Az egészségügyi ellátás túlterheltségének csökkentése és a költséghatékony ellátásformák fejlesztése alapkövetelmény egy jól működő rendszerben – a mentőcsomagokkal operáló állami beavatkozások helyett mindent az alapoktól gondolnánk újra. Az ellátás alsóbb szintjeinek kompetenciáját a csoportpraxisok létrehozásával növelnénk. Ezek az orvos- és szakdolgozói közösségek több terület szakembereit csoportosítanák egy helyre, egyfajta „kiskórházként” működnének. Magát a háziorvosi pályát is vonzóbbá tesszük a finanszírozási struktúra újratervezésével, amelynek keretében regionálisan meghatározott területi szorzókkal ösztönözzük az orvosokat és egészségügyi dolgozókat a betöltetlen praxisokba vándorlásra.

A megfelelő pénzügyi feltételek mellett szükség van a modern technológiai feltételek biztosítására is. A csoportpraxisoknak a kor igényeinek megfelelő eszközparkot biztosítanánk, ezzel lehetővé válna a kibővült feladatkörök gyorsabb, hatékonyabb elvégzése, és így több feladatot lehetne lokálisan megoldani. Nagy hangsúlyt fektetnénk a helyi prevenciós programok szervezésére is, hogy a megelőzés ne csak hosszú utazások árán legyen elérhető.

Egy korszerű egészségügyben számos olyan terápia lenne elvégezhető egynapos sebészeti beavatkozás keretei között, amelyek jelenleg feleslegesen hosszú kórházi benntartózkodást igényelnek. A betegek életminőség-színvonalának és komfortérzetének növelése céljából kibővítjük az egynapos sebészeti ellátások körét, a komplexebb esetek gondozását pedig a nagyobb központoknál hagyjuk. A teljesítmény-volumen korlát alóli mentességet kiterjesztjük a járóbeteg-szakellátás keretében végzett egynapos ellátásokra is, lehetőséget adva ezzel a költséghatékonyabb kezelési forma elterjedésének.

Beépített ösztönzőkkel csökkentjük a továbbutalások számát. Az ellátás súlypontját a regionális szintre helyezzük, könnyebbé, gördülékenyebbé téve ezzel a betegeknek a gyógyulás folyamatát. A háziorvosokat folyamatos továbbképzésekkel segítjük a kezelési protokollok megismerésében.

A fogászati alapellátás reformja évek óta várat magára, a jelenlegi finanszírozási rendszerben a rendelők a havi működéshez szükséges minimumköltségeket is nehezen tudják kitermelni. A probléma megoldása érdekében naprakésszé tesszük az ellátások után járó térítések összegét és az új terápiás módoknak megfelelően frissítjük a támogatások körét.

Nagyobb feladatkört kapnak a védőnők és az asszisztensek, ehhez biztosítjuk a megfelelő továbbképzési hátteret. Kiterjesztjük a feladatkörüket az alacsony költségből beszerezhető, könnyen kezelhető digitális vérnyomás- és vércukormérő eszközök, valamint más biometriai paraméterek mérésére szolgáló készülékek kezelésére, így tehermentesítjük az ellátás magasabb szintjeit. Az orvosok feladata lenne az eredmények kiértékelése és a további terápiás lépések megtervezése.

Az informatikai hálózatok korszerűsítésével megkönnyítjük a betegadatok áramlását, amit így egyszerűbben és gördülékenyebben elemezhetnek ki a járási háziorvosok. Ezzel lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nem orvosi szakszemélyzettől – vagy akár magától a betegtől – érkező egészségügyi adatok könnyen jussanak el a kezelőorvoshoz.

A digitális adattárolás és továbbítás elősegítésével meggyorsítanánk a betegek egészségügyi adatainak ellátóhelyek közti áramlását, kiiktatva a sokszor teljesen felesleg és hosszadalmas betegutakat. Az adatok digitális tárolása és megosztása által folyamatosan követhetővé válik a betegek állapota, ami támogatja a megelőző és gyógyító munkát.

Az alapellátás színvonalának fejlesztését csoportpraxisok létrehozásával képzeljük el, ami több szakterület orvosait integrálná egy egységbe. Megfelelő tárgyi és anyagi feltételek biztosításával a csoportpraxisok hatékony, komplex, de helyi betegellátást tennének lehetővé.

A jelenlegi egészségügyi rendszer kényszert előnyben részesítő politikájával szemben magukat az alapellátókat tesszük érdekeltté a problémák helyi megoldásában, a betegkezelési folyamatok minél kiterjedtebb lokális lebonyolításában. A csoportpraxisok képzett szakembergárdája növelné a betegek helyi ellátásba vetett bizalmát, a kiterjedtebb helyi ellátás megszervezése pedig komoly költségvetési megtakarításokat hozhatna a járó- és fekvőbeteg-ellátás terheinek csökkentése által. Az orvosok számára vonzóvá tesszük az áttérést a csoportpraxisokra a pályázati és financiális ösztönző rendszer átalakításával, ami segít a megnövekedett hatékonyságból eredő nyereséget visszajuttatni a praxisnak.

A csoportpraxisok irányítását az orvosok részvételével megválasztott praxismenedzserre bíznánk, aki az adott ellátó feladatait koordinálná, vezetné a gazdálkodást és felelős lenne az orvosok által termelt költségek ellenőrzéséért is. Külön figyelmet fordítanánk a praxisok egy orvosra eső költségeinek kiértékelésére. Az indokolt továbbutalások és a sikeres helyben végzett ellátások egészség-nyeresége csökkentené a számított költségeket. A korrekt adatgyűjtés után megfelelő visszacsatolási mechanizmusokkal és beépített ösztönzőkkel szorgalmaznánk a problémák helyi szintű kezelését.

A csoportpraxis az egészségügyi dolgozók kis családja, ahol az orvosok mellett gyógytornászok, szakápolók, dietetikusok és egyéb szakdolgozók is tevékenykednek, akik segítő munkájukkal tovább bővítenék a helyben végezhető ellátások körét.

A jelenlegi túlbonyolított betegutak és sokszor túlzott mértékben invazív beavatkozások helyett a súlypontot az egynapos sebészeti ellátásokra tennénk át. A költséghatékonyabb, gyorsabb gyógyulást lehetővé tévő egynapos ellátási forma komplex infrastrukturális átalakítást és az ösztönzőrendszer átgondolását igényli. Az elmúlt években a finanszírozási ösztönzők területén pozitív irányú változások történtek, de ezeket nem követte megfelelő mértékű fejlesztés a minimum-feltételek teljesüléséhez. A betegek értékteremtő-képességét hamarabb helyreállító beavatkozási forma arányát a 40%-os szintig szeretnénk emelni, összhangban a nyugat-európai gyakorlattal.

Magyarországon a szürkehályog műtétek mindössze 37 százalékát végzik ambulánsan, egynapos sebészet keretein belül az OECD Health at Glance 2015 felmérése alapján, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok közül.

A könnyebben elvégezhető, intenzív osztályos hátteret nem igénylő beavatkozások helyi elvégzését részesítjük előnyben, meggyorsítva ezzel a gyógyulás és a munkába való visszatérés folyamatát. A járóbeteg-ellátás és az ehhez kapcsolódó diagnosztikai háttér korszerűsítését elvégezzük, a kapacitásokat bővítjük. A teljesítmény-volumen korlát alóli mentességet kiterjesztjük a járóbeteg szakellátás keretében végzett egynapos ellátásokra is, lehetőséget adva ezzel a költséghatékonyabb kezelési forma elterjedésének.

A gyógyszerészi szakma feladatainak bővítése racionálisabb betegellátást és észszerűbb teherelosztást hoz. A gyógyszertárak megelőzési és gondozási feladatokba való bevonása növelheti a betegegyüttműködést és megkönnyítheti az egészségügy felsőbb szintjeinek munkáját. Komplex programokkal bővítenénk a gyógyszertárak szolgáltatási körét (dohányzásról való leszoktatás program, felelősségteljes gyógyszerhasználat oktatása, gyógyszerterápiás tanácsadás, prevenciós és szűrőtevékenységek), melyek a betegek számára könnyen, helyben elérhetőek.

A gyógyszerészeket integráljuk a csoportpraxisokba és a fekvőbeteg-osztályokra, ami a betegellátás hatékonyságának és minőségének növelését segíti elő a szakmák közötti együttműködés eredményeként.

A klinikai gyógyszerészi szolgálatot elérhetővé tennénk az ápolási intézményekben is, valamint korszerű információs technológiák segítségével a betegek otthonával is összekötnénk azt. A cél egy mindenki számára könnyen elérhető, ütőképes, a kor elvárásainak megfelelő emelt szintű gyógyszerészi ellátást nyújtó szolgálat megteremtése.

A megfelelő képzési háttér kidolgozásával megteremtenénk a gyógyszerészeknek a lehetőséget az önálló, valamint az ismételt gyógyszerfelírásra, mely a tehermegosztás révén lehetőséget ad a praxisok kapacitásának növelésére.

Racionalizáljuk a gyógyszertámogatások jelenlegi rendszerét, és új, gazdaságpolitikai elemzésekkel megtámogatott finanszírozási rendszert dolgozunk ki.

A mentőszakma vonzóbbá tétele és életminőségének javítása segíthet a jelenlegi humánerőforrás-hiány leküzdésében. Ennek érdekében béremelést hajtunk végre a szakmában, megvalósítva a korábban már beígért, de végül elvetett 60%-os bérfejlesztést.

A mentőirányítás rendszerét új operációs rendszer fejlesztésével reformáljuk meg, ami csökkentené a téves riasztásokat, a helytelen irányítást és az irracionálisan hosszú betegutakat. Mobil eszközökről használható applikációt fejlesztünk ki, amin a hozzátartozók is követhetik a mentőautó útját és láthatják, melyik kórházhoz történt a sérült szállítása.

A sürgősségi osztályokon több triage-nővér foglalkoztatását tervezzük, a megfelelő képzési feltételeket kidolgozzuk. Az oxyológia szakvizsgát bizonyos szakok mellé könnyebben megszerezhetővé tesszük, valamint kiterjesztenénk a sürgősségi képzésüket teljesítő rezidensek részvételét is az ellátásban.

A betegszállításokat a magánszolgáltatókhoz csoportosítanánk át, segítve ezzel az OMSZ mentési feladtkörének hatékony végzését. A mentők eszközparkjának korszerűsítésével jobb elsővonalbeli kezeléseket biztosítanánk, javítva ezzel a betegek gyógyulási esélyeit, összességében pedig meggyorsítva magát a gyógyulás folyamatát.

Az alapfokú elsősegélynyújtási és egészségügyi ismereteket a középiskolai tananyag részévé tesszük, hogy mindenki tudja, hogyan segíthet egy balesetnél.

Az intézményvezetők munkáját rendszeresen monitorozzuk, figyeljük, azokat egymással is összevetjük. Egy korrekt és mérésre alkalmas, szakmailag releváns indikátorrendszert fejlesztünk ki, amibe beleépítjük az egészségügyi eredmények és a pénzügyi teljesítménymutatók mellett a betegvisszajelzéseket is. A finanszírozásban kiemelt fontosságú lesz az ellátás minősége, amelyet a megfelelő adatinfrastuktúra megteremtésével mérni is tudunk majd.

A szektorsemlegesség elve alapján a kapacitáshiányos területeken az államnak lehetősége lenne szabályozott, szerződéses keretek között kapacitást vásárolni magánszolgáltatóktól. A szerződés kötelezné a magánellátót a kezelések elvégzésére, az államot pedig a szerződésben foglalt betegszám biztosítására. A komplex kezelésért fizetett térítési összeg mind állami-, mind magánellátó esetében egyezik, közvetlenül az ellátásért ezen felül nem kérhet pénzt semmilyen ellátó.

Az intézményvezetés feladatkörét külön orvosszakmai, gazdasági és betegbiztonsági vezetés látná el. Ezzel a különválasztással növeljük a hatékonyságot és emberségesebbé tesszük a betegellátást. Az irányítás hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az egészségügyi ágazat kiemelt fontosságát hangsúlyozandó újra az Egészségügyi Minisztériumot tesszük meg az ágazat legfőbb irányítójának.

A kórházigazgatók esetében a gazdasági alkalmasságot igazoló diploma megszerzését alapkövetelménynek tekintjük. Intézményvezetési szempontból fontosnak tarjuk a gazdaságpolitikai szemléletmód elsajátítását. Versenyszférához mérhető bérszinttel segítenénk elő a legkompetensebb gazdasági szakemberek egészségügybe áramlását.

A jelenlegi kettős (orvosszakmai és gazdasági) vezetési rendszert kiegészítenénk egy harmadik, betegbiztonsági igazgatóval is. A feladatkörök hatékony ellátása céljából az intézményvezetésen belül kötelezően különválasztjuk a három tevékenységi kört.

A speciális kezelést igénylő betegségcsoportok kezelését külön erre a feladatra kijelölt szakmai centrumokban képzeljük el, ahol a megfelelő eszközpark és humánerőforrás mellett megfelelő számú eset is biztosítaná a megfelelő gyakorlatot. A centrumokban folyamatos lehetőséget biztosítanánk a továbbképzésekre is. Az intézményrendszer egyes szintjeit (pl. területi és megyei kórház, klinikai centrum) úgy alakítjuk ki, hogy minden szakterületen rendelkezésre álljon az adott kompetenciaszintnek megfelelő szakértelem és infrastruktúra. Az átalakításokhoz megfelelő pénzügyi erőforrásokat és technológiákat rendelünk. Ide tartozik például a megfelelő mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló mentőhelikopter beszerzése éppúgy, mint a kórházakat hatékonyan összekötő digitális infrastruktúra kiépítése.

Racionalizáljuk az egyes ellátási szinteken átívelő betegutakat, hogy lerövidítsük a speciális ellátást igénylők eljutását a megfelelő centrumba. Az ehhez szükséges adminisztratív átalakításokhoz és technológiai fejlesztésekhez megfelelő forrást biztosítunk. A betegek ellátását a betegségük súlyosságának megfelelő szinten oldjuk meg, ahol a megfelelő számú eset ellátása is biztosítja a szükséges gyakorlat és kompetencia megszerzését. Kialakítjuk az alap- és ambuláns-szakellátáson, valamint az egyes ellátási szinteken keresztül vezető betegutakat. Kidolgozzuk az egyes szinteken végzett ellátási profilok protokolljait és a továbbutalást segítő szakmai irányelveket.

Az OECD Health at Glance 2015 adatai alapján az EU-n belül Magyarországon a legkevesebb az egy millió lakosra eső CT- és MRI-eszközök száma.

A reallokáció miatt felszabadult helyeknek új funkciót adunk, szem előtt tartva az egészségügy magasabb szintjeinek tehermentesítését. A kevésbé kihasznált osztályokat rehabilitációs, hospice és szociális célokra alakítjuk át.

Az új alapokra helyezett ellátási rendszerben a komplexebb terápiát igénylőket specialista centrumokba juttatjuk, a lábadozást és a gyógyulás speciális ellátást nem igénylő szakaszait viszont helyi centrumokban, a családhoz közel képzeljük el, ezzel ember- és betegközpontúbbá téve az egészségügyet. Ezzel egyszerre tehermentesítjük a magasabb ellátási szintet nyújtó kórházakat és őrizzük meg az egészségügyi ellátás helyi hagyományait, biztosítva, hogy a hosszabb, de kevésbé intenzív ellátást igénylő betegek családjukhoz közel gyógyulhassanak.

A HBCS-súlyszámokat és a német pontok rendszerét frissítjük, a költségtervezést szakmai alapokra helyezzük. A kapacitásfinanszírozást a szoros, nagy nyomást jelentő éves keretek helyett több évre előre állapítjuk meg, ezzel is csökkentve a lobbinyomást.

Az EU28-országok közül Magyarországon a harmadik legnagyobb az átlagos kórházi tartózkodás hossza az OECD Health at Glance 2015-ös felmérése alapján.

A teljesítményvolumen-korlát (TVK) korrekcióját elvégezzük, ezzel racionalizáljuk és hatékonyabbá tesszük a kapacitások kihasználását. A TVK-mentes eljárások körét a leggyakoribb beavatkozásoknak megfelelően bővítjük, a degresszív rendszert újraszervezzük, hogy ne szakmai lobbitevékenységek, hanem a lakosság reális igényei legyenek a középpontban.

Jelenleg a finanszírozási rendszer nem nyújt fedezetet az eszközök, épületek, helyiségek használatból eredő értékvesztésére. Ennek kiküszöbölésére az amortizációs költségeket is beépítenénk a HBCS-finanszírozásba, a kórházakat pedig amortizáció-alap létrehozására kötelezzük, amelyet intézményi fejlesztésekre, stratégiai beruházásokra használhatnának fel.

Az orvosokra eső adminisztratív munka terhét egy megnövelt létszámú adminisztratív személyzetre tennénk át, hogy mindenki a képzettségének megfelelő munkakörre fókuszálhasson. Az ápolói szakma kompetencia-bővítésével racionálisabb feladatmegosztást szeretnénk elérni. A középfokú oktatásban újra bevezetjük az ápolói és szakasszisztensi képzéseket, a tanulókat pedig radikális bérfejlesztéssel és a munkakörülmények jelentős javításával ösztönözzük arra, hogy ezt az ország számára kiemelten fontos szakmát válasszák.

Az egészségügyi dolgozók körében a kormányzati ciklus végére minimum 60%-os béremelést szeretnénk elérni, ezzel az egészségügyet jövedelmek szempontjából az egyik legversenyképesebb ágazattá tesszük.

A hálapénz intézményének felszámolásával tartalmassá és hasznossá tesszük a kezdő orvosok szakgyakorlati idejét, lezárva ezzel a hazai egészségügy „hálapénzutak” mentén szerveződő, a fiatal rezidensek fejlődését jelentősen nehezítő korszakot.

Új szakmai protokollokat dolgozunk ki az egészségügyi ellátás színvonalának növelése érdekében a szakmai kollégiumok és egészségügyi tevékenységet folytató civil szervezetek bevonásával. A kidolgozott protokollok elterjesztését belső ösztönzőkkel, jól megtervezett indikátorrendszerrel és szakmai auditok bevezetésével képzeljük el.

Tudományos intézeteket hozunk létre, ahol folyamatos teljesítményértékeléssel, egészségtechnológiai és egészséggazdaságtani elemzésekkel segítjük a rendszerszintű hatékonyság javítását, hogy az erőforrások kihasználása a lehető legnagyobb egészségnyereséget hozza. A protokollok betartását és a valós minimumfeltételek meglétét erre kijelölt szakmai testület ellenőrzi majd.

Kiterjesztjük a kötelező szűrővizsgálatok körét, hogy a legnagyobb társadalmi problémát okozó betegségek korai stádiumban kiszűrhetőek legyenek. Megteremtjük a vizsgálatokhoz szükséges infrastruktúrát. Annak érdekében, hogy bővítsük a lakosság ismereteit és növeljük a hozzáférhetőséget, célzott mobil szűrővizsgálati programokat dolgozunk ki.

Azon polgároknak, akik az összes kötelező éves szűrővizsgálaton részt vettek, az adóév végén a befizetett egészségügyi járulék egy százalékát visszatérítjük.

A szűrővizsgálatokon való részvételt kötelező szabadnap biztosításával is ösztönöznénk.

Folyamatos tájékoztatással hívjuk fel az emberek figyelmét a sportolás fontosságára és a testmozgás egészségjavító hatására. A háziorvosok és szakdolgozók célzott oktatásával segítünk a betegeknek az adott betegség esetében bizonyítottan hatékony, könnyen begyakorolható testmozgásformák elsajátításában.

Azoknál a betegségeknél, ahol a testmozgás bizonyítottan hatékony, az orvosoknak lehetőséget biztosítunk a szabályozott keretek között történő sportolási javaslat írására és kiépítjük a NEAK-kal szerződésre lépő sportlétesítmények rendszerét. Ezeken a helyeken az orvosok által meghatározott időtartamban (pl. heti kétszer egy óra) kedvezményes sportolási lehetőséget biztosítunk a rendelvénnyel rendelkezőknek.

További intézkedésként visszaállítjuk a sporttevékenységek egészségpénztári elszámolásának lehetőségét, ezzel is megkönnyítve a sportolási lehetőségek elérését.

A népszerű tömegsportokat mindenki számára könnyen elérhetővé és megfizethetővé tesszük. A lakóhelyeken elérhető sportolási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot.

Az alkoholtermékek reklámozását a dohányáruk mintájára szigorítjuk, a szeszes italokra kivetett pluszadóval pedig alkoholbetegek rehabilitációját finanszírozó tőkealapot hozunk létre. A kulturális beágyazódás megváltoztatása céljából széleskörű felvilágosítóprogramokat indítunk.

A jelenlegi kormányzat drogfogyasztókat megbélyegző politikájával szemben a leszokást segítő támogatást helyezzük előtérbe. Külön figyelmet fordítunk a lakosság szemléletmódjának megváltoztatására, hogy a problémás szerhasználókat diszkrimináló hozzáállást megszüntessük. Az egyre fiatalabb szerhasználók rehabilitációja céljából országszerte tini drogambulanciákat és rehabilitációs otthonokat hozunk létre.

Az alacsony küszöbű beavatkozások (tűcsere program, party service, szubsztitúciós kezelés, ártalomcsökkentő csomagok osztása) széleskörű elérhetőségét biztosítjuk. A szekunder prevenciót ellátó pedagógiai szakszolgálatok, családsegítő és gyermekjóléti központok és civil szervezetek intézményeinek addiktológiai tapasztalattal rendelkező szakemberekkel ellátását segítjük. Az alapellátás szintjén dolgozó háziorvosoknak továbbképzéseket szervezünk, valamint a csoportpraxisokba egészségpszichológusokat is integrálunk.

Pozitív ösztönzőket dolgozunk ki a felépült drog- és alkoholfüggőket alkalmazó munkahelyek számára (pl. adókedvezmények biztosítása az értelmi sérülteket foglalkoztatókhoz hasonlóan). Erősítjük a közösségi foglalkoztatásokat indító szervezetek rendszerét, amivel meggyorsítjuk a reintegrációt a mindennapokba.

Az egészséges életmód alapjait fiatalkorban kell lefektetni. Ennek érdekében bevezetnénk az egészségnevelést, mint önálló tantárgyat az általános iskolai oktatásba, ahol az alapoktól kezdenénk az ismeretterjesztést: megismertetnénk a fiatalokkal a helyes étkezés alapjait, a pihenés és a testmozgás fontosságát hangsúlyoznánk, valamint egyéb felvilágosító programokat szerveznénk (pl. szexuális úton terjedő betegségekről, fogamzásgátlásról, stb.).

Az egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztő kampányokat indítunk a magyarok egészségtudatosságának növelése céljából. Segítjük a lakosságot a megfelelő tudományos háttérrel rendelkező gyógyszerek és ellátási módok megismerésében. Az alternatív gyógyászat bizonyítatlan hatékonyságú, ezért orvosszakmai csoportok által el nem ismert kezeléseit élesen elkülönítjük a hitelesített eljárásoktól.

A dohányzás megelőzését célzó és a leszokást közvetlenül segítő szolgáltatásokat alakítunk ki és azokat közvetlenül a betegellátás szintjén promotáljuk a gyógyszertárak és a csoportpraxisok részvételével.

A kötelező oltások rendszerét kibővítenénk a HPV-elleni vakcináció ingyenessé és kötelezővé tételével. A választható oltásokat is ingyenessé tennénk, azokat széleskörűen népszerűsítenénk.

A fogamzásgátló tablettákat is bevonjuk az államilag támogatott gyógyszerek körébe, valamint lehetővé tesszük a sürgősségi fogamzásgátlók vény nélküli elérését a gyógyszertárakban, igazodva az Európai Uniós szabályozáshoz. Minden kiváltott fogamzásgátló mellé rendszeresített tájékoztatóanyagokat adunk.

Kialakítunk egy olyan országos mentálhigiénés és pszichoterápiás ellátórendszert, amely megfelel a nemzeti és nemzetközi szakmai szabványoknak. A szabványok 6 területet ölelnek majd fel: mentális egészségfejlesztés, mentális betegek ellátáshoz való joga, a súlyos és gyakori mentális betegségek (depresszió, szorongás) hatékony ellátása, öngyilkosság megelőzés és az ellátást végző szakemberek mentálhigiénés támogatása. Folyamatában tekintve ezzel az ellátás lefedi a mentális problémákkal kapcsolatos teljes kezelési spektrumot.

A mentális betegségek felismerésével kapcsolatos tudatosságnak már a várandósság idején és a csecsemőkortól kezdve jelen kell lennie. A védőnői ellátást kiegészítjük mentáhigiénés támogató programmal is, amely elősegíti, hogy a gyermekek a legjobb eséllyel kezdjék életüket. A bölcsődékben, óvodákban és közoktatási intézményekben biztosítjuk a megfelelő pszichológiai támogatást és edukációt a gyermekek, családjuk és az ott dolgozók számára.

A mentális betegségekhez kapcsolódó stigma és diszkrimináció ellen egy jelentős és hosszantartó társadalmi kampányt kezdünk. Az anti-stigma kampány fő célja, hogy bátorítsa a munkáltatókat és munkavállalókat, hogy dolgozzanak együtt mentális betegséggel élőkkel, így csökkentve a közöttük lévő távolságot és előítéleteket.

Online információs felületet és telefonos ügyfélszolgálatot hozunk létre, ahol a betegeket ellenőrzött keretek között, hiteles forrást biztosítva tudjuk tájékoztatni betegségük körülményeiről, kezelési lehetőségeikről. Az egészségügyi intézmények minőségi mutatóinak folyamatos mérésével és nyilvános közzétételével segítjük a betegeket az ellátóhelyek jobb megismerésében. A Momentum megteremti az alapjait a tudatos betegdöntésnek, ami egy jól működő egészségügyi rendszerben elengedhetetlen.

A minőségfejlesztési törekvések során nagy hangsúlyt fektetnénk a releváns betegvisszajelzési rendszerek kiépítésére. Megalkotjuk az „Értékelje orvosát”-minőségfejlesztő és intézményösztönző rendszert. A kórházakat érdekeltté tesszük a betegek és kórházi dolgozók véleményének figyelembevételében, ezeket az információkat a színvonal növelésére használjuk fel.

A pozitív példákat, jól működő intézményeket és kiválóan dolgozó egészségügyi szakembereket jutalmazzuk, az elért eredményeket megismertetjük a társadalommal.

Felszámoljuk a több évtizedes beágyazottsággal rendelkező és rendkívül káros hálapénz intézményét. A hálapénzelfogadást megtagadó orvosokat pozitív színben tüntetjük fel, online információs felületet hozunk létre a bemutatásukra. A problémamegoldás alapfeltétele az ágazati béremelés. Ennek progresszív, teljesítményalapú ösztönzőkkel való bővítése önmagában is segítené a hálapénz eltűnését.

A magyar lakosságnak, mint célközönségnek, „Hálapénzmentes vagyok!”-kampányt indítunk, melyben a hálapénzelfogadást megtagadó orvosokat mutatunk meg.

A nem szerződéses, fizetés ellenében végzett orvosi munkát komolyabban szankcionáljuk, a lehető leghamarabb kivezetjük a magyar egészségügyből.

Széleskörű lakossági kampányt indítunk a hálapénz káros hatásainak bemutatására, valamint ismeretterjesztő és vitaindító előadásokat szervezünk orvostanhallgatóknak.

Az egészségügy fejlesztéséhez szükség van egy jól körülírt biztosítási alapcsomag létrehozására, amit a szakmai körök bevonásával alkotunk meg. Az alapcsomag megadná a szakmai protokolloknak megfelelő egyenletes és egyenlő ellátási színvonalat az egész országban minden állampolgárnak, ez a rendszer alapvetése.

A biztosítási alapcsomag az egészségügyi szolgáltatások tudatos igénybevétele felé tett lépés, mert a betegek tisztába kerülnek az általuk igénybe vehető szolgáltatásokkal és azt számon is kérhetik az egészségügyi rendszeren. A fejlesztés megteremti a lehetőséget a térítés ellenében elérhető szolgáltatások jelenleginél kedvezőbb és tisztább felhasználására.

A jól definiált társdalombiztosítás megnyitja az utat a kiegészítő biztosítások fejlesztéséhez és mozgásterük kijelöléséhez, ezzel észszerűbb teherelosztást érnünk el. Az optimálisabb forrás-allokáció és finanszírozhatóság érdekében az alapcsomagból kikerülnek egyes ellátás-típusok (pl. munkahelyi ártalom - erre a munkáltatók köthetnének külön biztosítást, önként vállalt extra kockázat, extrém sportok, kényelmi szolgáltatások, mint hotelszolgáltatás és étkeztetési szolgáltatások esetén).

A háziorvosi rendelőket, kórházakat és gyógyszertárakat digitális rendszerekkel kapcsoljuk össze a könnyebb, gördülékenyebb adatáramlás érdekében. A betegek számára hozzáférhetőséget biztosítunk az őket érintő adatokhoz, hogy mindenki tudja, hol tart épp a kezelés folyamata és tisztában lehessen a körülményekkel. A novembertől bevezetésre kerülő EESZT-t továbbfejlesztjük, kiemelten kezelve az egyes modulok közötti kapcsolatot biztosító felületek megalkotását.

A biztonságosan tárolt betegadatok elemzését egészségügyi fejlesztési célokra használjuk fel, segítségükkel meghatározhatóak lesznek a bevált jó gyakorlatok és a vezetői döntéshozatal is könnyebbé válik.

A közvetlen betegellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók munkájának hatékonyabbá tétele érdekében az adminisztrációs terhek csökkentését elősegítő dokumentációs rendszert dolgozunk ki.