A magyarságpolitikai intézményrendszer koordinálásáért, a magyarságpolitika, mint horizontális szemléletmód szakpolitikákon átívelő érvényre juttatásáért és a támogatáspolitika egészéért egy magyarságpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter felel majd. A magyarságpolitikai kormányzati intézmények a politikai államtitkárnak rendelődnek alá, aki közvetlenül a tárca nélküli miniszternek felel.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságait bevonjuk a vonatkozó döntésekbe.

Feladjuk a mindent Budapestnek alárendelő gondolkodást a külhoni magyarokkal való viszonyban. Több külhoni szereplőt vonunk be a magyarságpolitikai célokról folytatott diskurzusba, ebben a magyar kormány egyeztetői szerepet tölt be. A külhoni magyarok tényleges igényeit felmérve közösen alakítjuk ki a célokat, találjuk meg a beavatkozási pontokat és megoldásokat.

A MÁÉRT asztalánál helyet adunk minden olyan külhoni politikai szervezetnek, mely vállalja a helyi magyarok kisebbségi érdekeinek képviseletét, és ebben a minőségében országos, vagy – magyarlakta részeken – helyi szinten képviseleti pozícióra a választók érdemesnek találták. Emellett kialakítjuk a párbeszéden és kétirányú tudásmegosztáson alapuló együttműködés formális kereteit a külhoni magyar civil szervezetekkel és egyházakkal, így bevonva minden olyan szereplőt a magyarságpolitika alakításába, aki közvetlenül érintett abban.

A külhoni közösségek érdekképviseleti szerveivel együttműködve kiterjedt lobbitevékenységet folytatunk az európai szervezeteknél az őshonos nemzeti kisebbségek jogi megerősítéséért. Amennyiben ezt a helyi magyar közösségek szükségesnek tartják, az autonómiatörekvéseket is támogatjuk. Elősegítjük az autonómiát kívánó régiók külföldi képviseletét. A szomszéd országokkal való kapcsolatban ismertetjük a magyar álláspontot. Ha szükséges, a konstruktív érdekvédelem talaján nyomást gyakorlunk a minél teljesebb egyenjogúság eléréséhez.

A külhoni magyar közösségek intézményrendszerét olyan, határokon átívelő szerkezetben képzeljük el, ahol ezek az intézményrendszerek összekapcsolódnak és a magyarországihoz hasonló színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak. Az intézményrendszer nyilvántartását és hozzáférhetőségét az interneten is elérhetővé tesszük egy-egy régió központi adatbankján keresztül.

Valós igényekre alapozott támogatási stratégiát állítunk fel. A külhoni magyar szervezeteket, szakértői műhelyeket arra kérjük fel, hogy a különböző intézményi alrendszerek számára készítsék el rövid– és középtávú fejlesztési terveiket. Ezeket a magyarországi ágazati szakmai szervezetek, szakértők bevonásával lehetőség szerint a magyarországi támogatási rendszer részévé alakítjuk.

Minden évben a magyar GDP legalább 0,2%-át fordítjuk a határon túli magyarság támogatására. Középtávú célunk e támogatási összeg emelése a GDP 0,4%-ára. Kiszámíthatóvá tesszük a határon túli szervezetek számára nyújtott támogatásokat. Összegyűjtjük és nyilvánossá tesszük azon oktatási intézmények listáját, amik tevékenységük miatt minden évben normatív támogatásban részesülnek. A nem normatív támogatásokat minden esetben pályáztatás útján osztjuk ki, előre meghatározott keretösszeggel, célzott beavatkozási területekre bontva, anonim, szakmai értékeléssel.

A pályázati rendszerben meghatározó szerepe lenne az adott régióban élő közösség intézményességét képviselő előkuratóriumoknak. A különböző intézménytípusok támogatási keretét központilag szétválasztjuk és a külön kezeljük a nemzeti jelentőségű intézmények, a gazdasági és önkormányzati, a médiával kapcsolatos és könyvkiadási, valamint az egyesületi, oktatási, egyházi, közművelődési és tudományos támogatásokat. Utóbbiak együttműködését a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalához hasonlóan, annak tapasztalatait felhasználva valósítjuk meg.

A támogatások pályáztatását (az említett előkuratóriumok mellett) egy felelős, szakmai alapon működő intézménnyel, a Bethlen Gábor Alappal végeztetjük el. A kiírt pályázatokat, a megítélt támogatások összegét, céljait és az elbírálás szempontjait átláthatóvá, nyilvánossá és ellenőrizhetővé tesszük.

Egyszerűsítjük és átláthatóbbá tesszük a támogatáspolitikai intézményrendszert. A támogatási rendszert függetlenítjük a személyes vagy pártpolitikai érdekektől, és az Országgyűlés által számoltatjuk el. Átfogó utánkövetési és ellenőrzési rendszert alakítunk ki, és felméréseket készíttetünk a támogatások felhasználásának hatásairól. A támogatási rendszert folyamatosan arányosítjuk a megszerzett tapasztalatok alapján. Támogatáspolitikánkban nem az infrastruktúra-fejlesztés, hanem a tudásbevitel az elsődleges: célunk a humán erőforrások fejlesztése, az intézményműködtetés hatékonyságának növelése, az oktatás minőségének javítása.

„A határontúli magyarság helyzetének tisztességes képviseletére lenne szükség. Ne váljanak mindig csak valamelyik oldal eszközévé.”

–– egy hölgy Budapestről (inditsukbe.hu)

A magyar kisebbségek ügye szomszédainkkal közös ügyünk, ezért olyan kisebbségi támogatási rendszer kialakítására törekszünk, amit részben velük közösen tartanánk fenn. Ezt EU-s pénzek bevonásával, határ menti projektek megvalósításával, és a támogatások közös koordinálásával érnénk el. A jelenleg nem működő határ menti programok működését felülvizsgáljuk, szakmai oldalukat megerősítjük.

Támogatjuk a magyar kisebbségi közösségek kulturális javainak, közéleti híreinek internetes megjelenítését az adott ország többségi nyelvén. Ösztönözzük a fordítói programokat, a magyar kultúra szomszédos országok többségi nyelvén történő népszerűsítését.

A SZJA civil szervezeteknek és egyházaknak felajánlható 1%-ai mellett egy harmadik 1%-ot teszünk felajánlhatóvá, többek között határon túli szervezetek számára. Az adófizetők a Bethlen Gábor Alap által közzétett és az adóbevalláshoz csatolt listáról választhatnak a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar kisebbséggel foglalkozó civil szervezetek közül. A választott szervezetnek a Bethlen Gábor Alap az adó 1%-os felajánlásokból befolyt összeget továbbutalja.

Minden magyar állampolgár számára lehetővé tesszük a levélben szavazást.

A külhoni magyarok számára külön választókörzeteket hozunk létre, így a listás szavazat mellett egyéni szavazathoz juttatjuk a határon túli magyarokat.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségének fenntartása mellett kivizsgáljuk a visszaéléseket. Párbeszédet kezdeményezünk Szlovákiával és Ukrajnával abból a célból, hogy a kettős állampolgárság lehetőségével élő magyarokat ne sújtsák retorziókkal.

A négy legnagyobb kisebbségi magyar közösség számára létrehozunk egy-egy oktatáskutató- és tanári továbbképzési központot, az adott országok szakmai szervezeteivel együttműködve. Az oktatáskutató központok az iskolai teljesítménymérésben, oktatásmódszertanban lehetnek irányadók. A továbbképző központok pedig a speciális kisebbségi oktatási feladatokra készíthetnek fel, és a ma is meglévő helyi magyar oktatási rendszert segíthetik.

Megreformáljuk a magyar iskolákba íratott gyerekek után folyósított támogatás rendszerét, hogy ne csak a család, hanem az iskola és a tanárok is ösztönzést kapjanak a magyar nyelvű képzés fenntartására. A magyar oktatási intézményekben tanuló diákokat tankönyvtámogatásban és étkezési támogatásban részesítjük. A magyarok lakta elmaradott térségekben, ahol az iskolai étkeztetés hiányzik, ezt külön programmal pótoljuk. Külön támogatási keretet hozunk létre az iskolai infrastruktúra-fejlesztésekre. Hatékony felzárkóztató- és tanodaprogramokat indítunk annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az általános iskolai lemorzsolódás és minél többen juthassanak el színvonalas középiskolákba. Segítjük a kollégiumok kialakítását. Támogatjuk a magyar kötődésű romák iskolai integrációjának programját.

Ahol nincs elég gyerek egy magyar nyelvű iskola fenntartására, ott buszoztatással vagy hétvégi iskolákkal oldanánk meg az oktatást. Ezt kiegészítve e-learning és digitális tananyagokat, képzéseket, ismeretterjesztő anyagokat teszünk elérhetővé a külhoni gyerekek számára, hogy a 21. század elvárásainak megfelelően a távoktatás lehetőségével is élhessenek.

Erősítjük a partneri kapcsolatokat a külhoni és magyar iskolák között. A Határtalanul programot kiterjesztjük a határon túli magyar diákokra is abból a célból, hogy ők is állami támogatással jöhessenek Magyarországra osztálykirándulások keretében.

A meglévő regionális nyelvi központokat (Termini Kutatóhálózat) a nyelvtervezés érdekében a szakmai igényeknek megfelelően kibővítjük és működésüket biztosítjuk. Az egyes országokban a már működő szótár-, fordítási-, anyanyelvet népszerűsítő, a nyelvi tájképet alakító programokat támogatjuk, ahogy a fordító-tolmács képzést is.

Támogatjuk a Minority Safepack (Mentőcsomag a kisebbségek számára) európai kezdeményezést. Ennek célja, hogy EU-s szinten garantálják az Unióban élő, nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogait.

Felszámoljuk a támogatások kiszámíthatatlan kiosztási rendszerét. A vállalkozások számára kiutalt hitelek és pályázatok köré nyomonkövetési rendszert építünk. A hatékonyság és a visszafizetés esélyeinek növelése érdekében a projekteket képzésekhez, tudástranszferhez csatoljuk. Elősegítjük a helyi csoportosulások, vállalkozók és civil szervezetek együttműködését, kapcsolatépítését. A határokon átnyúló befektetéseket KKV tanácsadási szolgáltatásokkal egészítjük ki. Kedvezményes hitelkonstrukciókat teszünk elérhetővé a határon túli KKV-knak, szigorú banki ellenőrzéssel.

A szomszédos országokkal közösen támogatási programot dolgozunk ki az elmaradottabb magyarlakta régiók felzárkóztatására, elsősorban munkahelyteremtés céljával. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) forrásait célzottan gazdaságfejlesztésre használjuk fel. A regionális támogatások rendszere egyszerre javítja a szomszédokkal való viszonyt, a gazdasági helyzetet és a magyar közösség helyzetét.

„A nemzetközi közlekedés (esetemben Szerbiába) borzalmas; határon hosszas várakozás, tömegközlekedéssel az összeköttetés minimális és drága.”

–– egy vajdasági egyetemista srác (inditsukbe.hu)

Az infrastruktúra-fejlesztéseket térségi szinten hangoljuk össze. Támogatjuk a határon átívelő vasúti pályafelújításokat és menetrendbővítéseket, illetve új pályaszakaszok építését. Igény szerint egyszerűbbé tesszük a határforgalmat új határátkelők létesítésével.

Átfogó kutatásokat kell végezni a diaszpórában élő magyarokról. A magyar diaszpóra nagyon sokszínű: legalább három kontinensen élnek jelentős számban magyarok, Európa mellett Észak- és Dél-Amerika országaiban találhatók olyan erős közösségek, amelyek aktívan igyekeznek fenntartani a magyar kötődésüket. Ezeket a diaszpórákat és az aktív szervezeteiket össze kell gyűjteni és felmérni. A támogatást a helyzetük, kihívásaik és erősségeik pontos felmérésére kell építeni, hogy a lehető leghatékonyabb segítséget tudjuk nyújtani. Meg kell hallgatni a közösség igényeit, a diaszpórával kapcsolatban is elvünk, hogy a helyiek ismerik a legjobban a saját helyzetüket.

A kutatások alapján felállítjuk a diaszpóra támogatási stratégiáját, különös hangsúlyt fektetve a nyelvoktatásra, a kulturális programokra (néptánc, gasztronómia, népzene, irodalom, stb.) és az anyaországgal való kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére (cserediák programok, látogatások, kulturális csoportok fellépései Magyarországon és külföldön). A nyugati magyarság kulturális öröksége nemzetközi érték; lehetőség szerint az intenzív közösségi élettel bíró helyeken kell azokat megőrizni.

Kiszélesítjük a magyar kulturális központok hálózatát. A központok irányítását a diaszpóra tagjainak kell végezniük, a szabad programszervezés lehetőségének biztosítása érdekében. Az anyaországi politikai ráhatás lehetőségét ki kell védeni.

Újra biztosítjuk a Collegium Hungaricumok intézményi önállóságát.

Cserediák-programokat indítunk a fiatalabb korosztálynak. Forrásokat biztosítunk gyermekprogramok szervezésére, hagyományőrző (néptánc, népzene, stb.) csoportok utaztatására Magyarországról, Magyarországra, és harmadik országokba. A külföldön munkát vállaló magyarok gyerekei számára igény szerint hétvégi iskolákat hozunk létre. Lehetőség szerint az adott ország iskolarendszerében magyar állami támogatással anyanyelvi tanárokat alkalmazunk.

A magyar munkavállalókat segítendő bővítjük a konzulátusok és munkatársaik számát, a térségben élő magyarok számarányának megfelelően. A diaszpóra és a külföldön ideiglenesen munkát vállalók és magyar állampolgárok Magyarországra költözését, a magyar társadalomba való (vissza)települését megkönnyítjük. Rugalmasabbá tesszük az előbbiekkel kapcsolatos ügyintézést.

Fejlesztjük a külföldről is elérhető e-közigazgatás rendszerét. Célunk, hogy középtávon a lehető legtöbb ügyet digitálisan lehessen elvégezni, bárhol a világban.

Gazdasági fórumokat szervezünk, melyeken a külföldön élő magyar vállalkozók megismerkedhetnek magyar befektetési lehetőségekkel, kapcsolatokat építhetnek ki egymással és a magyar üzleti élettel.

Indiai és izraeli mintára diaszpórakötvényeket vezetünk be, amivel a magyar gazdasági fejlődés támogatásába kívánjuk bevonni a kivándorolt magyarokat.

A diaszpóracsoportokat támogatjuk anyanyelvi képzések létrehozásában és működtetésében: magyartanárokat alkalmazunk nyelvórák tartására és a magyar nyelv népszerűsítésére. Elősegítjük az e-learning felületek használatát a magyar nyelv tanulására. Támogatjuk a magyar nyelvet tanuló magyarok és külföldiek Magyarországra utazását. Biztosítjuk a Balassi Intézet intézményi önállóságát.

Hosszabb távon cél, hogy a helyi közösség is eljusson egy olyan szintre, ahol lehetőség szerint önmaga is fent tud tartani programokat, és ne váljon teljesen függővé a mindenkori magyar kormánytól.

Kialakítjuk azokat a szakmai és közösségi fórumokat, ahol a külföldön megszerzett szakmai és személyes tapasztalatokat megoszthatják a diaszpóra tagjai. Amerikában és Nyugat-Európában a legnépesebb és hosszú távon életképes magyar központokban a közép-európaiakhoz hasonló adatbankot és dokumentációs kutatóközpontok létrehozását és működését támogatjuk. Digitális másolatokat hozunk létre a helyi iratokról, anyagokról és javakról, amiket kutathatóvá teszünk.

Központi kisebbségkutató intézetet hozunk létre, ami egyszerre foglalkozhat a magyarság helyzetéből adódó kihívások kezelésével, a diaszpórával, a kiköltözéssel. Az intézet feladata a kisebbségi érdekérvényesítés külföldi példáinak vizsgálata is. Ezzel elősegíthetik a jövő kihívásainak kezelését is.