat és a külvilággal való kapcsolatukat. Mindez fontos, mert azok a fiatalok, akik tudatosan fejlesztik saját személyiségüket, sokkal könnyebben tudnak együttműködni másokkal, és könnyebben találják meg a helyüket az életben.

A szenvedélybetegségről való beszélgetést nem veszik komolyan a fiatalok , ha csak a károsságát szajkózzák nekik, és a szex is sokkal fontosabb téma az életükben annál, hogy egy letudandó kötelező feladatban tárgyalják. Senki nem beszél nekik arról, hogy a szenvedélybetegségekhez lelki problémák vezetnek és arról sem, hogy milyen védekezési módszerek állnak rendelkezésre, és melyikről mit érdemes tudni. A tabu témákról lehet és kell beszélgetni, léteznek módszerek, melyek beépíthetők a közoktatásba. Annak érdekében pedig, hogy ezekről a témákról minden gyerek számára elérhető legyen egy megbízható tudástár, online platformokat indítunk, melyek emészthető, és modern formában adják át az információkat a fiataloknak.

A gyerekek fejlődése szempontjából fontos, hogy meglegyen számukra az információhoz és a tudáshoz való hozzáférés lehetősége. Biztosítani kell, hogy a gyerekek többféle véleményt is megismerhessenek. Ezt az elmúlt időszakban leginkább a tankönyvpiac államosítása veszélyeztetette, így kormányra kerülésünkkor azonnal visszaállítjuk a szabad tankönyvválasztást. Emellett javítjuk az iskolák digitális felszereltségét, és a gyerekek számára biztonságos internethozzáférési lehetőséget biztosítunk. A biztonságos használatot azzal támogatjuk, hogy a pedagógusképzésbe beépítjük a gyerekek online bántalmazásának megelőzésével és kezelésével kapcsolatos módszerek oktatását.