Csatlakozz
Csatlakozz a Momentumhoz, tegyünk közösen az országért!
A fenntartható technológiák ösztönzésével Magyarország gazdasági fejlődését támogatjuk: lehetőséget teremtünk arra, hogy további beruházásokat és tudást hozzunk az országba. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a lakossági párbeszédre, hogy mindenki magáénak érezze a fenntarthatóság és a környezetvédelem céljait. Élhető, tiszta és egészséges környezetet teremtünk hazánkban.
Visszafogjuk az emberi tevékenységből eredő káros anyagok kibocsátását, mert számunkra a klímaváltozás nem bal- vagy jobboldali kérdés, hanem az egész emberiség jövőjét érintő kihívás. Közös felelősségünk tudatában hosszú távon gondolkodunk, mert mostani döntéseink unokáinkat is érinteni fogják.
Nem vagyunk elvből atomenergia-ellenesek, de Paks-2 megépítését demokratikus, energetikai és nemzetbiztonsági szempontból is elfogadhatatlannak tartjuk, így kormányra kerülésünk esetén felmondjuk az építéssel kapcsolatos szerződéseket.
Egy helyes energiapolitika három feladatot lát el: az energiaellátás biztonságát, éghajlatunk védelmét és a megfizethető energiaárakat egyaránt biztosítja. A Fidesz-kormány ezzel szemben energiabiztonságunkat a Paks-2 szerződéssel Oroszország kezére játszotta, a klímavédelmi célokkal nem törődik, a megfizethető árak terén pedig szociálisan mélyen igazságtalan és a jövőnket felélő módszerrel ért el látszateredményeket.
A Momentum szerint a megújuló energiák irányába kell mozdulni, ez a jó válasz. A megújuló energiaforrások ma már versenyképesek a fosszilis energiahordozókkal és atomenergiával is. A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint 25 év múlva a világ áramtermelésének 60 százaléka megújuló alapon fog történni. Ez a forradalom jelenleg elzúg Magyarország mellett. Infrastruktúra fejlesztésekkel, okos hálózatokkal, ösztönző és kiszámítható szabályozási környezettel, energiahatékonyságot javító beruházási programmal és a tudatosságot javító kampányokkal azonban megvalósítható ezeknek a technológiáknak a mainál sokkalta nagyobb térnyerése.
Ilyen óriási változások mellett egy felelős politikai közösség a lehető legnagyobb körültekintéssel választ az energetikai alternatívák között. A Momentum Magyarországán ezért olyan hosszú távú energiastratégiát dolgozunk ki, amelyben a megújulókat csak a szükséges mértékig egészítjük ki elsősorban földgázzal és esetleg atomenergiával. Paks-2 a ma tervezett módon nem valósulhat meg - egyebek mellett azért sem, mert a gyorsan fejlődő kisméretű atomerőművek technológiája jóval ésszerűbb és gazdaságosabb alternatívát kínálhat hazánk számára. A fenti alapelvekre épülő hosszú távú energiastratégiánkat a szakma és a társadalom széleskörű bevonásával alakítjuk ki, így fogjuk biztosítani az ország olcsó, fenntartható és biztonságos energiával való ellátását.
Ma Magyarországon az energetikában az egyik legfontosabb kérdés az ország villamosenergiával való ellátása hosszú távon. A magyarországi erőművek nagy része ugyanis elavult, az elkövetkező tíz évben jelentős termelői kapacitáscsökkenés várható. A magyar rendszerirányító (MAVIR) előrejelzése szerint a 2015-ös, összesen 8500 megawattnyi hazai kapacitás 2030-ra közel a felére eshet. Ezért a magyar energiapolitika fő kérdése, hogy milyen forrásból tudjuk hosszú távon biztosítani a villamosenergia szükségletünket. A kormány megoldása erre Paks-2 felépítése.
Azzal, hogy a kormány titkos szerződésben vett fel hitelt egy becslések szerint 3800 milliárdos beruházásra az egyre inkább zsarnoki Oroszországtól, úgy árulta el az országot mint Bős-Nagymaros óta egyik kormány sem. Ahelyett hogy gigaberuházással szolgáltassuk ki egy megbízhatatlan nagyhatalomnak az országot a fejlődés kulcsát elsősorban az egyre olcsóbbá váló megújuló energiaforrásokban látjuk, és az atomenergia használatának kérdését egy ehhez illeszkedő, átgondolt energiastratégia megalkotásán keresztül döntjük el.
Szakmai szempontok alapján is felelőtlennek tartjuk egy ilyen léptékű atomerőmű beruházás mostani megkezdését, amely 60 évre kötelezné el az országot egyetlen technológia mellett. Az említett kisebb méretű atomerőművek gyorsan fejlődnek, és mind pénzügyileg, mind energiapolitikailag jobb, rugalmasabb és megtérülő beruházási alternatívát kínálhatnak. Ha egy atomerőmű beruházás mellett döntünk, akkor a nukleáris fűtőanyag elhelyezéséről is felelősen kell gondoskodni - ahelyett, hogy az elvileg ideiglenesen, de valójában állandósult módon Pakson, az atomerőmű mellett tároljuk a legveszélyesebb anyagokat, folyamatos veszélyforrást teremtve a közelében élő lakosságnak.
A jelenlegi tervek alapján ráadásul Paks-1 még 15 évig tud üzemelni, tehát a magyar lakosságnak van ideje eldönteni, hogy milyen forrásból akar áramot termelni a következő évtizedekben.
A mai formájában Paks-2 tehát nem valósulhat meg. A szerződés titkossága ráadásul azt sejteti, hogy annak egyes elemei Magyarország érdekeivel ellentétesek. Márpedig egy ekkora beruházás feltételeit az egész országnak ismernie kell. Az összes Paks-2 beruházással kapcsolatos szerződést nyilvánosságra hozzuk, és az ország érdekeinek legjobban megfelelő módon felmondjuk azokat. Az átláthatatlan megvalósítás leállításával egyben megakadályozzuk a 21. századi Magyarország legnagyobb korrupciós próbálkozását is.
A megújuló energiaforrások technológiai fejlődése miatt időszerű Magyarország számára egy új energiastratégia felállítása, amelyet az energetikai szakmát bevonva dolgozunk ki. A stratégia legfontosabb célja az üvegházhatású, azaz a globális felmelegedésért felelős gázok - elsősorban a széndioxid - kibocsátásának nullára csökkentése 2050-re. A nemzeti energiatermelésben gazdaságos és fenntartható módon kell tenni ezt, melynek alapköve a megújuló energiák arányának megfontolt, de folyamatos növelése.
Ezt a stratégiai átmenetet modern, kis- és közepes méretű gáztüzelésű erőművekkel és fejlett informatikai (okos hálózatok, decentralizálás, virtuális erőművek) és energiatárolási megoldásokkal stabilizáljuk és tesszük rugalmassá.
Az országot integráljuk az egységes európai energiapiacba. Az energia-biztonságunkhoz szükséges, hogy minél több irányból legyünk képesek ellátni az országot különböző energiaforrásokkal. Az energiaszabadság elérését tehát minél több versenyző alternatíva biztosításán keresztül valósítjuk meg.
Az európai egységes piachoz történő további integráció növeli az ország energiabiztonsága mellett a versenyképességünket is. A nemzetközi verseny leszorítja a hazai energiaárakat mind a lakosság, mind az ipar számára, amely segíti az ország gazdasági növekedését.
Az áramimport jelenlegi nagyjából 30 százalékos arányát nem kívánjuk növelni, de a Momentum Magyarországán csak olyan beruházás valósulhat meg, amely az európai piacon is állni tudja a versenyt. Ezért további határkeresztező kapacitásokat fogunk építeni Szlovákia és Ausztria felé, és támogatjuk a hazai áramtőzsde összekapcsolását további régiós országokkal.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére létrehozott uniós emissziós kvótarendszert nem tartjuk hatékonynak, mert az alacsony kvótaárak nem veszik kellő mértékben figyelembe a kibocsátás környezeti hatásait. A hosszú távú dekarbonizációt a fenti 2050-es cél értelmében fontos célnak tartjuk, és a megvalósítása érdekében minimum széndioxid ár fokozatos bevezetését tartjuk indokoltnak az egész Európai Unióban. Ez kiegészítené a jelenlegi emissziós kvótaárat mindaddig, amíg az el nem ér egy előre meghatározott szintet. Ezt a törekvés az uniós energiapolitikánk egyik pillére.
A klímaváltozás már elkezdődött, és ez az emberiség egyik legnagyobb kihívása. Nem csak az életszínvonalunkat, de a gazdaságunk egészét veszélyezteti. Csak egy adat: ha 4 fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet, nyaranta közel 50 fok lehet Svájcban. Nem késlekedhetünk. Azonnali fellépés szükséges, a változásokra való felkészülés (adaptáció) mellett az üvegházhatású gázok (elsősorban, de nem kizárólag a fosszilis energiaforrások - kőolaj vagy földgáz - égetéséből felszabaduló széndioxid) kibocsátásának hatékony visszaszorításával. Nagy-Britanniában évek óta sikeresen működik egy ilyen „minimum-szénadó”. Franciaország új elnöke, Emmanuel Macron pedig szintén ezt javasolta az európai reformcsomag egyik elemeként. Ez a lépés összhangban van a Momentum energia víziójának fő céljával, azaz a 2050-re zéró széndioxid kibocsátású villamosenergia termeléssel.
A javaslatnak nem célja a hazai vagy a regionális ipar versenyképességének csökkentése, ezért ezt a szénadót átlátható ütemterv szerint és európai szinten vezetnénk be, miközben a támogatásra szoruló, ún. szénszivárgásnak kitett szektorokat támogatjuk a kibocsátásuk visszaszorításában.
Fel kell újítani a házakat és lakásokat! Mindenki jól jár, ha ugyanolyan komfort mellett kevesebb energiát használunk fel az otthonainkban. A jól hőszigetelt homlokzatok és a korszerű nyílászárók csökkentik a lakások fűtési igényét, a modern háztartási gépek pedig az áramfelhasználást mérsékelik. A lakosság így kevesebbet költ lakásfenntartásra, az országnak kevesebb importált energiáért kell fizetnie, az energiatermelők kevesebb széndioxidot bocsátanak a légkörbe, a felújításokat végző cégek pedig munkahelyeket teremtenek. A nyilvánvaló előnyök ellenére Magyarország eddigi kormányai elhanyagolták ezt a témát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a Fidesz-kormány 2015-ben az Európai Uniótól érkezett 89 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra adható forrást átcsoportosította középületek felújítására.
A Momentum célja csökkenteni az energiaszegénységet: el kell érni, hogy senkinek ne okozzon nagy terhet lakása felfűtése, és a lakosság a lehető legtöbb (szabályozási és pénzügyi) támogatást kapja meg a lakóingatlanainak felújítására. Ennek érdekében felújítási programmal egészítjük ki a lakásfenntartási támogatás bevezetését.
Nagyszabású, 200 milliárd forintos energiahatékonysági programot indítunk, hogy minél többen újíthassák fel ingatlanjaikat Az erre fordított adóforintok többszörösét kívánjuk magántőke formájában bevonzani nulla százalékos hitelek és vissza nem térítendő támogatások kombinációjával. Elsősorban hőszigetelésre és a fűtési rendszerek korszerűsítésére adunk támogatást. A programban résztvevők az energiamegtakarításuk függvényében részesülnek majd a támogatásban, így biztosítva a legnagyobb megtakarítással járó felújítások megvalósulását. A program adminisztrációját a meglévő programokhoz képest jelentősen egyszerűsítjük, és egyablakos ügyintézéssel könnyítjük meg.
A társasházak, a középületek és az ipari szektor esetében is támogatjuk az energiaszolgáltató vállalat (angolul „Energy Service Company”, azaz ESCO) alapú energiahatékonysági beruházásokat. Ebben a konstrukcióban az energiaszolgáltató vállalatok energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre, a fogyasztó pedig a megvalósult energiamegtakarítás egy részéből, fokozatosan fizeti vissza a beruházás költségét. Az elszámolásra mind az áram, mind a fűtésszámlán keresztül van lehetőség, így az utóbbi a hőfogyasztók számára is kedvező megoldás.
Magyarországon 2015-ben az energiafelhasználás 14,5 százaléka származott megújuló energiaforrásokból. Szépen hangzik, ha összevetjük az ország 2020-ra az Európai Unió felé vállalt 14.65 százalékos céllal. Ez azonban csak látszatsiker. Európai viszonylatban a 14,5 százalék is alacsony, ráadásul ezt is a biomassza (főként lakossági tűzifa) elszámolás statisztikai bevonásával értük el. Az enélküli érték mindössze 10 százalék körülire tehető, ugyanis a megújuló alapú energiaforrások 90 százaléka biomassza, aminek ráadásul döntő része a lakossági fatüzelés - ami semmiképpen sem nevezhető modern energiagazdálkodásnak. Ezen változtatni kell!
A magyar kormány az elmúlt hét évben szinte kizárólag olyan intézkedéseket hozott, amelyek hátráltatják a megújulók telepítését az országban. Ez nem a jövő!
Mivel a megújuló alapú energiatermelés mind az üvegházhatású gázok kibocsátásnak, mind az energiafüggőség csökkentésének egyik fő eszköze, ezért ésszerű a megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése.
Olyan szabályozói környezetet alakítunk ki, melyben a megújuló energiába kiszámítható módon lehet befektetni, és közülük egyik technológia sem lesz politikai megfontolásból hátrányosan megkülönböztetve. A szükséges feltételek megteremtésével a Momentum 2030-ra legalább 30 százalékra növeli a megújulók részarányát.
Célul tűzzük ki, hogy Magyarország energiamixében folyamatosan növekedjen a megújulók aránya, viszont a domináns szerepben lévő biomassza mellett minél nagyobb arányban meg kell jelenjen a ma leginkább versenyképes szél- és napenergia, valamint a hazánkban jó jellemzőkkel bíró geotermikus energia hasznosítása. Arra fogunk törekedni, hogy minden régióban, településen és városban a helyi adottságoknak legjobban megfelelő energiarendszer alakuljon ki.
Első lépésként megszüntetjük a szélerőművek építésének mai de facto tilalmát. A kormány vonatkozó rendeletét eltöröljük, és ésszerű feltételek mentén új pályázatokat írunk ki, elősegítve a legmodernebb szélerőművek magyarországi telepítését.
Ezzel párhuzamosan fejlesztjük a jelenlegi Megújuló Energiák Támogatási Rendszerét, az ún. METÁR-t. Ennek a rendszernek jelenleg fő hiányossága, hogy kidolgozatlanok az aukciós rendszer részletei, ezért az 1 megawattnál (közepes nagyságú) nagyobb erőművek építésére ma nem lehet pályázni. A megújulók terjedését szintén hátráltatja, hogy a teljes támogatási keretet a az eredetileg tervezett 45 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra tervezi csökkenteni kormány. Ezt visszaemeljük az eredeti szintre.
Az aukciós kapacitáskiosztást az 1 megawattnál kisebb, de nem lakossági méretű erőművek esetében is bevezetjük (kivéve ez alól a közösségi projekteket), annak érdekében, hogy a kisebb méretű projektek közül is azok valósuljanak meg, amelyek költséghatékonysága a legjobb.
A megújuló energiaforrások elterjedését szintén gátoló elhúzódó hálózatba csatlakozás kérelmek eljárásait drasztikusan felgyorsítjuk, az ehhez szükséges adminisztrációt leegyszerűsítjük. A megújulók részarányának jelentős növekedéséhez elkerülhetetlen a magyarországi villamosenergia hálózat megfelelő fejlesztése is, melyre kiemelt feladatként fogunk tekintünk.
Európában az energiatermelés elterjedt formája - főleg a szélerőművek és napelemek esetében - az, amikor a helyi lakosság közös pénzügyi erőfeszítéssel épít kisebb méretű erőművet, aminek részben vagy egészben tulajdonosa is lesz. Így a kis helyi közösségek megerősödnek, önmaguk rendelkeznek egy-egy megújuló villamosenergia-forrás felett, ezzel biztosítva saját energiaellátásuk egy részét és többletjövedelmet is.
Kiemelten támogatjuk ezeket a rendkívül előnyös helyi közösségi beruházásokat. A kezdeti költségek egy részét visszatérítjük adójóváírás formájában, a 0,5 megawattnál (szél esetében 3 megawattnál) kisebb közösségi projektek esetén megtartjuk a kötelező átvételt, afelett pedig árkedvezményt biztosítunk az aukciókon.
Bár a közösségi megújuló projektek Magyarországon egyáltalán nem elterjedtek, ez nincs minden európai országban így. Németországban például olyannyira ismert ez a energiatermelési forma, hogy az ottani legutóbbi szélerőmű pályázaton a nyertes ajánlatok 95 százaléka közösségi energiaprojekt volt. Számos közösségi projekt azonban már létezik is, példaként mutatva az ilyen típusú kezdeményezésekben rejlő gazdasági, környezetvédelmi és önszervezési lehetőségeket.
Berlintől nem messze fekszik Feldheim, mely egy nagyjából 150 fős mezőgazdasági település. A községben napjainkra egy jelentős megújuló energiatermelő központ épült ki, hiszen a településhez tartozik egy 74 megawattos szélerőmű park, illetve egy napelem-park is, mely a helyi lakosság tulajdonában áll. A területen található ezen felül egy hő- és villamosenergiát is termelő biogáz erőmű, mely sertéstrágyából, illetve kukoricából állít elő energiát. Ezek a források biztosítják a közösség energiaellátását, mintegy 31 százalékkal csökkentve az ott élők energiakiadásait, mindezt a lehető legkörnyezetbarátabb módon. A közösségi projektek azonban nem csak Németországban vannak. Hasonló kezdeményezésekkel találkozhatunk például Dániában és az Egyesült Királyságban is.
A Momentum Magyarországán kiemelt szerepet szánunk a közösségi energiaprojekteknek, ugyanis az energia területén és azt szeretnénk, hogy az állampolgárok saját sorsuk tudatos alkotói legyenek, mindezt nyereség elérése és kisebb energiaköltség mellett, környezeti szempontból is fenntartható formában.
Magyarország kiemelkedően jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, amit azonban csak nagyon kis mértékben használunk ki. Ezért támogatni fogjuk azokat a közösségeket, amelyek a geotermikus energiát használva képesek télen a fűtést, vagy nyáron a hűtést megoldani. Megvizsgáljuk ezért a közműrendszerek (távfűtés és távhűtés) geotermikus forrásokkal való összekapcsolásának lehetőségét, a befektetőket pedig vonzó szabályozói környezet kialakításával vonzzuk be. Szintén megvizsgáljuk a gyógyfürdő vizek további energetikai hasznosításának lehetőségét, mivel ma rengeteg továbbhasznosítható melegvíz távozik innen az élővizeinkbe, ott hőszennyezést okozva.
A geotermikus energia fűtési célú használatát Magyarországon több sikeres projekt is bizonyítja. A földhő felhasználása egy valós alternatíva. Jelenleg Magyarország legnagyobb szabású geotermikus távhő projektje 60 megawattnyi kapacitással Miskolcon található, mely több mint tízezer háztartást lát el hőenergiával. A földhő mellett a távhőrendszer a napból illetve biomasszából származó hőt is fölhasznál, melynek köszönhetően a megújulók részaránya Miskolc távhő szolgáltatásában meghaladja az 55 százalékot. Fejlettebb és ugyanakkor elérhető példaként pedig a szemünk előtt lebeghet Bécs városa, ahol Európa legnagyobb távhőhálózata működik, amelyet négy hulladékégető lát el energiával - távfűtés mellett távhűtési szolgáltatást is biztosítva.
Magyarországon az állam az elmúlt időszakban aktívan és piactorzító módon avatkozott be az energiapiacok működésébe. Ideiglenesnek szánt különadókat vetett ki az energiaszektorra, amellyel rombolta a szektor versenyképességét és a befektetői bizalmat, csökkentette a beruházási kedvet és a szükséges infrastrukturális befektetéseket. Az állam a lakosság energiaterhének fenntartható csökkentése helyett rövid távú politikai érdekek mentén térítette el a piaci szinttől a villamosenergia és a földgáz hatósági árát; a vállalkozásokkal fizettette meg a lakossági árak veszteségeit, és szociális érzéketlenségről tett tanúságot, amikor ahelyett, hogy a rászorulókra koncentrálta volna a támogatásokat, olyan fogyasztók energiakiadásait is támogatja jelenleg, akik a legkevésbé sincsenek rászorulva arra. Az állam emellett súlyos milliárdokba kerülő központosítást hajtott végre az energiaszolgáltatók felvásárlásain keresztül. A centralizáció fontos elemeként az energiahivatal (MEKH) a politikai akarat kiszolgálójává vált, illetve maga a kormány is számos olyan szabályt alkotott, amelyek egy valóban független státuszú felügyelő szerv jogkörébe kellene, hogy tartozzanak.
A Momentum Magyarországán az állam legfontosabb szerepe az energiapiacokon, hogy olyan okos szabályozási keretet teremt, amelyben a versenyképes működést és az alacsony fogyasztói árakat a piaci szereplők hozzák létre. Egy hosszú távon is kiszámítható energiapolitika helyreállítja a befektetői bizalmat, így serkentve a beruházási hajlandóságot, ami pedig gazdasági növekedéshez vezet. Az elmúlt időszakban megvalósult energiapiaci centralizáció jelentős költségekkel járt, ezért a jelenlegi nemzeti közműrendszer azonnali visszaalakítását nem tervezzük. Ugyanakkor a szabad szolgáltatóváltás ösztönzésével, a lakosság megfelelő tájékoztatásával, az energiahivatal függetlenségének, hatáskörének és presztízsének emelésével, illetve az energiaszektorban érintett állami vállalatok feletti erős kormányzati és civil ellenőrzéssel a szektor átláthatóságát és a piaci versenyt kívánjuk növelni.
Többszereplős, versenyző és átlátható nagykereskedelmi földgáz- és villamosenergia piacot alakítunk ki. Az energiaszektort sújtó különadók (ún. Robin Hood adó és közműadó) csökkentik a szektor és az egész gazdaság nemzetközi versenyképességét, rombolják a befektetői bizalmat, külföldre üldözik a magyar cégeket és a szükséges infrastrukturális beruházások elmaradásához vezetnek. Ezért ezeket a torzító adókat fokozatosan kivezetjük, így garantáljuk az energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát és biztonságát.
A társadalmi szolidaritás elvét figyelembe véve segítjük elő a versenyt a kiskereskedelmi piacokon. A Momentum elveszi a kormánytól a hatósági ár megállapításának jogát, hiszen az energia ára nem a miniszterelnök akaratától, hanem a piaci folyamatoktól függ. A hatósági árakat, azok elemeit a Momentum Magyarországán a kormánytól ténylegesen független energiahivatal állapítja meg a piaci folyamatok és a valódi rászorultsági igények együttes figyelembevételével. A szociálisan rászorulók díjait jövedelem alapú támogatással csökkentjük. Így a színlelt rezsicsökkentés helyett - ahol ma a tényleges fogyasztó helyett az állami költségvetés adóbevételei terhére csoportosították a költségeket - az energiahatékonysági programunkkal együtt valós rezsicsökkenést érünk el.
Így a kormány nem élhet vissza az áramár és gázár megállapításának jogával, például úgy, hogy a piaci folyamatok alapján indokolt árcsökkenést egészen a választásokig visszatartja, hogy akkor rövid távú népszerűségre tegyen szert.
A politikai viták központjában áll hosszú ideje már a rezsicsökkentés és az Orbán kormány rezsiharca. A kormány kommunikációja szerint a rezsicsökkentést meg kell védeni Brüsszeltől és az ellenzéki pártoktól egyaránt. A lakossági energiaárak tényleges csökkentése mindig a parlamenti választások előtt válik a kormány számára kulcsfontosságú kérdéssé.
2013. januárja és 2014. márciusa között a kormány 3 lépcsőben megvalósította azt a lakossági energiaár csökkentési programot, melyre köznyelvben rezsicsökkentésként hivatkozunk. 2014. áprilisában országgyűlési választásokat tartottak Magyarországon.
A kormánynak szerencséje volt, ugyanis a rezsicsökkentést rövid időn belül a nagykereskedelmi energiaárak csökkenése követte, mely jelentősen enyhítette az intézkedés pénzügyi költségét.
2014 márciusa után a nagykereskedelmi gázár drasztikusan lecsökkent, viszont a lakossági gáz ára 2017 októberéig egy forinttal sem lett alacsonyabb.
A választások közeledtével 2017 szeptemberében kormányzati oldalról újra felmerül a rezsicsökkentés ötlete. A nagykereskedelmi gázár mélypontját 2016 januárjában érte el, innen enyhe növekedésbe kezdett. Mégis a rezsicsökkentés ebben az enyhén emelkedő stádiumban 2017 telén várható.
Látható, hogy a kormány a piaci folyamatok figyelembe vétele nélkül, nagy gazdasági kockázat vállalása mellett, rövidtávú választási érdekeinek függvényében befolyásolja a gáz árát. A Momentum megoldása, hogy jövedelem alapú szociális támogatás mellett a lakossági energia árakat a kormánytól ténylegesen független Energetikai Hivatal állapítsa meg, mely figyelembe veszi a világpiaci változásokat és a szociális szempontokat is. A Momentum Magyarországán az ország energiapolitikája nem a hatalmon lévők választási játékszere.
Az elmúlt években a magyar energiaszektor szabályozását az uniós joggal való összeférhetetlensége, versenytorzító hatása miatt számos kritika érte, melyek alapján kötelezettségszegési eljárások is indultak hazánk ellen, súlyos büntetésekkel fenyegetve. Az uniós jogot sértő lépések a kormány „rezsiharcos” kommunikációjával szemben túlnyomórészt nem a lakosság számára biztosítottak előnyöket, hanem bizonyos cégeknek és érdekcsoportoknak kedveztek. A Momentum ezeket a jogtalan privilégiumokat azonnal felszámolja, de a rászorultsági elvet következetesen érvényesíteni fogja a lakosság esetében. Ez az uniós joggal összeegyeztethető megoldás lesz, és megelőzzük vele az esetleges büntetéseket.
Egyre többet beszélünk Magyarországon az élhető emberi környezet fontosságáról: a Városliget sorsa, a Római-parti mobilgát ügye, vagy a pécsi magasház esete mind olyan aktív társadalmi vitát eredményezett, amelyben különböző jövőképek csaptak össze annak kapcsán, hogy miképpen teremtsünk jól működő és élhetőbb környezetet magunknak.
A Momentum Magyarországa nyitott a már bevált jó megoldásokra, és kész a sikeres kísérleti kezdeményezések elterjesztésére. Tisztában vagyunk a technológiai innovációk fejlődésével is, és nem félünk kommunikációs technológiákat alkalmazni az életminőség javítására a különböző településeken. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a helyi közösségeket bevonva az állam és a lakosság együttesen találjon megoldásokat köztereink és településeink élhetőbbé tételére.
A városi közterületek nagy hatással vannak életszínvonalunkra, hiszen meghatározó fórumai mindennapi életünknek, és ezek azok a terek, melyekhez mindenkinek egyenlő joga van. Mégis rengeteg elhagyatott, hanyatlásnak indult területet, kihasználatlan lehetőséget láthatunk ma országszerte. A Momentum Magyarországán a világ számos jó példájához hasonlóan részvételi módszerekkel fejlesztjük településeinket, úgy, hogy azok speciális adottságait és igényeit figyelembe vesszük. E folyamatnak a lakosság aktív résztvevője, ötleteivel és már a tervezési fázisban, a fejlesztés folyamán megfogalmazott felhasználói igényekkel. Hazánkban ez a szemlélet ma még nem széles körben elfogadott, ezért mi a kapcsolódó szakterületeken aktív civil és szakmai szervezetekkel és létező kezdeményezésekkel közösen alkalmazzuk a részvételi módszereket, melyekkel bátorítjuk az egyént, hogy aktívan vegyen részt lakókörnyezete alakításában, és lépjen kapcsolatba helyi közösségével egy élhetőbb és élvezhetőbb városi környezetért.
A klímaváltozás hatásai (pl. gyakori meleghullámok) miatt az élhető városi környezet egyre fontosabb része lesz a fenntarthatóság és a zöldterületek kialakítása. Ezt kiemelten kezeljük. A Momentum Magyarországán fontos a szociális egyenlőség előtérbe helyezése, melynek szilárd alapját két cselekvés is elősegíti: a „nyílt adat, nyílt információ” politikája: a közös fejlesztéseket lehetővé teszi, hiszen mindenkinek biztosítja az egyenlő hozzáférést az információkhoz, valamint a „város mindenkié” elv: egyenlő hozzáférés biztosítása a közterekhez és a közösségi igényeknek megfelelő használat, közös szabályalkotással.
Több zöldterületet, több közösségi programot, több közös élményt hozunk a települések utcáira a valós igények alapján. Megvalósítható helyi cselekvési terveket dolgozunk ki állami, regionális és helyi szinteken. Grandiózus látványtervek helyett gazdaságos lépéseket ajánlunk, ezzel elősegítve a megvalósíthatóságot, illetve támogatjuk, hogy az minden beruházást előzzenek meg helyi kísérleti projektek.
A lakosság aktív bevonása többféle módon működhet: a problémák feltérképezésétől a különböző szereplők összehozásán át a szemléletformálásig és mini teszt projektek megvalósításáig.
A digitalizáció és informatikai fejlesztések a településtervezés minden területén segítik a hatékonyabb működést. Létrehozzuk az e-földhivatal honlapot, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy hozzáférjen a városi ingatlanok adataihoz, ezzel növeljük az átláthatóságot és segítjük a helyi összefogással történő kezdeményezéseket.
Az összes közérdekű adatot (beleértve az önkormányzati és helyi rendőrségi adatokat - persze megfelelően anonimizáltan) világos és érthető formában elérhetővé tesszük az interneten, illetve lehetőséget biztosítunk az informatikai fejlesztőknek, hogy olyan alkalmazásokat tervezzenek, amelyek megkönnyítik és élvezhetőbbé teszik a városi életet.
Közösségi tervezés segítségével újítjuk meg a fokozatosan felszabadított városi köztereket. A használatarányos útdíj, és a városi parkolás átalakítása fogja megalapozni ezt a folyamatot.
A városi mellékutcákban a forgalomcsillapítást és a helyi zöldterületek kialakítását részesítjük előnyben. A főutakon helyet biztosítunk kerékpáros infrastruktúrának, zöldterületnek, valamint a lakókat és a kereskedelmet kiszolgáló infrastruktúrának.
A parkolási helyzet javítása érdekében egy komplex intézkedéscsomag segítségével csökkentjük a versengést a parkolóhelyekért a városközpontokban, csökkentjük a mellékutcák forgalomterhelését, támogatjuk az autómegosztást, valamint ösztönözzük az irodaházi mélygarázsok minél jobb kihasználását.
Magyarországon keveset beszélünk arról a problémáról, hogy sokan - különösen nők és a társadalom peremén élők - félnek az utcán. Ezért első lépésként - megfelelően anonimizálva - online elérhetővé tesszük a rendőrségi statisztikákat, hogy tisztában legyünk a problémás területekkel. Második lépésként a veszélyeztetett területeket különösen nagy figyelemmel kezeljük, és növeljük a helyi közbiztonságot, közösségi részvétellel és helyi közösségi rendészetek felállításával. Nagy hangsúlyt fektetünk a rendőrség pszichés felkészültségére is.
A napi-heti utcasepréstől a hóeltakarításon át a lomtalanításig jelenleg az országban a közterek tisztaságára nem fordítunk elég nagy figyelmet. Ez az ott lakók hangulatán és a környezet látványán túl negatívan hat az egészségre is, különösen a magas szállópor- és pollentartalom veszélyes a lakosság számára. Ez veszélyes az allergiás vagy asztmás betegekre, és a szervezetben való lerakódása miatt számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés kiváltó oka is lehet. Ezért meg fogjuk erősíteni a helyi önkormányzatok és közlekedési központok képességét arra, hogy fenntartsák a közterek tisztaságát.
Az utak tervezésénél az autós igények mellett figyelembe kell venni a gyalogos, kerékpáros és egyéb járművek igényeit is. Ennek megfelelő keretrendszer kidolgozásával és komplex szemlélettel előzzük meg a közlekedésben előforduló haláleseteket és sérüléseket, különösen védve a közlekedés kiszolgáltatottabb résztvevőit: a gyalogosokat, kerékpárosokat és a mozgásukban korlátozottakat.
A helyi közlekedési központok segítségével biztonságos és akadálymentes közutakat és közterületeket tervezünk. Az autók okosautóvá változtatásával az extrém gyorshajtástól a cserbenhagyáson át az autólopásig egy sor közlekedési bűncselekményt vissza tudunk szorítani.
Akadálymentessé tesszük a közterületeket és a közhivatalokat. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítés nem csak a tolószékesek életét könnyíti meg: ezzel segítünk a nehezen mozgó időseken, a babakocsival közlekedőkön, a színtévesztőkön vagy a gyengénlátókon, tehát valójában nem egy szűk kört, hanem a társadalom nagy részét segítjük vele.
Ezért minden közlekedési központban lesz egy megbízott akadálymentesítési és esélyegyenlőségi felelős. A megfelelő méretű pénzügyi keret és szabályozás biztosítja, hogy minden központ hangsúlyt fektet az akadálymentesítésre. Minden közterületi és közhivatali átépítésnél megjelennek ezek a szempontok. Így az akadálymentesítés ugyanolyan fontos lesz, mint az autós közlekedés, a taxiszolgáltatások vagy a kerékpáros közlekedés.
→ Tudj meg többet a Működő ország fejezetben
Az elektromos autók és a részben elektromos hajtásláncú járművek elterjedése, noha ma még igen drágák, a hagyományos járművekhez képest jelentős környezetvédelmi előnyeik miatt jelenti a jövőt. Az elterjedésüket a szigorodó klímavédelmi és a levegőszennyezést terhelő szabályozás hosszú távon ugyan segíti, de a nyilvános töltők hiánya még a magas árnál is jobban akadályozza. A magyar állam az elektromos autók vásárlását 2015. ősze óta autónként 1,5 millió forinttal támogatja. Ezzel azonban nem érte el a kívánt hatást, az eladások nem ugrottak meg (2017. nyarán csupán 836 tiszta elektromos jármű volt itthon). A töltő-infrastruktúra fejlődését az állam nem támogatja kiszámítható módon - sőt, a terület fejlődését néhány gazdasági érdekcsoport közpénzekért való versengése akadályozza.
A Momentum meggyőződése szerint az állam dolga, hogy igazságos versenyfeltételeket alakítson ki és tartson fenn az alapvető infrastruktúra és a szabályozás megteremtésével. Ezért a rendelkezésre álló forrásokat nem az egyes autók, hanem a minden autót kiszolgálni képes töltési infrastruktúra támogatására kell koncentrálni. A közpénzek elköltésének így minden érintett hasznát látná, nem csak néhány száz - egyébként is tehetős - háztartás vagy cég. A jelenlegi támogatási rendszer a gazdagokat támogatja, mert nincs infrastruktúra a városban, így csak annak életképes opció az elektromos autó, aki tudja otthon tölteni.
Az e-mobilitásra fordított 3 milliárd forintot ezért átcsoportosítjuk úgy, hogy az elektromos töltők telepítéséhez meghatározott időtávú (5-6) éves megtérülést garantáljon a beruházónak, amíg az átlagos kihasználtság el nem ér egy kitűzött szintet.
Észtország 2013-ban a széndioxid-kereskedelemből származó egy éves bevételét arra fordította, hogy 165 darab villámtöltő átgondolt telepítésével rövid időn belül megvalósítsa az ország elektromos autókkal való átjárhatóságát. Szintén ebből a forrásból az állami flotta jelentős részét, közel 500 autót elektromos üzeműre cseréltek, amelyeket főleg az országot járó szociális munkások kapták meg. Észtország így sikeresen gyorsította fel az elektromos gépjárművek elfogadottságát, valamint nagyot lépett előre a megújuló erőforrások használatára 2020-ig kitűzött célok teljesítését.
Támogatjuk a magánszemélyek mellett a kis- és közepes vállalkozások elektromos járművekre váltását. Ez jobban hozzájárul a belvárosok levegőjének tisztulásához, hiszen egy céges jármű többet fut, és ma jellemzően dízeles. Ennek gazdasági multiplikátor hatása is van, hiszen a költségmegtakarítással a vállalkozások versenyképesebbek lesznek, ami gazdasági növekedéshez és új munkahelyek létrejöttéhez vezet.
A háztartások elektromos autó vásárlását közvetlen pénzügyi támogatás (amikor az állam fizeti meg a vételár egy részét) helyett indirekt ösztönzők - alacsonyabb használatarányos útdíj, szmogriadó alatt tiltásmentesség, kapcsolt adókedvezmények - segítségével indokolt támogatni, majd pedig ezeket idővel kiszámíthatóan kivezetni. A zöld rendszámok rendszerét felülvizsgáljuk (pl. értékplafont határozunk meg), mert az a jelen formájában csak a tehetősek ingyenes parkolását valósítja meg. Az elektromos autók ingyenes parkolását idővel szintén kivezetjük, mert a fő célunk a városi közterületek felszabadítása és azok visszaadása a helyi közösségeknek.
A tömegközlekedést kiegészítő szolgáltatások (taxik és autó- vagy útmegosztó szolgáltatások, azaz car- vagy ride-sharing) a belvárosok forgalmának és légszennyezésének jelentős okai. Ezeket tiszta üzemre kell átállítani 2020-tól: a nagyvárosokban üzemelő cégek flottájából csak a tölthető hibrid vagy teljesen elektromos autók vehetnek fel utasokat a belvárosokban. Mivel ezek a szolgáltatások számos magántulajdonú autót képesek helyettesíteni, ezért a járműmegosztásra (autó, robogó, kerékpár) épülő megoldásoknak kedvező szabályozást fogunk kialakítani.
Németországban virágzó autó- és járműmegosztó piac jött létre az elmúlt évtizedben. A kisebb és nagyobb német városokban közel 150 cég több mint 1,7 millió ügyfelet szolgál ki. A bármikor szabadon és percalapon bérelhető autók, elektromos robogók és kerékpárok használatával a városi lakosok olcsóbban utazhatnak, mintha például saját autót tartanának fenn, s ahogy egyesek lemondanak a saját autóról, parkolóhelyek is szabadulnak fel. A német szövetségi kormány a szolgáltatóknak bizonyos feltételek mellett szabályozási előnyöket biztosít: például ha azok a tömegközlekedési bérlettel rendelkező felhasználóknak árkedvezményeket adnak, vagy tiszta üzemű járművekből álló flottát üzemeltetnek. A Momentum követendő példának tartja mindezt hazánkban is, és a budapesti Bubi sikere azt jelzi, hogy ez megvalósítható irány lenne.
Ma Magyarországon évente közel 15.000-20.000 megelőzhető, légúti megbetegedésből eredő haláleset következik be. Bár a jogi környezet kevés hiányosságtól eltekintve adott lenne a súlyos probléma kezelésére, ez a hatósági és végrehajtási intézményrendszer cselekvőképtelensége miatt nem történt meg. Egy magyar ember ezért alapvetően az állam mulasztása miatt egy évvel, egy Budapesten élő pedig három évvel él átlagosan rövidebb ideig a levegőszennyezés miatt. Az uniós egészségügyi határérték szabályok megszegése miatt 2011. óta kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen. Ennek ellenére nem javult a helyzet az elmúlt 10 évben, és Kazincbarcika, Pécs, Szeged, Budapest és Miskolc városok és számtalan kisebb település környékén a levegő minősége továbbra is veszélyes.
A légszennyezés egyik fő okozója a lakossági illegális szemét- és zöldhulladékégetés (fűtési és hulladékcsökkentési céllal egyaránt), aminek elsődleges oka - az általános hiedelmekkel ellentétben - nem a szegénység, hanem a tudatlanság: a lakosság nem rendelkezik elegendő információval arról, hogy mely anyagok mérgezőek. A legtöbb esetben a szennyezés könnyen elkerülhető lenne megfelelő tudás birtokában. Ezért első lépésként országos ismertető kampányt szervezünk a lakosságnak és az állami ellenőrzésben résztvevőknek. Utóbbiaknak több forrást biztosítunk, hogy hatékonyan tudjanak fellépni az illegális tüzelés ellen. A legrászorultabb családokon segítünk a szociális tűzifa segély megreformálásával, illetve támogatjuk a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, amelyekkel drasztikusan csökkenthető a szennyező anyagok kibocsátása.
Az emberi szervezetre a legnagyobb terhelést a téli, illetve nyári szmogos időszakok jelentik, ennek ellenére ma Magyarországon sok város nem rendelkezik levegőszennyezés-mérő berendezésekkel és szmogriadó terve sincsen. Minden városnak kötelezővé tesszük a folyamatos levegőszennyezettség-mérés kiépítését, és ezzel párhuzamosan egy teljes körű szmogriadó terv elkészítését. Szmogriadó esetén a lakossági útdíjrendszer lehetővé teszi, hogy az adott jármű kibocsátáshoz mérten növeljük a városi útdíjat, így növelve az ösztönzést hogy más, kisebb kibocsátású közlekedési módot válasszanak a közlekedők.
A levegő- és zajszennyezés másik fő oka a közlekedés környezetterhelése, ami az elavult közlekedési eszközök következménye. Ezen felül különösen veszélyesnek tartjuk a finom szállóport kibocsátó újfajta dízelmotorok elterjedését, hiszen minél kisebb egy részecske, annál veszélyesebb az emberi egészségre.
Mivel a magyar áramtermelés viszonylag kevés levegőszennyezéssel jár (van Paks, de a fosszilis erőműveink is korszerű szűrőberendezésekkel vannak felszerelve), ezért a járművek elektrifikációját kívánatosnak tartjuk. A széndioxid-kibocsátás az emberi egészségre közvetlenül nem, csak közvetetten káros, persze az egységes klímapolitika alapján csökkentése ennek ellenére elengedhetetlen.
A technológiai forradalom következtében egyre több és egyre olcsóbb megoldással lehet csökkenteni a városok károsanyag-kibocsátását. Ezért célunk a tisztább üzemanyagok, az alternatív közlekedési módok (például utazásmegosztás (ride sharing), telekocsi, kerékpár) elterjesztése, a taxiszolgáltatást nyújtó járművek és a közösségi közlekedési buszok kibocsátásának csökkentése.
Lecseréljük a városi buszflották legszennyezőbb tagjait. A mai városvezetések késlekednek a nagyon régi és jócskán szennyező dízel buszflották cseréjével, miközben akár már pár éven belül megtérülnek a földgázzal hajtott alternatív hajtású buszok - a földgáz ugyanis igen tisztán ég, a széndioxidon kívüli károsanyag-kibocsátása a dízelhez képest elhanyagolható. A nagyobb városaink belvárosában az elektromos buszok használata, és a villamosokat üzemeltető nagyvárosokban pedig a villamosvonalak jelentős bővítése is kifizetődő és indokolt.
Kiigazítjuk az e-mobilitás támogatását, és támogatjuk a megosztott szolgáltatások terjedését és tiszta üzemanyagra való átállását.
Hosszabb távon a használatarányos útdíjrendszerrel elősegítjük városaink általános forgalomterhelésének csökkentését. Az útdíj a városközponti közlekedés díját attól is függővé teszi, hogy mekkora a jármű kibocsátása. Ezzel beépítjük a vezető döntésébe azt a levegő- és zajszennyezési kárt, amit autózásával a városközpontban élőknek okoz.
A Momentum számára nem kérdés, hogy a klímaváltozás a világ jelentősebb nemzetközi biztonsági problémája, amelynek kezelésében mindenkinek szerepet kell vállalnia.
A klímaváltozás következményeit hazánkban is egyre gyakrabban tapasztaljuk: az elviselhetetlen forróságot hozó meleghullámokat, a hirtelen lezúduló és veszélyes felhőszakadásokat vagy az elhúzódó aszályokat, amelyeknek káros következményekkel járnak az emberi életminőségre, és negatív hatással vannak a természeti erőforrásokra, ezeken keresztül pedig a gazdaságra is.
Célunk, hogy egy tisztább, egészségesebb és hosszú távon fenntartható országban élhessünk mi, a gyermekeink és unokáink egyaránt.
A Momentum kiemelten kezeli a klímaváltozást, amely az emberi tevékenység miatt kialakult környezeti problémák következménye, és arra törekszik, hogy minden állampolgár számára hosszú távon élhető környezetet tudjon biztosítani.
Magyarországon a környezet védelme soha nem volt politikai prioritás, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010-es megszüntetése óta pedig még kevésbé az. A hatósági kontroll rendkívül meggyengült, az ellenőrzések száma radikálisan lecsökkent - mindez teret adott a környezetvédelmi intézkedések megkerülőinek. A megszaporodott kiemelt kormányzati beruházások miatt pedig ma már alig akad olyan projekt, ahol a társadalmi párbeszéd és az érintett helyi lakosok tájékoztatása megtörténne. A Momentum számára a környezetvédelem nem a fejlődés gátja, hanem az innovatív gazdasági lehetőségek és hazánk hosszú távú fejlődésének fontos hajtóereje. Ezért határozott célunk az intézményrendszer helyrehozása, és a szakértelmen alapuló komplex döntéshozatal megteremtése.
A szakminisztérium visszaállításával és a klímapolitika magasabb szintre emelésével olyan irányító szervet hozunk létre, amely független a többi tárcától, és nincs alárendelve egy intézménynek sem. Valódi integrált szemléletet valósítunk meg a klímapolitika terén, minden érintett szerv bevonásával.
Átláthatóvá és egyszerűbbé tesszük a szabályzást, és visszaállítjuk a tervezői egyeztető funkciót, melyen keresztül a beruházások a leginkább környezetkímélő formában valósulhatnak meg. A területileg illetékes Felügyelőségeket, valamint az irányítási funkciót ellátó Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget hatékony erőforrásokkal és ellenőrzési jogkörrel ruházzuk föl. A Nemzeti Parkoknak megfelelő forrásokat és nagyobb önállóságot adunk. Megtartjuk a régóta fennálló szakmai stabilitást, de erősítjük a koordinátori és szakmai irányító funkciót a kutatási és környezeti nevelési tevékenységekkel együtt.
A környezeti adatokhoz való hozzáférés ma nehézkes, az adatszolgáltatás nem folyamatos, így a lakosság tájékoztatása, az érdekeltek hozzáférése környezeti - levegőtisztasági, vízügyi, hulladékgazdálkodási - információkhoz rendkívül nehéz. Ez a környezeti területen való innovációt is akadályozza, de az állami stratégiai tervezés koordinációja, tervek nyomonkövetése is ad hoc alapon, pályázati pénzek rendelkezésre állásától függően zajlik. A fenntartható fejlődés, a környezetügy komplexitása érdekében, és a „nyílt adat, nyílt információ” elvével összhangban létrehozunk egy, a hazai vagy külföldi piacokon működő kapacitásokat és hazai szakmai erőforrásait mobilizálni képes stratégiai kutatóműhelyt.
A körforgásos gazdaság arra ad választ, hogyan lehetséges a természeti erőforrások megőrzése és regenerációja mellett elérni valóban fenntartható gazdasági növekedést. Azokat a megoldásokat keressük, melyek réven újra lehet hasznosítani a termékeket vagy annak egyes részeit, illetve visszanyerhetjük az ezeket alkotó alapanyagokat (tápanyagokat, energiát és munkát). Tehát a körforgásos gazdaságnak köszönhetően a hulladék értékké alakul át. Ez a jövő regeneratív modellje, amely – körültekintő bevezetéssel - képes jelentős gazdasági növekedést és munkahelyeket teremteni, új arculatot és lendületet adni a szolgáltató szektornak, és alapvetően hozzájárul életvitelünk és gazdasági folyamataink fenntarthatóvá tételéhez.
A műanyagzacskóknak ma már rengeteg jó, akár hulladékmentes helyettesítője is van. A kultúraváltás egyik szimbolikus lépéseként ezért 2020-ra betiltjuk a kereskedelemben alkalmazott műanyag zacskók használatát. Ezzel párhuzamosan ösztönözzük a környezetbarát helyettesítő termékek (cellulóz alapú műanyag, klasszikus papír) használatát. Célunk a lakosság folyamatos ösztönzése a nagyobb mértékű szelektív hulladékgyűjtésre, ezért fokozott hangsúlyt fektetünk a gyerekek és felnőttek környezettudatos nevelésére. Kötelezővé tesszük minden közintézmény és bevásárlóközpont számára a szelektív hulladékgyűjtést, és az újrahasznosítható hulladékok piaci alapon történő kezelését. A kommunális szelektív hulladék piaci kezelése gazdasági szempontból is élénkítő hatású, ráadásul az állami hulladékkezelést részben tehermentesíti, az intézmények érdekévé válik a hulladékgyűjtés szakszerű kivitelezése.
Az Európai Parlament döntése alapján 2019-ig a könnyű műanyagok használatát 70 százalékkal csökkentenie kell inden tagállamnak. Több ország is jelentős lépéseket tett ennek a célnak az eléréséért. Angliában a zacskók fizetőssé tétele rendkívül gyorsan hozott jelentős változásokat. Hat hónap alatt a korábbi 7.6 milliárd műanyag zacskó eladása a hét legnagyobb kiskereskedő által 0.6 milliárdra csökkent. Nagy-Britanniánál is szigorúbb törvények vonatkoznak a belga Vallon Régióra és Brüsszelre, ahol ma már az élelmiszeráruházak egyáltalán nem értékesíthetnek egyszer használatos zacskókat. A jövőben ez a rendelkezés más kiskereskedőkre is ki fog terjedni, így az eladók kénytelenek lesznek biológiailag lebomló vagy más tartósabb alternatívákat választani.
A Momentum új alapokra helyezi a hulladékgazdálkodást. A legfontosabb feladat a hulladék mennyiségének csökkentése és annak újrahasznosítása vagy feldolgozása. Ezért a helyi hulladékgazdálkodás felügyeletét visszaadjuk az önkormányzatoknak, akik versenyeztetés mellett hosszú távra kiadhatják azt magánszolgáltatóknak.
A vegyi szennyezések megelőzése, a vegyi anyagok használatának megfelelő kontrollja, a szennyezések utáni helyreállítás és büntetések kiszabása a lerombolt intézményrendszer miatt szintén meggyengült. A Momentumnál kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos jogi szabályozást (határértékeket, tájékoztatási kötelezettséget, ellenőrzést) minden körülmények között be kell tartani, illetve az eljáró hatóság számára meg kell teremteni a rendszeres ellenőrzésekhez szükséges megfelelő jogszabályi és pénzügyi körülményeket.
Világszerte óriási problémát jelent a megtermelt élelmiszer pazarlása, és ez hazánkban is egyre inkább így van - miközben sok család számára nagy gond hónap végén a megfelelő étel biztosítása, Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba, melynek egy része az élelmiszerláncokból kiszelektált, még nem lejárt szavatosságú élelmiszer. A pazarlás megszüntetése érdekében megteremtjük a jogszabályi feltételeit annak, minden típusú még nem, vagy éppen lejárt, de még egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható tartós élelmiszer átadható legyen az ezeket elosztó civil és állami szervezeteknek és élelmiszerboltoknak, illetve a meleg ételek is továbbadhatóak legyenek. A már működő civil szervezetekkel és innovatív vállalkozásokkal együttműködve országos hálózatot építünk ki, ezzel is segítve a szerényebb körülmények között élő családokon egyúttal a környezetünket is védve.
Dániában ma már több olyan élelmiszer bolt is létezik (Wefood), amely lejárt szavatosságú ételt értékesít. Ezek a még fogyasztásra alkalmas termékek sokkal olcsóbban beszerezhetőek. Az ilyen boltoknak hatalmas hatásuk van a hiper- és szupermarketek polcairól lekerült, de még fogyasztható élelmiszerek mennyiségének csökkentésére.
A klímaváltozás következtében Magyarországon egyre kevesebb eső esik, azonban ez a csapadék egyre intenzívebben hull le, elsősorban a téli időszakban, amikor a növények a legkevésbé tudják hasznosítani azt. Mindezek következménye, hogy a közép-európai folyók vízgyűjtő területein erős talajerózió alakul ki, és a folyók áradása is intenzívebbé válik. Ezzel párhuzamosan nőnek az aszályos időszakok számban és időtartamukban is. A jelenlegi vízgazdálkodásunk azonban több vizet enged ki az országból, mint ami beérkezik. Ezekre a kihívásokra megoldást csakis egy átgondolt, komplex vízgazdálkodási stratégia adhat.
Az integrált vízgazdálkodás módszerei képesek biztosítani a jó vízminőséget, a fenntartható vízhasználatot és a kellő technológiai fejlesztéseket is. Első lépésben egy olyan monitoring-rendszert építünk ki, amely országos lefedettségben méri a hazai vizek minőségét és előrejelzi az árvíz-belvíz-aszály időszakokat. A mért adatokból kiinduló fenntartható vízhasználat alapja, hogy a tervezési folyamattól kezdve a megvalósításig minden érintett szakterületet (mezőgazdaság, árvízvédelem, természetvédelem, turizmus stb.) bevonjunk, hiszen csak így biztosíthatunk hosszú távú, kiszámítható gazdálkodást. Szintén hangsúlyt fektetünk a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre, hiszen nagy vízhozamú folyóink csupán áthaladnak az országon.
A klímaváltozás miatt szélsőségessé váló árvizek és szárazságok kezelésére a természetvédelemmel harmonizáló, fenntartható és hatékony megoldást választunk. Mesterséges víztározók építése helyett mobil és természetes víztározók kialakítására törekszünk, amelyek alkalmazkodnak a vízhozamhoz. Tározókat egyedül az aszálykárnak leginkább kitett kritikus mezőgazdasági térségekben támogatjuk, és ahol csak lehet, megőrizzük a folyóparti erdősávokat a természetes vízmegkötés érdekében.
Méltányos hozzáférést biztosítunk mindenkinek a vízhez és a vízzel kapcsolatos közszolgáltatásokhoz. Minden magyar lakos számára megfelelő minőségű ivóvizet biztosítunk, hogy sehol se okozhasson gondot az arzén- és az ammóniumszennyezés településeink ivóvíz-ellátásában. A szennyvízelvezetést vagy -gyűjtést szintén mindenki számára biztosítani kell a lehető legkisebb költségen, a helyi adottságoknak megfelelő módon.
Hazánk tájai, állat- és növényvilága páratlan adottságokkal rendelkeznek és közös természeti kincseink. Fontos, hogy ezeket az értékeket megőrizzük. A korábban említett intézményrendszer reformja az első és legfontosabb lépés ezen célunk eléréséhez, hiszen ezáltal integráltan tudjuk kezelni a vízzel, klímával és környezettel kapcsolatos problémákat.
Elkötelezettek vagyunk a természetvédelem iránt, mert felismertük, hogy a természeti értékek megőrzése és a biodiverzitás biztosítása nagyban hozzájárul a magas életminőség eléréséhez. Magyarország területének 21 százaléka uniós jogszabályok alapján Natura 2000 védelem alatt áll, azonban ennek kevesebb, mint a fele kap nemzeti jogszabályban való hatékony védelmet37. Ezekre is kiterjesztjük a nemzeti védelmet, egyúttal segítjük az érintett földtulajdonosok átállását a fokozottan környezetbarát gazdálkodásra.
Magyarországon az erdők 56 százaléka állami tulajdonban van. A Momentumnál fontosnak tartjuk, hogy ezek az erdők állami tulajdonban is maradjanak és a közjó szolgálatába állítsuk őket. Az erdőknek nagy szerepe van a természetes vízgazdálkodásban, az erózió megakadályozásában, a levegő és zajvédelemben, a biodiverzitás megőrzésében, és nem utolsó sorban szabadidős tevékenységeket biztosít mindannyiunk számára. Az erdőgazdálkodásban bevezetjük a természetvédelmi szempontokat, biztosítjuk az őshonos, Magyarországra jellemző fajok előtérbe helyezését, és felvesszük a harcot az invazív növények térnyerésével szemben. Az állami erdőket megnyitjuk a lakosság számára, biztosítjuk a ún. többlethaszon-vételi jogokat, és ösztönözzük az erdők szabadidős és egyéb kiegészítő tevékenységek biztosítását.
A teljes magyar lakosság környezeti nevelésben részesül, mely kitér korunk környezeti kihívásaira (pl. a klímaváltozásra), a természetvédelem alapvető fogalmaira, a hazai állat- és növényvilág ismeretére, és főként azokra a fogyasztói szokásokra, amelyek károsan befolyásolják környezetünket. A környezeti nevelés programunkat a civil szervezetek széles bevonásával dolgozzuk ki. Visszaállítjuk az erdei iskoláknak adott normatív támogatást és támogatjuk a zöld óvodák és iskolák további fejlesztését.
Heludna Iskola, Svédország. A Svéd Heludna Általános Iskola 1-9. osztályos gyerekeket oktat. Az iskolának ma már beletartozik a profiljába a környezeti oktatás, amelyen keresztül a gyermekek megismerkedhetnek a fenntarthatóság fogalmával, a környezetük védelmével és megtanulják, hogy ezeket a fontos alapelveket hogyan alkalmazzák a mindennapi életükben. Fontos, hogy a szülőket is bevonják a folyamatokba, így nem csak a gyerekek tanulnak a témáról.
Csatlakozz a Momentumhoz, tegyünk közösen az országért!
Pénzügyileg támogatnád a kezdeményezésünket?
Kérdéseid vagy javaslatid vannak? Írj nekünk!