A Momentum alapértéke a helyi identitás, a helyi önigazgatás. Ezért tartjuk fontosnak erősíteni a települési önkormányzatok szerepét, hiszen a helyi politikusok ismerik a legjobban a helyi igényeket, ráadásul az önkormányzati választások erős legitimációt is adnak a polgármestereknek. Megvizsgáljuk, hogy az utóbbi években államosított feladatkörök közül melyeket kell az önkormányzatoknak visszaadni és új feladatokat is kapnak, például a közösségi helyek fenntartása és üzemeltetése. A feladatokhoz biztosítjuk a megfelelő pénzügyi feltételeket is, ügyelve az önkormányzatok pénzügyi önállóságának helyreállítására. Figyelünk arra is, hogy a pénzügyi feltételek megteremtésénél csökkentsük az országon belüli egyenlőtlenségeket.

Sok közszolgáltatást nem hatékony egy bizonyos lakosságszám alatt megszervezni, ezért kisebb települési önkormányzatoknak megkívánjuk, hogy társuljanak más önkormányzatokkal és együtt végezzék el feladataikat. Ezeken a társulásokon belül azokat az igazgatási szolgáltatásokat, amelyekre települési szinten is szükség van (pl. családsegítés, munkaügyi szolgáltatások, TB- és nyugdíj ügyintézés), mozgó hivatalokkal juttatjuk el a helyi lakossághoz. Így azok, akiknek a mozgása bármilyen okból nehézkes, kérésre házhoz jövő „hivatal” útján tudják ügyeiket intézni.

Az önkormányzatoknak benyújtott kötelező adatszolgáltatási felhívások rengeteg erőforrást vonnak el a hivataloktól. Nem beszélve arról, hogy a kötelezően is bevezetett ASP rendszer segítségével a kormány gyakorlatilag állami gyámság alá vonja az önkormányzatokat, ami az önkormányzatiság végét is jelentheti. Ezt a rossz gyakorlatot megszüntetjük. Csak abban az esetben válik indíthatóvá egy adatszolgáltatási igénylés, ha az valóban indokolt, és az adatszolgáltatás után az önkormányzatok visszajelzést is kapnak a leadott adatok kiértékelésével kapcsolatban. Emellett támogatjuk az önkormányzatok digitalizált adattárolásának fejlesztését azzal a céllal, hogy ezáltal helyi szinten fejleszteni tudják szolgáltatásaik minőségét, az állam beleszólása nélkül.

Megerősítjük a régiók fejlesztési szerepét. Az infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódó beruházásokról való döntési hatásköröket a központi kormányzat helyett a fejlesztési régiók hatáskörébe helyezzük. Ehhez kapcsolódóan erősítjük a régiók közötti együttműködést is, hiszen egy-egy nagyobb beruházásnál elengedhetetlen a kooperáció.

A közigazgatási hivatalokban elsődleges cél, hogy egyszerűsítsük a folyamatokat és ezáltal időt spóroljunk az ügyfeleknek. Ennek érdekében minden állampolgár számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy visszajelzést adjon az ügyintézések folyamatával kapcsolatban. Mindegy, hogy személyes, vagy online ügyintézésről van szó, a legfontosabb, hogy hatékony legyen a folyamat, ne kelljen sokadszorra ugyanazokat a személyes adatokat bevinni, vagy egy újabb igazolványképet készíttetni. Online ügyintézés során egyszerűen mérhető, hogy egy ügyfél mennyi időt tölt az ügyintézéssel, vagy épp hány kattintásába kerül egy adminisztrációs tevékenység. Ugyanezt a folyamatot a személyes ügyintézés folyamán is lehet monitorozni, és ez alapján fejleszteni az ügyintézési folyamatokat. Mindemellett elengedhetetlen, hogy az ügyintézés során az ügyfelek megfelelően informáltak legyenek. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a közérthető fogalmazás meghonosítására a közigazgatásban.

A folyamatok fejlesztésében teret nyitunk a közigazgatásban dolgozók számára. Annak érdekében, hogy a digitalizációs fejlesztések ne okozzanak semmiféle feszültséget az új rendszerekkel és módszertanokkal dolgozók számára, képzéseket indítunk. Nemcsak az információtechnológia területén, hanem számos más területen is folyamatos, magas minőségű és egyénre szabott továbbképzéseket nyújtunk. A folyamatosan változó környezet, illetve a technológiai és módszertani fejlesztések nem okozhatnak senki számára feszültséget. A Momentum Magyarországán a digitális készségek elsajátítása a közigazgatásban dolgozók számára is elérhetővé válik, mindenkinek biztosítva lesz az életre szóló tanulás lehetősége.

A folyamatos átszervezések lassítják a közigazgatás működését, és gátját képezik a különböző hivatalok zavartalan működésének és természetes fejlődésének. Az átállás rövid időtávra megbénítja a működést, amely során a feladatok ellátása nehézkessé válik, illetve az új rendszerbe való beszokás minden egyes alkalommal nagy erőforrásbefektetést igényel. Az átszervezések folyamán elveszhet az a humán befektetés, ami egy közigazgatási egységet összeszokott csapattá formált, és ezt a folyamatot minden egyes alkalommal újra kell kezdeni. Az állampolgárok számára pedig nehezen követhetővé és ezáltal bonyolulttá válnak az ügyintézési folyamatok.

Örvendetes, hogy ma is sok információ jelenik meg az interneten az állami, önkormányzati beszerzésekkel és szerződésekkel kapcsolatban. Azonban ez szervezetlen, nem jól kereshető, sokszor hiányos. Emiatt ez egyelőre nem fejti ki az elvárt hatást, az átláthatóságot és a korrupció visszaszorítását. A Momentum részletes törvényi szabályozással kötelezné a kormányzati (és önkormányzati) szerveket a pályázatokkal, szerződésekkel, közbeszerzésekkel kapcsolatos információk egységes felületen történő közzétételére. Így ezek az információk egységes tartalommal jelennek majd meg, és könnyen kereshetőek lesznek. Korlátozzuk, hogy bárki egyéni vagy lobbiérdekből zárt adattá nyilvánítson valamit, aminek a köz számára elérhető információnak kellene lennie. Ezzel valósítjuk meg a felelős, számonkérhető, transzparens közpénzköltés alapjait.

Az internet lehetőséget ad arra, hogy az itthon és külföldön élő állampolgárok közvetlenül, tömegesen nyilvánítsanak véleményt közügyekben. A Momentum első lépésként bevezeti a törvényjavaslatok internetes vitáját, az internetes kérdésfeltevés lehetőségét, és népszavazási aláírásgyűjtést elektronikus íveken. Ennek alapját a meglévő Ügyfélkapu-azonosító képezné. Hasznosnak gondoljuk továbbá az internetes szavazások gyakorlatának terjesztését. Első lépésben helyi (véleménynyilvánító vagy döntő) szavazások lehetőségét teremtenénk meg, mert ezeken keresztül lehet elegendő tapasztalatot gyűjteni az országos internetes szavazás megvalósíthatósága tekintetében. Utóbbit csak több éves távlatban tartjuk megfontolandó célkitűzésnek, különösen a kiberfenyegetettségi aggodalmak miatt.

Magyarországon több területen megvalósult, és folyamatosan fejlődik az elektronikus ügyintézés lehetősége, azonban továbbra is jelentős lemaradásban vagyunk. A Momentum kialakít egy hosszú távú programot a legfontosabb fejlesztendő területek azonosítására, és aktívan cselekvő kormányzatot működtet a program megvalósítására. A szolgáltató állam sokkal egyszerűbbé tenné mind az itthon élő, mind a külföldön élő magyarok mindennapjait. Nem igényelne személyes ügyintézést például az autó átírása, az útlevél igénylése, vagy számos más hétköznapi ügy.

A mai állami szervezetek és közszolgáltatók, iskolák, kórházak mind saját adatbázisaikat működtetik. Számtalan adatot újra és újra bekérnek az állampolgártól. A Momentum rászánja a tudást és munkát egy egységes adatkezelési rendszer megtervezésére és megvalósítására. Nem egyetlen központi adatbázisra van szükség, hanem a különböző rendszerek korlátozott, a célnak megfelelő összekapcsolására. Minden állampolgár maga rendelkezik majd adataival, maga ad engedélyt azok továbbítására állami szervnek, iskolának, kórháznak. Amit az állam az egyik szervénél már tud, azt nem kérdezi meg a polgártól újra. Az állampolgár ellenőrizheti majd, adatait ki és milyen célból használta fel.

Ma Magyarországon a közlekedési intézményrendszer drágán hoz létre alacsony minőséget. A helyi igények sokszor figyelmen kívül maradnak, míg sokszor évekig, évtizedekig kell várni egy terület felújítására a különböző állami szervek eltérő érdekei miatt.

Ezért, ahol van szándék a közlekedés színvonalának emelésére, ott forrást és lehetőséget biztosítunk az önszerveződésre, az országos közlekedési rendszer egységességét pedig egy hatékony állami közlekedésszervezővel biztosítjuk. Olyan rendszert hozunk létre, ahol minden útnak, vasútállomásnak, közterületnek lesz gazdája.

A 2015 előtti Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sikeres modelljét továbbgondolva egy szakmailag kompetens Országos Közlekedési Központot hozunk létre. Az országos szintet kiegészítve a városiasodó települések a helyi elővárosi térség egészét lefedő Helyi Közlekedési Központhoz tudnak csatlakozni. A közlekedési központok feladata a közlekedés megszervezésén és a közutak fenntartásán túl az autómegosztás és egyéb alternatív közlekedési módok támogatása, a közterek akadálymentesítésének biztosítása, a közlekedésből származó negatív hatások csökkentése, a kerékpáros forgalom fejlesztése, és a helyi gyaloglás és egyéb egészséges kikapcsolódási formák támogatása is. A közlekedési központok számára a jegyárbevételeken és a használatarányos útdíjon keresztül kiszámítható finanszírozást biztosítunk.

A közösségi közlekedés rendszerének egységesítésével az ország minden közlekedési szolgáltatását közös menetrendből, egyszerűen és gyorsan igénybe vehetővé tesszük. Az ország összes közlekedési eszközét egyetlen csipkártyával lehet igénybe venni, amely akár az utas érintésmentes bankkártyája vagy diákigazolványa is lehet. A csipkártyarendszer mögött álló alkalmazással, valamint a rugalmas árazással biztosítjuk, hogy mindenki az utazás módjától, időpontjától, gyakoriságától függően automatikusan a legvonzóbb díjat fizesse. Az integrált szolgáltatásokkal megteremtjük a lehetőségét a piacnyitásnak is, ahol magánszolgáltatók szabályozott keretek között javíthatják – pl. új járművek forgalomba állításával, vagy a menetrend sűrítésével – a közösségi közlekedés színvonalát.

A kistelepüléseknek a jelenleginél rugalmasabb, gazdaságosabb, elérhetőbb közösségi közlekedési alternatívát nyújtanak a közlekedési központok a helyiekkel együttműködve. A legeldugottabb falvakban is vonzóvá tesszük a közösségi közlekedést, a fél vidéket körbebolyongó lepusztult buszok helyett ezeknek a falvaknak mikrobuszt biztosítunk, amely igény esetén utasait a nap bármely órájában eljuttatja a legközelebbi nagyobb busz- vagy vasútállomásig az ott csatlakozó járathoz. A közösségi közlekedés kínálatának kibővítését célozva támogatjuk a megosztott autóhasználatot.

„Túl nagy buszok mennek a kis falvakba. Gyakorlatilag nincs tömegközlekedés a szórványfalvakban.”

–– Sándorné, Zalaegerszeg

Célunk, hogy mindenki csak annyit fizessen az autózásért, amennyire az utakat és a mellettük lakók egészségét és türelmét igénybe veszi: a városokon belül többet, a vidéki mellékutakon kevesebbet. Ezért a kőbalta egyszerűségű jövedéki adó csökkentése mellett bevezetjük a használatarányos, igazságos és okos útdíj rendszerét. Ennek érdekében a biztosítótársaságokkal együttműködve minden magyar autót okos fedélzeti egységgel szerelünk fel a 2018 áprilisától az egész EU területén bevezetendő eCall rendszer előnyeit kihasználva. A rendszer nem kíván a jelenleginél nagyobb áldozatot az autósoktól – a teljes állami adóbevétel meg fog egyezni a jelenlegivel, viszont az autózás helye és környezetszennyezési mértéke alapján kell majd különböző mértékű útdíjat fizetni.

Az útdíjjal egyszerűbbé tesszük az autósok életét. Eltöröljuk a súlyadót, a regisztrációs adót, a cégautóadót és az autópályamatricát is. Az ezeket kiváltó útdíj lehetővé teszi, hogy csak akkor kell az autózásért fizetni, ha valóban közlekedünk az utakon. Nem adóztatjuk meg az autóvásárlást, vagy azt, ha valaki csak a garázsban parkol egész évben. Az autózás a legolcsóbb a vidéki területeken lesz, míg a nagyvárosokban használt felső kulcs beleszámítja az autózás költségeibe a helyi lakosoknak okozott környezeti károkat és egészségkárosodást. A cégautókra külön kulcs vonatkozik, az elektromos autók pedig elterjedésük felgyorsítása érdekében kedvezményeket kapnak. Az önkormányzatok a területükön beszedett útdíjból közvetlenül részesülnek, amit a Helyi Közlekedési Központokon keresztül, a tömegközlekedés és közterületek, így az úthálózat fejlesztésére is tudnak fordítani.

Az állam nem tudja majd az autósokat nyomon követni, hiszen az útdíj kiszámítását a biztosítótársaságok végzik, akik az okos fedélzeti egységekből közvetített titkosított adatok alapján a biztonságosan vezető sofőröknek kedvezményeket is tudnak nyújtani.

Az útdíj bevezetésének hatására a zaj, szmog és torlódások csökkentésével élhetőbbé tesszük a városokat, miközben a falvakban olcsóbbá tesszük a közlekedést, így a munkahelyekre való eljutást is, megfékezve ezzel a vidék elnéptelenedését. Az útdíj bevezetésével felkészülünk az elektromos és az önvezető autók tömeges megjelenésére is, hiszen ha a jövő autóit nem benzin hajtja, és nem sofőr vezeti, hanem egy autómegosztó birtokolja, akkor értelmetlen lesz a benzint és a sofőrt megadóztatni.

Árban is versenyképessé tesszük a közösségi közlekedést, javítva ezzel a lakosság mobilitását. A közösségi közlekedés kapacitásainak hatékonyabb kihasználásával fenntarthatóvá tesszük annak finanszírozását.

A telekocsik mellett megtöltjük a vonatokat is. Ezért eltöröljük az igazságtalan gyorsvonati pótjegyet; csúcsidőn kívüli és kiscsoportos kedvezményekkel nemcsak meghatározott csoportok, hanem mindenki számára versenyképessé tesszük a közösségi közlekedést, egyben elegendő utast nyerünk meg ahhoz, hogy hatékony és gazdaságos menetrendet lehessen az egész országban bevezetni.

Ma a szociális menetdíjkedvezmények rendszere átláthatatlan, és nem fedi le kellően a társadalomban rászorulók körét. Ezért újragondoljuk a közösségi közlekedés árazását, illetve bevezetjük a rugalmas árazást. Csúcsidőn kívül mindenkinek olcsóbb lesz az utazás, így ösztönzünk mindenkit, aki megteheti, hogy ne csúcsidőben utazzon. Ezzel a mindenki számára elérhető kedvezménnyel az utasoknak és az államnak is olcsóbb lesz a közösségi közlekedés.

Ma Magyarországon politikai döntés alapján valósulnak meg közlekedési projektek, függetlenül attól, hogy azok mekkora költségen, milyen hasznokat jelentenek a társadalomnak. A döntéselőkészítő tanulmány és a költség-haszon elemzés csak dísz, amit a döntés után rendel meg az állam az uniós szabályok látszólagos betartása érdekében. Mi megfordítjuk az ítélet és tanúvallomás sorrendjét: költség-haszon elemzés alapján döntjük el, hogy milyen közlekedési fejlesztések valósulhatnak meg Magyarországon, milyen prioritási sorrendben.

Feltárjuk az elmúlt tizenhat év közlekedéspolitikájának hibáit, és megnevezzük a felcsúti kisvasút, az M6-os autópálya, a 4-es metró, a Kőröshegyi völgyhíd és a V0-s vasúti körgyűrű nagyprojektjeinek felelőseit. Leállítjuk a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai hitelből, átláthatatlan keretek között történő 750 milliárd forintos fejlesztését.

Átláthatóvá tesszük a közlekedésfejlesztési projektek kiválasztásának folyamatát a nyilvánosság számára. A fejlesztési javaslatoknak helyi szinten, a települések, kistérségek lakosságának napi problémáira kell, hogy megoldásokat adnia. A projektkiválasztás nem zárt minisztériumi szobákban, hanem transzparens rangsorolási folyamaton keresztül zajlik majd. Arra is figyelünk, hogy a beruházásokból eredő hasznokat igazságosan osszuk el, és a helyben jól járó fejlesztők kivegyék a részüket a teherviselésből.

Egy projekt nem ér véget a fejlesztés megvalósulásakor: nem fordulhat többé elő, hogy úgy épül felcsúti kisvasút és M6-os autópálya, hogy senkit nem terhel felelősség, ha a becsült forgalom töredéke valósul csak meg.

Új megközelítésre van szükség az európai uniós forrásból finanszírozott közlekedésfejlesztés során. Hiába finanszíroz az Európai Unió drága infrastrukturális fejlesztéseket Magyarországon, ha azok karbantartása és üzemeltetése utána megoldatlan. A fejlesztések kiválasztásakor elsődleges szemponttá kell válnia, hogy azok teljes életciklusuk alatt az emelt színvonalat fenntartva üzemeltethetőek legyenek.

Magyarországon nincs szükség a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos fejlesztésére, de szükség van vasúti fővonalaink fokozatos modernizációjára. Ésszerű beavatkozások formájában felszámoljuk a pályahibákat, villamosítással és automatizálással csökkentjük az üzemeltetési és környezeti költségeket, és ott kétvágányosítunk, ahol ezt a menetrend szükségessé teszi. Közúthálózatunkon újabb kihasználatlan négysávos autópályák helyett előzési szakaszokat és elkerülőket építünk, az ország valós mobilitási igényeire reagálva. A forrásokkal való gondos gazdálkodásnak köszönhetően a meglévő közlekedési infrastruktúra állapota fokozatosan európai szintűre javítható.

A Momentum számára fontos a helyi közösségekkel való kapcsolat, az, hogy a helyi problémákra helyben találjunk megoldásokat. Hisszük, hogy a problémát ott kell megoldani, ahol az a leghatékonyabban megoldható. Minden településnek, minden társadalmi közösségnek vannak sajátos problémái, ahogy vannak olyanok is, amelyek nagyobb területen, a lakosság jelentősebb részétől várnak megoldást. Ezért szükségesnek tartjuk egy erős, a jelenlegi polgárőrség fejlesztésével kialakítandó önkormányzati rendőrség kialakítását.

Célunk, hogy – a helyi viszonyokat is figyelembe véve – legalább 1000-2500 lakosonként meghatározott létszámú rendőri szerv legyen az országban, valamennyi települést lefedve ezzel. A javasolt erőforrás-optimalizálással ez különösebb költség nélkül megvalósítható és valamennyi intézkedésünk alapja lehet. Ezzel megvalósulhat a gyors reagálás és a társadalmi biztonságérzet. A „szekálunk és vegzálunk” korszakát felváltja és visszatér a „szolgálunk és védünk”.

Általánosan elfogadott, hogy a rendőrség létszámhiánnyal küzd, ami nem is csoda, hiszen mind a jogszabályi környezet, mind a munkakörülmények elriasztják a fiatalokat ettől a pályától. Az újonnan ún. határvadásznak felvett állomány pedig a magyar-szerb határon végez látszattevékenységet. Az életpályamodell hibáit ki kell küszöbölni! Ezt szolgálja a kialakítandó mentorrendszer, amelynek segítségével az aktív szolgálatot követően, de még a nyugdíjazás előtt a tapasztalat és a szakmai fogások átadására van mód a generációs folytonosság érdekében. Ugyanennyire fontos valamennyi rendőr és más hivatásos állományú foglalkoztatott mentális egészsége, mert hisszük, hogy a pszichés felkészültség és regeneráció épp olyan fontos, mint a szakmai tudás. Ennek megfelelően valamennyi rendőrőrsön és kapitányságon pszichológus jelenlétét, valamint a prevenció jegyében állandó és megfelelő anyagi háttérrel támogatott szupervízió lehetőségét valósítjuk meg, hogy megelőzzük az állomány tagjainak kiégését.

Jelenleg a rendőri intézkedések során gyakori panasz, hogy nincsenek kellően felkészülve olyan esetekre amelyekben, sértetti oldalon eltérő kulturális háttérrel rendelkező, vagy akár szexmunkás, abuzált gyermek, vagy egyéb módon kiszolgáltatott személy jelenik meg. Ennek megfelelően szükséges a rendőri képzés fejlesztése, hogy valamennyi rendőr képes és alkalmas legyen intézkedni ilyen esetekben. Fontos továbbá, hogy az állam – megfelelő mentálhigiénés támogatással – foglalkozni tudjon az öngyilkosságot elkövetők hozzátartozóival is.

Hisszük, hogy a bűnnek nincs színe, neme vagy nemzetisége. Az államnak minden esetben egyformán, egyenlően kell eljárnia, tekintet nélkül az elkövető származására vagy bőrszínére. Az egyenlőség kiterjed valamennyi intézkedésre. A bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett csoportok számára a jelenlegi szociális rendszer nem kínál megfelelő védelmet. Az állam nem teheti meg, hogy a bőrszín, a származás alapján differenciáljon a polgárai közt. Teret kell engedni minden olyan – helyi, közösségi – kezdeményezésnek, amely megoldást kínál a létező problémákra, az államnak pedig minden anyagi és infrastrukturális támogatást meg kell adnia ehhez.

Megelőzni könnyebb, olcsóbb és egyszerűbb egy helyzetet, mint utóbb kezelni. Ezért ott, ahol a bűnelkövetés esélye magasabb, fokozott társadalmi és rendészeti jelenléttel kívánunk eljárni. A bűnelkövetőket pedig megfelelő reintegrációval és arányos büntetéssel kell visszatartani a bűnismétléstől. A megelőzésnek valamennyi korosztály számára elérhetőnek kell lennie, az általános iskolától kezdve az egyetemekig, illetve az iskolapadból kikerülve folyamatosan. Szakítunk azzal a felfogással, hogy bizonyos életkorig nem tájékoztatjuk a gyermekeket az őket érintő veszélyekről. A megelőző edukációnak ki kell terjednie olyan, általában tabuként kezelt témákra is, mint a radikalizáció, a kábítószer, a prostitúció veszélyei, vagy a családon belüli abúzus. Különös figyelmet kell fordítani az internet jelentette veszélyekre is, hiszen mind a bűnös szándékú felhasználók, mind a cyberbullying (internetes zaklatás) komoly veszélyeket jelentenek. A veszélyeztetett fiatalok számára, a megfelelően képzett civilekkel – építve a pedagógusok és a szülők együttműködésére –, olyan helyi programokat indítunk, amelyekkel leköthetők azok az energiák, amelyek elszabadulva a bűnelkövetés, a bűnözés útjára terelhetik őket.

Azokban az esetekben, amikor a bűn adott helyen és időben megjelent, fontos, hogy az intézkedő egységek mielőbb a helyszínre érjenek. Ehhez a szükséges személyi állomány és infrastruktúra biztosítása elsődleges. A fizikai határzár mentén szolgálatot teljesítő rendőröket felváltó kamerarendszer lehetővé teszi, hogy a déli határ mellől az ország egyéb pontjaira helyezzünk embert és technikát, amely gyors és – megfelelő képzés mellett – hatékony fellépést tud eredményezni.

Számunkra alapvető, hogy mindenkinek jár még egy esély arra, hogy betartsa a társadalom közös normáit. Ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nevelésre, például arra, hogy a vagyon elleni bűncselekményt elkövető fiatal megtapasztalhassa, hogy kinek a javait sértette erőszakkal. A fiatalkorú elkövetők számára a szülők, a pedagógusok, a civil szervezetek dolgozói, valamint maguk a fiatalok együttműködése szükséges, hogy olyan programok, lehetőségek nyíljanak meg, amelyekkel megelőzhető a visszaesés. Ilyen eljárásra példa az ELTE ÁJK hallgatóinak önszerveződése keretében létrejött pártfogói program, amely mintául szolgálhat valamennyi egyetem és egyéb közösség számára, mégpedig a reintegráció és a prevenció területén is.

A védelemhez, a jogorvoslathoz, a tisztességes eljáráshoz való jog az állam által kötelezően garantálandó jog. Ennek megfelelően sem az eljárás alá vont személy, sem az őt védő nem lehet kitéve a Kormány támadásainak. Valamennyi terheltnek joga van ahhoz, hogy védelmét védő (ügyvéd) lássa el, ez a jog az eljárás bármely szakaszában megilleti a terheltet. A jelenlegi rendszer problémái közül csak egy, hogy a nyomozóhatóság (és néha a bíróságok is) rendszeresen "együttműködő" védőt rendelnek ki, azaz olyan ügyvédeket, akik nem a teljes eszköztár felvonultatásával fejtik ki a védői tevékenységet, esetenként meg sem jelennek az eljárási cselekménynél, a panaszjoggal nem megfelelően élnek. A megreformált kirendelt védői rendszerrel, a megerősített panaszjoggal együtt olyan jogorvoslati rendszert hozunk létre, amellyel valamennyi állampolgár védettebbnek érzi magát az állammal szemben, és amely garantálja az ártatlanság vélelmén alapuló tisztességes eljárást mindenkinek.

Az állam és a civil szervezetek több dimenzióban is együtt tudnak működni. Mind a rendőrségi intézkedések, mind a fogdák, mind az eljárás, mind a rendőri állomány fejlesztéséhez sokat tudnak hozzátenni azok a szervezetek, akiknek a munkájuk és hivatásuk ez a tevékenység. Az állam és polgárainak kapcsolata mindenképp a helyi közösségeken keresztül kell megvalósuljon egységes szabályok, de a helyi különbségekre érzékeny mozgástér kialakításával.

Addig kell maradjon a kerítés, amíg szükség van rá. A kerítés egy eszköz, amely nem kell, hogy szükségszerűen ellehetetlenítse az emberi jogok érvényesülését. A kerítés önmagában és a jelenlegi jogszabályi környezettel nem nyújt megoldást se egy esetleges újabb menekültválság kezelésére, se az ország védelmére. A szerb határ őrizete járőrökkel, kamerarendszerrel megoldható, viszont tényként kell elfogadni, hogy a migrációs helyzet két évvel ezelőtti, átmeneti fokozódásával eddig nem látott mértékben jelentek meg a határon az ország területére belépni kívánók. A könnyebb ellenőrizhetőség érdekében álláspontunk szerint a kerítés megtartása szükséges, bizonyos feltételekkel. Több tranzitzónát kell létesíteni a határzár mentén, mert méltánytalan, hogy mindössze két helyen, Röszkén és Tompán van lehetőség átjutni legálisan a magyar-szerb határon. Továbbá a tranzitokba beengedett kérelmezők számának korlátozásával (naponta 10-15 ember) tovább csorbul a menedékkérők eljáráshoz való joga, akiknek így meghatározatlan ideig a tranzit környékén kell várakoznia akár hónapokig is. Több tranzitzóna létesítésével, többen és gyorsabban juthatnának emberséges körülmények közé.

A kerítés rongálásának dekriminalizálását is kívánatosnak tartjuk, hiszen a határon létesített több kapu gyakorlatilag szükségtelenné teszi a rongálást. Ezen túlmenően már a szerb oldalon tájékoztatást kell nyújtani hogy mi a határátlépés módja, hogyan épül fel a magyar menekülügyi rendszer és milyen módon nyújthatnak be menekültügyi kérelmet. A kerítés őrzőinek ellátásán jelentősen kell javítani, mert méltánytalan, hogy a határra rendelt honvédeknek és rendőröknek napi tizenkét órát kell megfelelő élelem és ivóvíz nélkül szolgálniuk, távol az otthonuktól, folyamatos túlórák mellett. Ellátásukhoz hozzátartozik, hogy folyamatos pszichológiai és orvosi segítség áll rendelkezésükre, hiszen a családtól, otthontól távol történő szolgálatteljesítés jelentős terhet ró rájuk.

Ahol csak lehet, az emberi jelenlétet kamerarendszerrel kell kiváltani, mert szükségtelen a kerítés melletti folyamatos járőrözés. Megfelelő gyorsasággal reagáló erőkkel a határ őrizete ugyanígy ellátható, viszont nem kell embertelen módon bánni a honvédekkel, rendőrökkel és nagy mértékű túlórára kötelezni őket. Az így felszabaduló személyi állománnyal az ország belső részeinek közbiztonsága javítható. Ezzel a megoldással, a meglévő állomány hatékony és érdemi felhasználásával érhető el eredmény, tehát költségnövekedés nélkül lehet javítani az ország közbiztonságán. A kerítésben semmilyen formában nem lehet elektromos áram, mert hazánk védelme békeidőben nem történhet emberélet árán.

Ahogy a szolgálatot teljesítő állomány ellátásán, úgy a menedékkérők ellátásán is javítani kell. A jelenlegi jogszabályok értelmében minden menedékkérőnek, beleértve a gyerekes családokat és a kísérő nélkül érkező 14 és 18 év közötti gyerekeket is, a tranzit zónában kell maradni a menedékjogi eljárás teljes ideje alatt. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a menekültügyi eljárás hónapig húzódik, mely idő alatt embertelen körülmények között, elzárva, kellő információk nélkül tengődnek a kérelmezők. Ez mind humanitárius, mind nemzetközi jogi értelmében elfogadhatlan. A menedékkérők tájékoztatása ügyük aktuális állásáról növeli a magyar hatóságok, illetve civil segítők iránti bizalmukat. Ugyanennyire fontos az is, hogy szociális munkások és pszichiáterek folyamatosan álljanak rendelkezésre, hiszen többségük súlyosan traumatizált.

A Momentum a lehető legrövidebb időtartamra korlátozná a menekültügyi eljárás lefolytatásának idejét, annak érdekében, hogy minél hamarabb befogadó állomásra kerülhessenek azok, akik nemzetközi védelemre jogosultak. Továbbá, mivel a családjukkal együtt vagy kísérő nélkül érkező kiskorúak különleges bánásmódot igénylő kérelmezőnek minősülnek, ezért mind a családosokat, mind a 18 éven aluliakat, kérelmük regisztrációja után, egyből a számukra fenntartott befogadóállomásokra szállítanánk, hogy ott várják meg kérelmük elbírálását. Az államnak biztosítania kell, hogy a szülők és gyermekek együtt maradhassanak kérelmük elbírálása során, összhangban a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeinkkel.

Ugyan a jelenlegi jogszabályi keretek teljes körű ellátást biztosítanak a kérelmezőknek ügyük elbírálása alatt (étkezés, orvosi ügyelet, szociális munkás, tolmács), a valóságban a rendszer nem működik megfelelően, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott. Nincs elég szakképzett ember az ellátórendszerben, illetve a civil szervezetek szisztematikus kizárása és távoltartása a tranzit zónáktól tovább nehezíti a helyzetet. A Momentum a civilek bevonásával és azok tevékenységeinek rendszerszintű koordinálásval tehermentesítené a jelenleg túlterhelt menekülügyi rendszert, annak teljes átalakítása során. Mind az államnak, mind a kérelmezőknek közös érdeke, hogy a tranzitokban folyamatosan jelen tudjanak lenni segítő szakemberek (tolmácsok, ügyvédek, szociális munkások, orvosok és pszichiáterek).

Jelenleg a nemzetközi védelemben részesülőknek 30 nap áll rendelkezésükre, hogy elhagyják a nyílt befogadó állomást, ahová a tranzitzónából érkeznek. Az integrációs szerződés eltörlésével lehetetlen feladat elé állította az állam mind a menekültet, akinek 30 nap alatt kellene szállást és munkát találni magyar nyelv ismerete nélkül, mind a szociális ellátórendszert, aminek megoldást kell találnia számukra is.

A Momentum a menekültügyi szakma bevonásával alakítana ki egy integrációs stratégiát és erősítené meg a szociális ellátórendszert, annak érdekében, hogy a nemzetközi védelemben részesülők minél hamarabb aktív tagjaivá válhassanak társadalmunknak.

Magyarországon 2008 óta nincs Határőrség, feladatait a Rendőrség vette át. A határrendészeti képzés átmeneti leépítése, majd a migrációs nyomás fokozódásával párhuzamosan felfuttatott „határvadász”-képzés a néhai, európai színvonalú magyar határőrizet színvonalát lecsökkentette.

Jelenleg az egyik állami szerv elfogja a személyt, a másik lefolytatja az eljárást, miközben utasítást ad előbbinek, hogy hova vigye és hol őrizze az illetőt. Meggyőződésünk, hogy ezen eljárások egy szervezetbe történő integrálása hosszú távon hatékonnyá és fenntarthatóvá teszi a rendszert.

A Bevándorlási- és Menekültügyi Hivatal, valamint a Rendőrség határrendészetért felelős szervezeti egységeiből egy új, modern központot hozunk létre, amelyben egységes elvek, egységes irányítás mentén zajlik a határőrizet, a határsértők közösségi szállásra kísérése és az ilyenkor szükséges eljárás lefolytatása, beleértve a menekültügyi eljárást is.

A szervezetben egyszerre lenne jelen a hivatásos állomány, a néhai Határőrség hagyományait követve, valamint a civil állomány. Ez a kettős felállás az eljárás egyes szakaszai közti különbséget is szimbolizálná.

Praktikus okokból szükséges a szervezet központját Budapestre telepíteni, míg az igazgatóságokat az egykori határőr igazgatóságok székhelyeire, lehetőleg olyan városokba, ahol az ehhez szükséges infrastruktúra megvan, vagy könnyen előteremthető. Ezek potenciálisan azon határhoz közeli városok, ahol akár korábban is működtek határőr igazgatóságok.

Természetesen szükséges az állomány megfelelő képzése, amelyre az NKE-n és a Rendőrség szervezetén belül jelenleg is megvan az infrastruktúra, amely kiegészítve a határőrképzés évszázados hagyományaival alkalmas arra, hogy humánus módon garantáljuk hazánk biztonságát. A szaktudást nem szabad félnünk akár külföldről (FRONTEX), akár a nyugállományú dolgozóktól átvenni.

A civil szervezetek évtizedekig működtek együtt többek között migrációs kérdésekben a magyar hatóságokkal. Képzést szerveztek több alkalommal, hogy a rendőrök, egykori határőrök tudják, kikkel állnak szemben, milyen emberekre számíthatnak, kikkel kapcsolatban szükséges intézkedniük rendszeresen. Ezen képzések háttérbe szorultak és a határon szolgálatot teljesítőknek sokszor talán ötletük sincs, hogyan viszonyuljanak az országba belépni kívánóhoz. Ennek megfelelően bizonyos szervezetek folyamatos jelenlétét biztosítani kell.

A civil szervezetek ezen kívül tájékoztatást, képzést is tudnak nyújtani a menekülteknek és bevándorlóknak arról, hogy milyen kultúrába érkeztek, mire vigyázzanak, milyen eltérő szabályokat szükséges betartsanak. Ennek álláspontunk szerint ki kell terjednie arra is, hogy Európában a nők és a gyermekek helyzete eltérő a legtöbb muzulmán államban megszokotthoz képest.

Fontos, hogy a fegyveres szervek fölött általában is, de ilyen speciális helyzetekben fokozottan érvényesüljön a független és pártatlan bíróságok kontrollja. Ennek ki kell terjednie mind az eljárás során hozott döntések, határozatok felülvizsgálatára, mind az eljárási cselekmények és egyéb intézkedések jogszerűségének vizsgálatára. Nem alkotható olyan jog, amely bűnelkövetésre kényszerít bárkit is azáltal, hogy egy társadalomra veszélytelen magatartást kriminalizál, éppen ezért nem lehet bűnelkövetőként kezelni azokat sem, akiket ilyen jogszabályok mentén hurcolnak meg.

Szűk kivételtől tekintve egy működő demokráciában tevékenykedhet egyetlen állami szerv, vagy hatóság sem anélkül, hogy az állampolgárok vigyázó szemei rá ne vetülnének. E körben nem csupán a civil szervezetek bevonása, hanem a transzparencia és a hiteles tájékoztatás is primer szempont kell legyen.