Az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem generált tartósan nagyobb növekedést, viszont jelentősen növelte az alacsony keresetűek bérköltségét, valamint az egyenlőtlenségek és társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetett. Ezért a jelenlegi 15%-os adókulcs mellett egy 25%-os felső kulcsot vezetünk be. Az emelt adókulcs csak a munkavállalók legtöbbet kereső 10%-át fogja érinteni. Tőlük várhatunk el több szolidaritást, míg az egész társadalom profitál belőle.

Az alacsony keresetek kiegészítésére, a dolgozói szegénység enyhítésére és a foglalkoztatás ösztönzésére bérkiegészítő adójóváírást vezetünk be. A nettó bérek így a minimálbér szintjéig a kereset 15 százalékával egészülnek ki, a minimálbér fölött pedig csökkenő mértékben növelik a havi keresetet. Az általunk elképzelt bérkiegészítéssel a legkevesebbet keresők alsó 30%-ának növeljük így a nettó fizetését.

A foglalkoztatás költségei Magyarországon a legmagasabbak az OECD-országok között. Ez az egyik legfőbb féke a gyorsabb bérnövekedésnek és az egyik legfőbb oka a szürke-foglalkoztatásnak. Kiemelten fontos, hogy a jövőben a munkáltatók olcsóbban tudják a dolgozókat legálisan foglalkoztatni, és a dolgozók számára is vonzóbbá váljon a legális, piaci munkavállalás. Eltöröljük a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, így növeljük minden dolgozó ember nettó jövedelmét, és csökkentjük a munkáltatók bérre rakódó terheit.

A hazai 27%-os általános ÁFA-kulcs Európa-rekordernek számít. Ez jelentős terhet ró a háztartásokra és gazdasági szereplőkre, továbbá a feketegazdaságot is növeli a csábító ÁFA-csalási potenciál miatt uniós szinten. Ezért 2022-ig, amennyiben a költségvetési mozgástér ezt lehetővé teszi, az ÁFA általános kulcsát a jelenlegi 27%-ról 25%-ra csökkentjük. A jelenlegi kedvezményes ÁFA-kulcs rendszer is elhibázott: feleslegesen bonyolítja az adórendszert a két kedvezményes kulcs, túl nagy a különbség a legmagasabb és a legkisebb kulcs között, továbbá semmilyen koncepció nincs amögött, hogy mi kerül kedvezményes ÁFA-kulcs alá. Jelenleg kizárólag a hatékonyabb iparági lobbin és a kormányzati kegyen múlik, hogy mi sorolható kedvezményes kulcs alá, ami így se támogatási, se szociális célját nem képes ellátni. Ezért a jelenlegi 18%-os és 5%-os kedvezményes kulcsokat egy 10%-os kedvezményes ÁFA-kulcsban összevonjuk. A kedvezményes ÁFA-kulcs alá eső termékek és szolgáltatások körét felülvizsgáljuk, míg a jövőre nézve egyértelmű szabályt alkotunk arról, hogy mi sorolható kedvezményes ÁFA-kulcs alá, ezzel kiküszöbölve azt, hogy az iparági lobbi mozgassa évről évre a gazdaságpolitikát.

Korábban a cafeteria rendszerben csak lakásvásárlásra vagy lakáshitel visszafizetésére lehetett költeni a béren kívüli juttatást. 2017-től kezdve az albérlet-támogatás is bekerült, azonban ez a lakhatási támogatás sok feltételhez kötött, nem minden munkavállaló számára elérhető, és ezért kevesen is választják. A Momentum a rugalmas lakhatási lehetőségek és a mobilitás további támogatása érdekében átalakítja a lakbér-cafeteria rendszert, amit a normál cafeteria rendszeren belül igényelhetővé teszünk (ugyanúgy mint jelenleg például a lakásvásárlási előtakarékosságot). Ebben a rendszerben - ha a bérlésről készül legális szerződés, és az albérletbe be van jelentve a lakó - a béren kívüli juttatásból maximum havi 40,000 forintot lehet a lakbérre költeni.

A Momentum kiemelt célja a diákok lakhatásának támogatása. Az állam jelenleg egy 11,650 forintos lakhatási normatívával nyújt segítséget a rászoruló diákoknak. Ezt az összeget csak állami kollégiumi férőhelyre lehet felhasználni, ezek azonban csak nagyon korlátozott számban érhetők el. Ebből kifolyólag nagyon sok fiatal kerül nehéz helyzetbe, különösen, ha a magán lakásbérlést kell választania.

Az egyetemek elsődleges feladata a magas minőségű oktatási tevékenység, nem a kollégium-építés. Mindenki jobban jár, ha piaci szereplők is kialakíthatnak kollégiumokat, az állam pedig szigorúan szabályozza ezek működését. Ezért a Momentum lehetővé teszi, hogy az állami normatívát magán-kollégiumokban is fel lehessen használni. Sőt, támogatjuk az ún. virtuális kollégiumok létrejöttét is: egy kollégiumnak nem kell egy épületben működni, megfelelő minőségi garancia mellett lehetséges több különálló lakásból virtuális kollégiumot létrehozni. Így gyorsan és rugalmasan lehet olcsó és jó minőségű szállást biztosítani minden diáknak.

Sőt, mivel a jelenlegi 11,650 forintos normatíva nagyon kevés, ezért felemeljük azt 20,000 forintra!

„Nehéz bekerülni a kollégiumokba, lenne igény több férőhelyre”

–– András, Debrecen

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben a budapesti lakások 6%-a volt lakatlan, a nagyvárosokban pedig ez a szám 10% felett volt. Ezek a lakások a magyar lakáspiac titkos tartalékai - ha megtöltjük őket lakókkal, csökkennek a lakás- és albérletárak. Egy okos állam képes a lakástulajdonosokat úgy ösztönözni lakásuk hasznosítására, hogy azzal mindenki jól járjon.

Ezért a Momentum bevezeti a külföldön több helyen bevált lakatlansági díj magyar változatát. A lakatlansági díjjal egy félévente esedékes összeg megfizetésére köteleznénk az üres lakások tulajdonosait, illetve nagyrészt azokat a befektetőket, akik kifejezetten a lakások későbbi értékesítésének céljával vásárolnak. A díj bevezetését illetve nagyságát az önkormányzatok határozhatják meg, az ebből befolyt összeget pedig csak szociális lakástámogatásra költheti az önkormányzat, dedikáltan.

A spekulációs célú ingatlanvásárlásokat a mostanitól szigorúbb szabályok szerint adóztatjuk. Ezzel az intézkedéssel mérsékeljük a tőkeerős spekulációs vevők által okozott árfelhajtó hatást. Eltöröljük az ilyen ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem második évtől érvényes adócsökkenését, és kitoljuk az adómentességet a vásárlást követő 10. évre.

„Az albérletárak magasak, és egyre csak nőnek.”

–– Krisztián, Eger

Összegyűjtjük a lakástulajdonosokra és az albérlőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, valamint pontosabban tisztázzuk a bérleti viszonyt. Ha ezek a szabályok gyorsan elérhetőek és könnyen megérthetőek mindenki számára, akkor a lakásbérlés egyszerűbbé és átláthatóbbá válik, valamint az esetlegesen felmerülő vitás kérdések is könnyebben tisztázhatók.

Egy hirtelen lakbéremelés komoly megterhelést jelenthet bármely bérlő számára, főleg akkor, ha egy évben ez többször is előfordul. Azonban, ha pontosan tudják a lakbérváltozás várható időpontját, akkor erre előre fel tudnak készülni. Előírjuk, hogy évente csak egyszer lehessen változtatni a lakbéren. Ezzel érdekeltté válnak a bérlők, hogy be legyenek jelentve, így egy lépést teszünk a lakáspiac átláthatóságáért és a bérlők védelméért is.

A határozott és határozatlan idejű bérleti szerződések helyett a hangsúlyt a rövidtávú és a hosszútávú bérleti szerződésekre helyezzük. Hosszabb ideig tartó bérlés esetén a felmondási idő a jelenlegi 1,5 hónap helyett legyen 3 hónap. Így az albérlőknek is elég idejük marad új albérlet keresésére, és a kiadónak is több ideje lesz megtalálni az új bérlőt.

A munkaügyi kirendeltségeknek adminisztratív, hivatali funkciójuk mellett karriercentrumként is kell működniük, ahol a „hivatalnokok” helyett mentorok, coach-ok, pályaorientációs tanácsadók segítenek a különböző munkaerőpiaci helyzetben hozzájuk forduló ügyfeleknek. Az esetgazda először felméri az ügyfél helyzetét és szükségleteit, és ez alapján kialakítja a profilját. Hogy megteremtse és fenntartsa az álláskereső motivációját, egyéni akciótervet dolgoz ki a munkába állás akadályainak leküzdésére vagy más munkaerőpiaci célok (pl. egy új szakma elsajátításának) elérésére.

Az esetgazda legfontosabb feladata, hogy az ügyfelet az igényeihez szabott magas színvonalú szolgáltatáshoz segítse, amely ingyenesen vagy elérhető áron és elérhető távolságban rendelkezésre áll. Megerősítjük a minden állampolgárnak ingyenesen járó szolgáltatások alapszínvonalát - az álláskeresőknek nyújtott segítséget (pl. a munkakeresésre felkészítő interjútréningek, önéletrajzíró tréningek) vagy munkaerő-közvetítést. A kirendeltségek javasolhatnak magasabb színvonalú komplex szolgálatatásokat is, azokat elérhető áron kínáló partnerektől - pl. egyéni mentorprogramot vagy komplex vállalkozásindítási programot.

Másfél-két éves képzések helyett lehetőséget kell teremteni arra, hogy a jelentkező azokat a modulokat vehesse fel, amelyekre tényleg szüksége van és amelyek hasznosak az elhelyezkedése szempontjából. Ez történhet a jövőbeli munkaadóval való egyeztetés alapján is. Ezáltal elérhető az is, hogy valaki két különböző képzésből válogatva tegyen össze magának egy képesítést. Így a képzés finanszírozásába könnyebben bevonható a jelenlegi vagy jövőbeli munkaadó, mert tudja, hogy a képzés egésze megtérül számára.

Ösztönözzük, hogy minél több nyílt platformú, online elvégezhető felnőttképzési kurzus induljon, ezzel is rugalmasabbá téve a képzési rendszert. Az online kurzusok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a képzést teljes munkaidő mellett is el lehessen végezni. Az online képzési formák terjedése hosszútávon csökkenti a képzések árát is, így azok könnyebben elérhetővé válnak mindenki számára. Így bővülne az online elérhető tudásbázis, az elméleti tananyag pedig a képzés után is bármikor hozzáférhetővé válna a végzettek számára.

A digitális kompetenciák szükségessége folyamatosan nő. Épp ezért minden eszközzel támogatni kell, hogy minél több karrierközpontból elérhetőek legyenek jó minőségű, piacképes tudást átadó képzések, amelyek felhasználói alapismereteket és programozói tudást adnak át - különös tekintettel a már munkaerőpiacon levők továbbképzésére.

A munkaügyi irodák kommunikációja radikális modernizációra szorul - online is elérhető tanácsadókra, webes felületekre és telefonos applikációkra, amelyek az elérhető álláshelyekről, munkakereséssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról nyújtanak információt. A járási karrierközpontok feladata az is, hogy elérjenek az ügyfelekhez: a partnerekkel - pl. munkaadókkal, iskolákkal kapcsolatot tartva, közösségi média jelenléttel. A szolgáltatások hatékonyabban végezhetők, ha közösségszervezéssel is párosulnak: ha a munkaügyi központok álláskereső klubokat, közösségi eseményeket szerveznek.

A munkaügyi irodáknak a hatékony munkához szoros együttműködést kell kialakítani számos releváns partnerrel, és megvalósítani a köztük levő információáramlást. Aktív és rendszeres kapcsolatot kell tartani a térség munkáltatóival, az iskolákkal (köz- és felsőoktatás), felnőttképzést vagy egyéb szolgáltatásokat végző cégekkel és civil szervezetekkel. Főként hátrányos helyzetű térségekben van szükség a szociális, egészségügyi intézményrendszer szereplőivel való közös munkára (pl. családsegítő szolgálat).

„Tudna fejleszteni egy cég, de nem tud felvenni szakképzett munkást. Úgy kell a falvakból összevadászni az embereket.”

–– Anita, Veszprém

A jelenlegi széttagolt intézményrendszer helyett újra önálló foglakoztatási szolgálatot hozunk létre, amely egy szálon fut be a kormányzati adminisztrációba, és a jelenlegi kormányhivatalokba. A járási szintű, nagyobb kapacitású irodák mellett az alacsonyabb közigazgatási szinteken is elérhetővé tesszük a szolgáltatásokat - a helyi szolgáltatókkal való kapcsolattartásért, a szolgáltatások szervezéséért és projektmenedzsmentjéért felelő helyi kirendeltségek, illetve az elérést növelő mobil irodák működtetésével. A vállalkozókkal, illetve szakszervezetekkel való kapcsolattartás is elengedhetetlen. A szakszervezeti képviselők védelmi szintjét növelni kell, és helyre kell állítani a tripartizmus országos szintű intézményeit.

Az álláskeresési járadék jelenleg nem tölti be a szerepét, mert 3 hónapos időtartama nem elég hosszú ahhoz, hogy a munkakereső megtalálja a számára legmegfelelőbb új munkalehetőséget. Ezt 6 hónapra hosszabítjuk. A járadék összege az első 3 hónapban a járadékalap 70%-a, a következő 3 hónapban a járadékalap 50%-a lesz.

A tapasztalat azt mutatja, hogy piaci szereplők esetében a rugalmas foglalkoztatási formák nehezen terjeszthetők kötelező szabályokkal. Jobb megoldás, ha a cégeket érdekeltté tesszük. Ennek eszköze lehet a Rugalmas munkahely védjegyrendszer kidolgozása - az állam a szektort és cégméretet figyelembe véve meghatározza, hogy az adott cégeknél milyen arányban alakíthatók ki rugalmas foglalkoztatási formák, majd ez alapján osztályzatot ad a vállalatoknak. Ilyen forma például a rugalmas munkaidő, a távmunka, munkahelyi gyermekfelügyeleti lehetőségek, más atipikus foglalkoztatási formák.

Az osztályzatok nyilvánosak, és az értékelések online elérhetőek, így a legjobb munkavállalókért folyó versenyben azok a cégek lesznek sikeresek, akik a legjobb osztályzatot kapják: akiknél a versenytársakhoz képest legtöbb a munkavégzés idejét és helyét tekintve rugalmas álláshely. Az értékelés kiegészíthető egyéb, a munkahelyi jólét szempontjából fontos indikátorokkal, majd egy pilot időszak után pénznyereményekkel, adókedvezményekkel is.

Fontos feladat, hogy az állam tanácsadói szolgáltatással, a jó gyakorlatok átadásával segítse a vállalatokat a rugalmasabb álláshelyek kialakításában. Ehhez szükséges a módszertani és szakmai segítséget nyújtó intézményrendszer megerősítése, rendszeres kutatási eredmények publikálása, éves kormányzati stratégiaalkotás.

Az állam jó példával is elöl kell hogy járjon a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésében. Ennek eszköze lehet a hatásvizsgálattal támogatott modellprogramok kialakítása állami vállalatoknál és intézményekben, majd ezek fokozatos kötelezővé tétele erre alkalmas állami munkahelyeken.

A közlekedés és a lakhatás terén nyújtott támogatások és szolgáltatások növelni tudnák a foglalkoztatottságot az országon belüli munkavállalási célú mobilitás növelésével.

A demográfiai folyamatok a nyugdíjszabályok visszatérő felülvizsgálatára kényszerítik a politikusokat, így téve a nyugdíjrendszert a politika rövid távú játékszerévé. Ezért olyan intézményi szabályozást vezetünk be, amely a választási ciklustól független módon határozza meg a jövőbeni általános öregségi nyugdíjkorhatárt és a kifizetett nyugdíjak összegét, ezáltal garantálni tudjuk a nyugdíjrendszer fenntartható és kiszámítható működését. Ennek két pillére lesz: (1) automatikus, kizárólag demográfiai és makrogazdasági változóktól függő, az országgyűlés döntését nem igénylő szabályváltozások (pl. a várható élettartamhoz ötévenként hozzáigazított korhatár); (2) olyan keretszabályokat alkotunk, amelyek korlátozzák a nyugdíjrendszer kötelezettségeinek növekedését, valamint megkövetelik a növekmény fedezetének egyértelmű meghatározását (pl. múltbeli inflációval történő indexálás).

Az egymást követő kormányok 2008 óta nem változtattak az öregségi nyugdíjminimum mértékén. Kormányra kerülésünk esetén a szociálpolitikai céljainkkal összehangolva a nyugdíjminimumot 35 ezer forintra emelnénk, valamint ehhez arányosítva a legalacsonyabb nyugdíjakat is korrigálnánk. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugdíjminimum és más jóléti ellátások összege ne legyen egymáshoz kötve, miként azt is, hogy a nyugdíjminimum egyszerre biztosítsa az időskori szegénység elleni védelmet és nyújtson ösztönzést a járulékfizetésre.

A tisztességben megélt öregkor nemcsak pénz kérdése. A világ más országaihoz hasonlóan hazánkban is növekedni fog azon idősek száma, aki egyedül maradnak. Erre a helyzetre időben el kell kezdeni a felkészülést, hiszen a mai intézményi háttér nem megfelelő. A jövőre vonatkozóan a jelenlegi nagy nyugdíjasotthonok helyett a sokkal barátságosabb és kevésbé elszigetelt lakóotthonok építését támogatjuk. Az otthonok fejlesztésére rendelkezésre álló uniós és állami keretet lakóotthonok létrehozására és ezáltal a szolgáltatás minőségének javítására fordítjuk.

Nagyon sok idős, szegény, nehezen mozgó ember él ma a városokban és vidéken egyaránt. A Momentum - nyugati jó gyakorlatok alapján - a helyi tömegközlekedési vállalaton keresztül nyújtott "dial-a-ride" szolgáltatással segítene ezeken az embereken. Ez azt jelenti, hogy a mozgásukban korlátozottakat egy hozzáértő autóvezetővel háztól házig elviszik bevásárolni, patikába vagy orvosi kezelésre. A szolgáltatást egy nappal előre kell igényelni úgy, hogy fel kell hívni a "helyi Volánt" és kell adni egy flexibilis időpontot, amikor szeretne utazni. Ez alapján a szolgáltató kiszámolja az optimális útját az akadálymentesített, néhány főt szállítani képes kisbusznak.

A járulékplafon 2013-as eltörlése rövidtávon jelentős bevétellel járult hozzá a költségvetési egyenleg javításához, ugyanakkor az így szerzett jogosultság a későbbi nyugdíjkifizetéseket is rendkívüli módon meg fogja emelni, ami tovább növeli a kifizetett nyugdíjak közötti egyenlőtlenséget. A Momentum nem akar milliós nyugdíjakat, cserébe egy határon túl az sem elvárható, hogy a legmagasabb keresetű munkavállalók jövőbeli ellenszolgáltatás nélkül fizessék be a nyugdíjjárulékot. Ezért az évi 10 millió forint feletti jövedelemrészre nyugdíjjárulék-plafont vezetünk be. A magas keresetűek az így felszabaduló összeget szabadon használhatják fel, illetve takaríthatják meg.

A nyugdíjrendszer előtt álló kihívások indokolják az egyéni nyugdíjcélú megtakarítások további növelését és ösztönzését. A jelenlegi adókedvezmények ellenérecsak korlátozott számú munkavállaló rendelkezik önkéntes nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítással. A kiterjedtebb öngondoskodás elősegítése érdekében felvetjük egy olyan rendszer bevezetését, amelyben minden munkavállaló automatikusan csatlakozik egy adott önkéntes nyugdíjpénztárhoz vagy más, engedélyezett nyugdíjterméket (biztosítást, befektetési vagy előtakarékossági számlát) forgalmazó szolgáltató ügyfelévé válik. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez egy szabadon lemondható szolgáltatás, tehát a munkavállaló saját kérésére dönthet úgy, hogy továbbra is a teljes fizetéséhez hozzáférjen, bár ebben az esetben elesne a megtakarítások után járó adókedvezménytől is.

Az állampolgárok törekednek arra, hogy megfelelően tudják eltervezni a nyugdíjas éveik anyagi biztonságát, ehhez viszont az is szükséges, hogy az állam folyamatosan tájékoztassa a munkavállalókat az utánuk eddig befizetett járulékokról. Ehhez szükséges egy folyamatos és hiteles tájékoztatási adatbázis kiépítése, valamint az egyéni jövedelemviszonyok és törvények alapján egyedi előrejelzések készítése a várható időskori nyugellátások összegéről. Így kívánjuk elérni, hogy a fiatalabb generációk pontosabb képet kapjanak az időskori kilátásaikról és tudatosabban tervezhessék a jövőjüket.

Sok ember számára nagy sokkhatás az, hogy egyik nap még 40 órában dolgozott, másnap pedig már „főállású” nyugdíjas. Mi ezért ösztönözzük a fokozatosságot támogató foglalkoztatási formák és a rugalmas munkahelyek terjedését, nemcsak a munkaerőpiacra visszatérni vágyó kisgyerekes anyukák esetén, hanem az idős generációra fókuszáltan is.

A várható élettartam növekedése nem jelentheti pusztán a nyugdíjban töltött évek számának növekedését. Az idősebb munkavállalók tapasztalata, bölcsessége hatalmas érték, amire a társadalomnak, a fiatalabb generációknak szükségük van. A jelenlegi rendszer választásra kényszeríti ezeket a személyeket a biztosnak tűnő öregségi nyugdíj és munkajövedelem között. Emiatt sok potenciális munkavállaló szorul ki a munkaerőpiacról. Kormányra kerülve módosítjuk a jelenlegi szabályozást, és a nyugdíjasok számára is lehetővé kívánjuk tenni a nyugdíj folyósítása melletti szabad munkavállalást a közszférában is. Mindezeken felül a nyugdíjas munkavállalók válaszhatóan mentesülhetnek a munkavállalói nyugdíjjárulék fizetése alól.

A demográfiai folyamatok miatt az idősebb munkavállalók aránya emelkedni fog, valamint a munkavállalók várhatóan tovább is fognak dolgozni. A folyamatosan változó munkakörnyezetben a korábbi tudás és képzettség állandó frissítésre szorul ahhoz, hogy az idősebb munkavállalók versenyképesek maradjanak a fiatalabb generációkkal szemben a munkaerőpiacon. Emiatt kiemelten fontosnak tartjuk az idősekre és nyugdíjasokra specializált képzési programok finanszírozását, és az idős munkavállalók jogainak védelmét, továbbá megtartjuk az idősekre vonatkozó munkahelyvédelmi akcióterv járulékcsökkentő intézkedéseit.

Mindezeken felül megteremtjük az ENSZ-alapelvben lefektetett élethosszig tartó tanulás lehetőségét; digitalizációs képzéseket indítunk; megkönnyítjük a vállalkozóvá válás folyamatát, valamint ehhez kapcsolódó képzési és támogatási rendszert építünk ki, bővítjük a senior egyetemek hálózatát.

A civil szférában elképesztően hasznos lehet az a tudás és tapasztalat, amivel az idősebb korosztály bír, sőt kellő motiváció és lehetőség esetén sok esetben a motorjai is lehetnek számos kezdeményezésnek. Emellett a civil szektorban való munka segíthet oldani a generációk közötti feszültséget, ha a közös társadalmi célokért együtt dolgoznak idősek és fiatalok.