Azzal, hogy a kormány titkos szerződésben vett fel hitelt egy becslések szerint 3800 milliárdos beruházásra az egyre inkább zsarnoki Oroszországtól, úgy árulta el az országot mint Bős-Nagymaros óta egyik kormány sem. Ahelyett hogy gigaberuházással szolgáltassuk ki egy megbízhatatlan nagyhatalomnak az országot a fejlődés kulcsát elsősorban az egyre olcsóbbá váló megújuló energiaforrásokban látjuk, és az atomenergia használatának kérdését egy ehhez illeszkedő, átgondolt energiastratégia megalkotásán keresztül döntjük el.

Szakmai szempontok alapján is felelőtlennek tartjuk egy ilyen léptékű atomerőmű beruházás mostani megkezdését, amely 60 évre kötelezné el az országot egyetlen technológia mellett. Az említett kisebb méretű atomerőművek gyorsan fejlődnek, és mind pénzügyileg, mind energiapolitikailag jobb, rugalmasabb és megtérülő beruházási alternatívát kínálhatnak. Ha egy atomerőmű beruházás mellett döntünk, akkor a nukleáris fűtőanyag elhelyezéséről is felelősen kell gondoskodni - ahelyett, hogy az elvileg ideiglenesen, de valójában állandósult módon Pakson, az atomerőmű mellett tároljuk a legveszélyesebb anyagokat, folyamatos veszélyforrást teremtve a közelében élő lakosságnak.

A jelenlegi tervek alapján ráadásul Paks-1 még 15 évig tud üzemelni, tehát a magyar lakosságnak van ideje eldönteni, hogy milyen forrásból akar áramot termelni a következő évtizedekben.

A mai formájában Paks-2 tehát nem valósulhat meg. A szerződés titkossága ráadásul azt sejteti, hogy annak egyes elemei Magyarország érdekeivel ellentétesek. Márpedig egy ekkora beruházás feltételeit az egész országnak ismernie kell. Az összes Paks-2 beruházással kapcsolatos szerződést nyilvánosságra hozzuk, és az ország érdekeinek legjobban megfelelő módon felmondjuk azokat. Az átláthatatlan megvalósítás leállításával egyben megakadályozzuk a 21. századi Magyarország legnagyobb korrupciós próbálkozását is.

A megújuló energiaforrások technológiai fejlődése miatt időszerű Magyarország számára egy új energiastratégia felállítása, amelyet az energetikai szakmát bevonva dolgozunk ki. A stratégia legfontosabb célja az üvegházhatású, azaz a globális felmelegedésért felelős gázok - elsősorban a széndioxid - kibocsátásának nullára csökkentése 2050-re. A nemzeti energiatermelésben gazdaságos és fenntartható módon kell tenni ezt, melynek alapköve a megújuló energiák arányának megfontolt, de folyamatos növelése.

Ezt a stratégiai átmenetet modern, kis- és közepes méretű gáztüzelésű erőművekkel és fejlett informatikai (okos hálózatok, decentralizálás, virtuális erőművek) és energiatárolási megoldásokkal stabilizáljuk és tesszük rugalmassá.

Az országot integráljuk az egységes európai energiapiacba. Az energia-biztonságunkhoz szükséges, hogy minél több irányból legyünk képesek ellátni az országot különböző energiaforrásokkal. Az energiaszabadság elérését tehát minél több versenyző alternatíva biztosításán keresztül valósítjuk meg.

Az európai egységes piachoz történő további integráció növeli az ország energiabiztonsága mellett a versenyképességünket is. A nemzetközi verseny leszorítja a hazai energiaárakat mind a lakosság, mind az ipar számára, amely segíti az ország gazdasági növekedését.

Az áramimport jelenlegi nagyjából 30 százalékos arányát nem kívánjuk növelni, de a Momentum Magyarországán csak olyan beruházás valósulhat meg, amely az európai piacon is állni tudja a versenyt. Ezért további határkeresztező kapacitásokat fogunk építeni Szlovákia és Ausztria felé, és támogatjuk a hazai áramtőzsde összekapcsolását további régiós országokkal.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére létrehozott uniós emissziós kvótarendszert nem tartjuk hatékonynak, mert az alacsony kvótaárak nem veszik kellő mértékben figyelembe a kibocsátás környezeti hatásait. A hosszú távú dekarbonizációt a fenti 2050-es cél értelmében fontos célnak tartjuk, és a megvalósítása érdekében minimum széndioxid ár fokozatos bevezetését tartjuk indokoltnak az egész Európai Unióban. Ez kiegészítené a jelenlegi emissziós kvótaárat mindaddig, amíg az el nem ér egy előre meghatározott szintet. Ezt a törekvés az uniós energiapolitikánk egyik pillére.

A Momentum célja csökkenteni az energiaszegénységet: el kell érni, hogy senkinek ne okozzon nagy terhet lakása felfűtése, és a lakosság a lehető legtöbb (szabályozási és pénzügyi) támogatást kapja meg a lakóingatlanainak felújítására. Ennek érdekében felújítási programmal egészítjük ki a lakásfenntartási támogatás bevezetését.

Nagyszabású, 200 milliárd forintos energiahatékonysági programot indítunk, hogy minél többen újíthassák fel ingatlanjaikat Az erre fordított adóforintok többszörösét kívánjuk magántőke formájában bevonzani nulla százalékos hitelek és vissza nem térítendő támogatások kombinációjával. Elsősorban hőszigetelésre és a fűtési rendszerek korszerűsítésére adunk támogatást. A programban résztvevők az energiamegtakarításuk függvényében részesülnek majd a támogatásban, így biztosítva a legnagyobb megtakarítással járó felújítások megvalósulását. A program adminisztrációját a meglévő programokhoz képest jelentősen egyszerűsítjük, és egyablakos ügyintézéssel könnyítjük meg.

A társasházak, a középületek és az ipari szektor esetében is támogatjuk az energiaszolgáltató vállalat (angolul „Energy Service Company”, azaz ESCO) alapú energiahatékonysági beruházásokat. Ebben a konstrukcióban az energiaszolgáltató vállalatok energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre, a fogyasztó pedig a megvalósult energiamegtakarítás egy részéből, fokozatosan fizeti vissza a beruházás költségét. Az elszámolásra mind az áram, mind a fűtésszámlán keresztül van lehetőség, így az utóbbi a hőfogyasztók számára is kedvező megoldás.

A magyar kormány az elmúlt hét évben szinte kizárólag olyan intézkedéseket hozott, amelyek hátráltatják a megújulók telepítését az országban. Ez nem a jövő!

Mivel a megújuló alapú energiatermelés mind az üvegházhatású gázok kibocsátásnak, mind az energiafüggőség csökkentésének egyik fő eszköze, ezért ésszerű a megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése.

Olyan szabályozói környezetet alakítunk ki, melyben a megújuló energiába kiszámítható módon lehet befektetni, és közülük egyik technológia sem lesz politikai megfontolásból hátrányosan megkülönböztetve. A szükséges feltételek megteremtésével a Momentum 2030-ra legalább 30 százalékra növeli a megújulók részarányát.

Célul tűzzük ki, hogy Magyarország energiamixében folyamatosan növekedjen a megújulók aránya, viszont a domináns szerepben lévő biomassza mellett minél nagyobb arányban meg kell jelenjen a ma leginkább versenyképes szél- és napenergia, valamint a hazánkban jó jellemzőkkel bíró geotermikus energia hasznosítása. Arra fogunk törekedni, hogy minden régióban, településen és városban a helyi adottságoknak legjobban megfelelő energiarendszer alakuljon ki.

Első lépésként megszüntetjük a szélerőművek építésének mai de facto tilalmát. A kormány vonatkozó rendeletét eltöröljük, és ésszerű feltételek mentén új pályázatokat írunk ki, elősegítve a legmodernebb szélerőművek magyarországi telepítését.

Ezzel párhuzamosan fejlesztjük a jelenlegi Megújuló Energiák Támogatási Rendszerét, az ún. METÁR-t. Ennek a rendszernek jelenleg fő hiányossága, hogy kidolgozatlanok az aukciós rendszer részletei, ezért az 1 megawattnál (közepes nagyságú) nagyobb erőművek építésére ma nem lehet pályázni. A megújulók terjedését szintén hátráltatja, hogy a teljes támogatási keretet a az eredetileg tervezett 45 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra tervezi csökkenteni kormány. Ezt visszaemeljük az eredeti szintre.

Az aukciós kapacitáskiosztást az 1 megawattnál kisebb, de nem lakossági méretű erőművek esetében is bevezetjük (kivéve ez alól a közösségi projekteket), annak érdekében, hogy a kisebb méretű projektek közül is azok valósuljanak meg, amelyek költséghatékonysága a legjobb.

A megújuló energiaforrások elterjedését szintén gátoló elhúzódó hálózatba csatlakozás kérelmek eljárásait drasztikusan felgyorsítjuk, az ehhez szükséges adminisztrációt leegyszerűsítjük. A megújulók részarányának jelentős növekedéséhez elkerülhetetlen a magyarországi villamosenergia hálózat megfelelő fejlesztése is, melyre kiemelt feladatként fogunk tekintünk.

Európában az energiatermelés elterjedt formája - főleg a szélerőművek és napelemek esetében - az, amikor a helyi lakosság közös pénzügyi erőfeszítéssel épít kisebb méretű erőművet, aminek részben vagy egészben tulajdonosa is lesz. Így a kis helyi közösségek megerősödnek, önmaguk rendelkeznek egy-egy megújuló villamosenergia-forrás felett, ezzel biztosítva saját energiaellátásuk egy részét és többletjövedelmet is.

Kiemelten támogatjuk ezeket a rendkívül előnyös helyi közösségi beruházásokat. A kezdeti költségek egy részét visszatérítjük adójóváírás formájában, a 0,5 megawattnál (szél esetében 3 megawattnál) kisebb közösségi projektek esetén megtartjuk a kötelező átvételt, afelett pedig árkedvezményt biztosítunk az aukciókon.

Magyarország kiemelkedően jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, amit azonban csak nagyon kis mértékben használunk ki. Ezért támogatni fogjuk azokat a közösségeket, amelyek a geotermikus energiát használva képesek télen a fűtést, vagy nyáron a hűtést megoldani. Megvizsgáljuk ezért a közműrendszerek (távfűtés és távhűtés) geotermikus forrásokkal való összekapcsolásának lehetőségét, a befektetőket pedig vonzó szabályozói környezet kialakításával vonzzuk be. Szintén megvizsgáljuk a gyógyfürdő vizek további energetikai hasznosításának lehetőségét, mivel ma rengeteg továbbhasznosítható melegvíz távozik innen az élővizeinkbe, ott hőszennyezést okozva.

Többszereplős, versenyző és átlátható nagykereskedelmi földgáz- és villamosenergia piacot alakítunk ki. Az energiaszektort sújtó különadók (ún. Robin Hood adó és közműadó) csökkentik a szektor és az egész gazdaság nemzetközi versenyképességét, rombolják a befektetői bizalmat, külföldre üldözik a magyar cégeket és a szükséges infrastrukturális beruházások elmaradásához vezetnek. Ezért ezeket a torzító adókat fokozatosan kivezetjük, így garantáljuk az energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát és biztonságát.

A társadalmi szolidaritás elvét figyelembe véve segítjük elő a versenyt a kiskereskedelmi piacokon. A Momentum elveszi a kormánytól a hatósági ár megállapításának jogát, hiszen az energia ára nem a miniszterelnök akaratától, hanem a piaci folyamatoktól függ. A hatósági árakat, azok elemeit a Momentum Magyarországán a kormánytól ténylegesen független energiahivatal állapítja meg a piaci folyamatok és a valódi rászorultsági igények együttes figyelembevételével. A szociálisan rászorulók díjait jövedelem alapú támogatással csökkentjük. Így a színlelt rezsicsökkentés helyett - ahol ma a tényleges fogyasztó helyett az állami költségvetés adóbevételei terhére csoportosították a költségeket - az energiahatékonysági programunkkal együtt valós rezsicsökkenést érünk el.

Így a kormány nem élhet vissza az áramár és gázár megállapításának jogával, például úgy, hogy a piaci folyamatok alapján indokolt árcsökkenést egészen a választásokig visszatartja, hogy akkor rövid távú népszerűségre tegyen szert.

Az elmúlt években a magyar energiaszektor szabályozását az uniós joggal való összeférhetetlensége, versenytorzító hatása miatt számos kritika érte, melyek alapján kötelezettségszegési eljárások is indultak hazánk ellen, súlyos büntetésekkel fenyegetve. Az uniós jogot sértő lépések a kormány „rezsiharcos” kommunikációjával szemben túlnyomórészt nem a lakosság számára biztosítottak előnyöket, hanem bizonyos cégeknek és érdekcsoportoknak kedveztek. A Momentum ezeket a jogtalan privilégiumokat azonnal felszámolja, de a rászorultsági elvet következetesen érvényesíteni fogja a lakosság esetében. Ez az uniós joggal összeegyeztethető megoldás lesz, és megelőzzük vele az esetleges büntetéseket.

Több zöldterületet, több közösségi programot, több közös élményt hozunk a települések utcáira a valós igények alapján. Megvalósítható helyi cselekvési terveket dolgozunk ki állami, regionális és helyi szinteken. Grandiózus látványtervek helyett gazdaságos lépéseket ajánlunk, ezzel elősegítve a megvalósíthatóságot, illetve támogatjuk, hogy az minden beruházást előzzenek meg helyi kísérleti projektek.

A lakosság aktív bevonása többféle módon működhet: a problémák feltérképezésétől a különböző szereplők összehozásán át a szemléletformálásig és mini teszt projektek megvalósításáig.

A digitalizáció és informatikai fejlesztések a településtervezés minden területén segítik a hatékonyabb működést. Létrehozzuk az e-földhivatal honlapot, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy hozzáférjen a városi ingatlanok adataihoz, ezzel növeljük az átláthatóságot és segítjük a helyi összefogással történő kezdeményezéseket.

Az összes közérdekű adatot (beleértve az önkormányzati és helyi rendőrségi adatokat - persze megfelelően anonimizáltan) világos és érthető formában elérhetővé tesszük az interneten, illetve lehetőséget biztosítunk az informatikai fejlesztőknek, hogy olyan alkalmazásokat tervezzenek, amelyek megkönnyítik és élvezhetőbbé teszik a városi életet.

Közösségi tervezés segítségével újítjuk meg a fokozatosan felszabadított városi köztereket. A használatarányos útdíj, és a városi parkolás átalakítása fogja megalapozni ezt a folyamatot.

A városi mellékutcákban a forgalomcsillapítást és a helyi zöldterületek kialakítását részesítjük előnyben. A főutakon helyet biztosítunk kerékpáros infrastruktúrának, zöldterületnek, valamint a lakókat és a kereskedelmet kiszolgáló infrastruktúrának.

A parkolási helyzet javítása érdekében egy komplex intézkedéscsomag segítségével csökkentjük a versengést a parkolóhelyekért a városközpontokban, csökkentjük a mellékutcák forgalomterhelését, támogatjuk az autómegosztást, valamint ösztönözzük az irodaházi mélygarázsok minél jobb kihasználását.

Magyarországon keveset beszélünk arról a problémáról, hogy sokan - különösen nők és a társadalom peremén élők - félnek az utcán. Ezért első lépésként - megfelelően anonimizálva - online elérhetővé tesszük a rendőrségi statisztikákat, hogy tisztában legyünk a problémás területekkel. Második lépésként a veszélyeztetett területeket különösen nagy figyelemmel kezeljük, és növeljük a helyi közbiztonságot, közösségi részvétellel és helyi közösségi rendészetek felállításával. Nagy hangsúlyt fektetünk a rendőrség pszichés felkészültségére is.

A napi-heti utcasepréstől a hóeltakarításon át a lomtalanításig jelenleg az országban a közterek tisztaságára nem fordítunk elég nagy figyelmet. Ez az ott lakók hangulatán és a környezet látványán túl negatívan hat az egészségre is, különösen a magas szállópor- és pollentartalom veszélyes a lakosság számára. Ez veszélyes az allergiás vagy asztmás betegekre, és a szervezetben való lerakódása miatt számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés kiváltó oka is lehet. Ezért meg fogjuk erősíteni a helyi önkormányzatok és közlekedési központok képességét arra, hogy fenntartsák a közterek tisztaságát.

Az utak tervezésénél az autós igények mellett figyelembe kell venni a gyalogos, kerékpáros és egyéb járművek igényeit is. Ennek megfelelő keretrendszer kidolgozásával és komplex szemlélettel előzzük meg a közlekedésben előforduló haláleseteket és sérüléseket, különösen védve a közlekedés kiszolgáltatottabb résztvevőit: a gyalogosokat, kerékpárosokat és a mozgásukban korlátozottakat.

A helyi közlekedési központok segítségével biztonságos és akadálymentes közutakat és közterületeket tervezünk. Az autók okosautóvá változtatásával az extrém gyorshajtástól a cserbenhagyáson át az autólopásig egy sor közlekedési bűncselekményt vissza tudunk szorítani.

Akadálymentessé tesszük a közterületeket és a közhivatalokat. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítés nem csak a tolószékesek életét könnyíti meg: ezzel segítünk a nehezen mozgó időseken, a babakocsival közlekedőkön, a színtévesztőkön vagy a gyengénlátókon, tehát valójában nem egy szűk kört, hanem a társadalom nagy részét segítjük vele.

Ezért minden közlekedési központban lesz egy megbízott akadálymentesítési és esélyegyenlőségi felelős. A megfelelő méretű pénzügyi keret és szabályozás biztosítja, hogy minden központ hangsúlyt fektet az akadálymentesítésre. Minden közterületi és közhivatali átépítésnél megjelennek ezek a szempontok. Így az akadálymentesítés ugyanolyan fontos lesz, mint az autós közlekedés, a taxiszolgáltatások vagy a kerékpáros közlekedés.

A Momentum meggyőződése szerint az állam dolga, hogy igazságos versenyfeltételeket alakítson ki és tartson fenn az alapvető infrastruktúra és a szabályozás megteremtésével. Ezért a rendelkezésre álló forrásokat nem az egyes autók, hanem a minden autót kiszolgálni képes töltési infrastruktúra támogatására kell koncentrálni. A közpénzek elköltésének így minden érintett hasznát látná, nem csak néhány száz - egyébként is tehetős - háztartás vagy cég. A jelenlegi támogatási rendszer a gazdagokat támogatja, mert nincs infrastruktúra a városban, így csak annak életképes opció az elektromos autó, aki tudja otthon tölteni.

Az e-mobilitásra fordított 3 milliárd forintot ezért átcsoportosítjuk úgy, hogy az elektromos töltők telepítéséhez meghatározott időtávú (5-6) éves megtérülést garantáljon a beruházónak, amíg az átlagos kihasználtság el nem ér egy kitűzött szintet.

Támogatjuk a magánszemélyek mellett a kis- és közepes vállalkozások elektromos járművekre váltását. Ez jobban hozzájárul a belvárosok levegőjének tisztulásához, hiszen egy céges jármű többet fut, és ma jellemzően dízeles. Ennek gazdasági multiplikátor hatása is van, hiszen a költségmegtakarítással a vállalkozások versenyképesebbek lesznek, ami gazdasági növekedéshez és új munkahelyek létrejöttéhez vezet.

A háztartások elektromos autó vásárlását közvetlen pénzügyi támogatás (amikor az állam fizeti meg a vételár egy részét) helyett indirekt ösztönzők - alacsonyabb használatarányos útdíj, szmogriadó alatt tiltásmentesség, kapcsolt adókedvezmények - segítségével indokolt támogatni, majd pedig ezeket idővel kiszámíthatóan kivezetni. A zöld rendszámok rendszerét felülvizsgáljuk (pl. értékplafont határozunk meg), mert az a jelen formájában csak a tehetősek ingyenes parkolását valósítja meg. Az elektromos autók ingyenes parkolását idővel szintén kivezetjük, mert a fő célunk a városi közterületek felszabadítása és azok visszaadása a helyi közösségeknek.

A tömegközlekedést kiegészítő szolgáltatások (taxik és autó- vagy útmegosztó szolgáltatások, azaz car- vagy ride-sharing) a belvárosok forgalmának és légszennyezésének jelentős okai. Ezeket tiszta üzemre kell átállítani 2020-tól: a nagyvárosokban üzemelő cégek flottájából csak a tölthető hibrid vagy teljesen elektromos autók vehetnek fel utasokat a belvárosokban. Mivel ezek a szolgáltatások számos magántulajdonú autót képesek helyettesíteni, ezért a járműmegosztásra (autó, robogó, kerékpár) épülő megoldásoknak kedvező szabályozást fogunk kialakítani.

A légszennyezés egyik fő okozója a lakossági illegális szemét- és zöldhulladékégetés (fűtési és hulladékcsökkentési céllal egyaránt), aminek elsődleges oka - az általános hiedelmekkel ellentétben - nem a szegénység, hanem a tudatlanság: a lakosság nem rendelkezik elegendő információval arról, hogy mely anyagok mérgezőek. A legtöbb esetben a szennyezés könnyen elkerülhető lenne megfelelő tudás birtokában. Ezért első lépésként országos ismertető kampányt szervezünk a lakosságnak és az állami ellenőrzésben résztvevőknek. Utóbbiaknak több forrást biztosítunk, hogy hatékonyan tudjanak fellépni az illegális tüzelés ellen. A legrászorultabb családokon segítünk a szociális tűzifa segély megreformálásával, illetve támogatjuk a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, amelyekkel drasztikusan csökkenthető a szennyező anyagok kibocsátása.

Az emberi szervezetre a legnagyobb terhelést a téli, illetve nyári szmogos időszakok jelentik, ennek ellenére ma Magyarországon sok város nem rendelkezik levegőszennyezés-mérő berendezésekkel és szmogriadó terve sincsen. Minden városnak kötelezővé tesszük a folyamatos levegőszennyezettség-mérés kiépítését, és ezzel párhuzamosan egy teljes körű szmogriadó terv elkészítését. Szmogriadó esetén a lakossági útdíjrendszer lehetővé teszi, hogy az adott jármű kibocsátáshoz mérten növeljük a városi útdíjat, így növelve az ösztönzést hogy más, kisebb kibocsátású közlekedési módot válasszanak a közlekedők.

A levegő- és zajszennyezés másik fő oka a közlekedés környezetterhelése, ami az elavult közlekedési eszközök következménye. Ezen felül különösen veszélyesnek tartjuk a finom szállóport kibocsátó újfajta dízelmotorok elterjedését, hiszen minél kisebb egy részecske, annál veszélyesebb az emberi egészségre.

Mivel a magyar áramtermelés viszonylag kevés levegőszennyezéssel jár (van Paks, de a fosszilis erőműveink is korszerű szűrőberendezésekkel vannak felszerelve), ezért a járművek elektrifikációját kívánatosnak tartjuk. A széndioxid-kibocsátás az emberi egészségre közvetlenül nem, csak közvetetten káros, persze az egységes klímapolitika alapján csökkentése ennek ellenére elengedhetetlen.

A technológiai forradalom következtében egyre több és egyre olcsóbb megoldással lehet csökkenteni a városok károsanyag-kibocsátását. Ezért célunk a tisztább üzemanyagok, az alternatív közlekedési módok (például utazásmegosztás (ride sharing), telekocsi, kerékpár) elterjesztése, a taxiszolgáltatást nyújtó járművek és a közösségi közlekedési buszok kibocsátásának csökkentése.

Lecseréljük a városi buszflották legszennyezőbb tagjait. A mai városvezetések késlekednek a nagyon régi és jócskán szennyező dízel buszflották cseréjével, miközben akár már pár éven belül megtérülnek a földgázzal hajtott alternatív hajtású buszok - a földgáz ugyanis igen tisztán ég, a széndioxidon kívüli károsanyag-kibocsátása a dízelhez képest elhanyagolható. A nagyobb városaink belvárosában az elektromos buszok használata, és a villamosokat üzemeltető nagyvárosokban pedig a villamosvonalak jelentős bővítése is kifizetődő és indokolt.

Kiigazítjuk az e-mobilitás támogatását, és támogatjuk a megosztott szolgáltatások terjedését és tiszta üzemanyagra való átállását.

Hosszabb távon a használatarányos útdíjrendszerrel elősegítjük városaink általános forgalomterhelésének csökkentését. Az útdíj a városközponti közlekedés díját attól is függővé teszi, hogy mekkora a jármű kibocsátása. Ezzel beépítjük a vezető döntésébe azt a levegő- és zajszennyezési kárt, amit autózásával a városközpontban élőknek okoz.

A szakminisztérium visszaállításával és a klímapolitika magasabb szintre emelésével olyan irányító szervet hozunk létre, amely független a többi tárcától, és nincs alárendelve egy intézménynek sem. Valódi integrált szemléletet valósítunk meg a klímapolitika terén, minden érintett szerv bevonásával.

Átláthatóvá és egyszerűbbé tesszük a szabályzást, és visszaállítjuk a tervezői egyeztető funkciót, melyen keresztül a beruházások a leginkább környezetkímélő formában valósulhatnak meg. A területileg illetékes Felügyelőségeket, valamint az irányítási funkciót ellátó Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget hatékony erőforrásokkal és ellenőrzési jogkörrel ruházzuk föl. A Nemzeti Parkoknak megfelelő forrásokat és nagyobb önállóságot adunk. Megtartjuk a régóta fennálló szakmai stabilitást, de erősítjük a koordinátori és szakmai irányító funkciót a kutatási és környezeti nevelési tevékenységekkel együtt.

A környezeti adatokhoz való hozzáférés ma nehézkes, az adatszolgáltatás nem folyamatos, így a lakosság tájékoztatása, az érdekeltek hozzáférése környezeti - levegőtisztasági, vízügyi, hulladékgazdálkodási - információkhoz rendkívül nehéz. Ez a környezeti területen való innovációt is akadályozza, de az állami stratégiai tervezés koordinációja, tervek nyomonkövetése is ad hoc alapon, pályázati pénzek rendelkezésre állásától függően zajlik. A fenntartható fejlődés, a környezetügy komplexitása érdekében, és a „nyílt adat, nyílt információ” elvével összhangban létrehozunk egy, a hazai vagy külföldi piacokon működő kapacitásokat és hazai szakmai erőforrásait mobilizálni képes stratégiai kutatóműhelyt.

A műanyagzacskóknak ma már rengeteg jó, akár hulladékmentes helyettesítője is van. A kultúraváltás egyik szimbolikus lépéseként ezért 2020-ra betiltjuk a kereskedelemben alkalmazott műanyag zacskók használatát. Ezzel párhuzamosan ösztönözzük a környezetbarát helyettesítő termékek (cellulóz alapú műanyag, klasszikus papír) használatát. Célunk a lakosság folyamatos ösztönzése a nagyobb mértékű szelektív hulladékgyűjtésre, ezért fokozott hangsúlyt fektetünk a gyerekek és felnőttek környezettudatos nevelésére. Kötelezővé tesszük minden közintézmény és bevásárlóközpont számára a szelektív hulladékgyűjtést, és az újrahasznosítható hulladékok piaci alapon történő kezelését. A kommunális szelektív hulladék piaci kezelése gazdasági szempontból is élénkítő hatású, ráadásul az állami hulladékkezelést részben tehermentesíti, az intézmények érdekévé válik a hulladékgyűjtés szakszerű kivitelezése.

A Momentum új alapokra helyezi a hulladékgazdálkodást. A legfontosabb feladat a hulladék mennyiségének csökkentése és annak újrahasznosítása vagy feldolgozása. Ezért a helyi hulladékgazdálkodás felügyeletét visszaadjuk az önkormányzatoknak, akik versenyeztetés mellett hosszú távra kiadhatják azt magánszolgáltatóknak.

A vegyi szennyezések megelőzése, a vegyi anyagok használatának megfelelő kontrollja, a szennyezések utáni helyreállítás és büntetések kiszabása a lerombolt intézményrendszer miatt szintén meggyengült. A Momentumnál kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos jogi szabályozást (határértékeket, tájékoztatási kötelezettséget, ellenőrzést) minden körülmények között be kell tartani, illetve az eljáró hatóság számára meg kell teremteni a rendszeres ellenőrzésekhez szükséges megfelelő jogszabályi és pénzügyi körülményeket.

Világszerte óriási problémát jelent a megtermelt élelmiszer pazarlása, és ez hazánkban is egyre inkább így van - miközben sok család számára nagy gond hónap végén a megfelelő étel biztosítása, Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba, melynek egy része az élelmiszerláncokból kiszelektált, még nem lejárt szavatosságú élelmiszer. A pazarlás megszüntetése érdekében megteremtjük a jogszabályi feltételeit annak, minden típusú még nem, vagy éppen lejárt, de még egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható tartós élelmiszer átadható legyen az ezeket elosztó civil és állami szervezeteknek és élelmiszerboltoknak, illetve a meleg ételek is továbbadhatóak legyenek. A már működő civil szervezetekkel és innovatív vállalkozásokkal együttműködve országos hálózatot építünk ki, ezzel is segítve a szerényebb körülmények között élő családokon egyúttal a környezetünket is védve.

Az integrált vízgazdálkodás módszerei képesek biztosítani a jó vízminőséget, a fenntartható vízhasználatot és a kellő technológiai fejlesztéseket is. Első lépésben egy olyan monitoring-rendszert építünk ki, amely országos lefedettségben méri a hazai vizek minőségét és előrejelzi az árvíz-belvíz-aszály időszakokat. A mért adatokból kiinduló fenntartható vízhasználat alapja, hogy a tervezési folyamattól kezdve a megvalósításig minden érintett szakterületet (mezőgazdaság, árvízvédelem, természetvédelem, turizmus stb.) bevonjunk, hiszen csak így biztosíthatunk hosszú távú, kiszámítható gazdálkodást. Szintén hangsúlyt fektetünk a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre, hiszen nagy vízhozamú folyóink csupán áthaladnak az országon.

A klímaváltozás miatt szélsőségessé váló árvizek és szárazságok kezelésére a természetvédelemmel harmonizáló, fenntartható és hatékony megoldást választunk. Mesterséges víztározók építése helyett mobil és természetes víztározók kialakítására törekszünk, amelyek alkalmazkodnak a vízhozamhoz. Tározókat egyedül az aszálykárnak leginkább kitett kritikus mezőgazdasági térségekben támogatjuk, és ahol csak lehet, megőrizzük a folyóparti erdősávokat a természetes vízmegkötés érdekében.

Méltányos hozzáférést biztosítunk mindenkinek a vízhez és a vízzel kapcsolatos közszolgáltatásokhoz. Minden magyar lakos számára megfelelő minőségű ivóvizet biztosítunk, hogy sehol se okozhasson gondot az arzén- és az ammóniumszennyezés településeink ivóvíz-ellátásában. A szennyvízelvezetést vagy -gyűjtést szintén mindenki számára biztosítani kell a lehető legkisebb költségen, a helyi adottságoknak megfelelő módon.

Elkötelezettek vagyunk a természetvédelem iránt, mert felismertük, hogy a természeti értékek megőrzése és a biodiverzitás biztosítása nagyban hozzájárul a magas életminőség eléréséhez. Magyarország területének 21 százaléka uniós jogszabályok alapján Natura 2000 védelem alatt áll, azonban ennek kevesebb, mint a fele kap nemzeti jogszabályban való hatékony védelmet37. Ezekre is kiterjesztjük a nemzeti védelmet, egyúttal segítjük az érintett földtulajdonosok átállását a fokozottan környezetbarát gazdálkodásra.

Magyarországon az erdők 56 százaléka állami tulajdonban van. A Momentumnál fontosnak tartjuk, hogy ezek az erdők állami tulajdonban is maradjanak és a közjó szolgálatába állítsuk őket. Az erdőknek nagy szerepe van a természetes vízgazdálkodásban, az erózió megakadályozásában, a levegő és zajvédelemben, a biodiverzitás megőrzésében, és nem utolsó sorban szabadidős tevékenységeket biztosít mindannyiunk számára. Az erdőgazdálkodásban bevezetjük a természetvédelmi szempontokat, biztosítjuk az őshonos, Magyarországra jellemző fajok előtérbe helyezését, és felvesszük a harcot az invazív növények térnyerésével szemben. Az állami erdőket megnyitjuk a lakosság számára, biztosítjuk a ún. többlethaszon-vételi jogokat, és ösztönözzük az erdők szabadidős és egyéb kiegészítő tevékenységek biztosítását.

A teljes magyar lakosság környezeti nevelésben részesül, mely kitér korunk környezeti kihívásaira (pl. a klímaváltozásra), a természetvédelem alapvető fogalmaira, a hazai állat- és növényvilág ismeretére, és főként azokra a fogyasztói szokásokra, amelyek károsan befolyásolják környezetünket. A környezeti nevelés programunkat a civil szervezetek széles bevonásával dolgozzuk ki. Visszaállítjuk az erdei iskoláknak adott normatív támogatást és támogatjuk a zöld óvodák és iskolák további fejlesztését.