Az Alkotmánynak állandónak kell lennie, nem lehet a napi viták eldöntésének eszköze, és nem lehet a gránitszilárdságú szöveghez a kormány pillanatnyi érdekeinek megfelelően hozzányúlni.

Az Alkotmánynak meg kell határoznia az ország rendjét, kereteit, a politika felett kell állnia, nem pedig annak a szolgálatában. Az Alkotmánynak hiánytalanul tartalmaznia kell az emberek szabadságához és boldogságához szükséges valamennyi alapjogot.

Az Alkotmánynak a nemzet egyetértésével kell megszületnie. Megalkotásában szót kell adni mindenkinek, és hatályba lépését népszavazásnak kell megelőznie.

Az alkotmányozási folyamat hosszú éveket vehet igénybe. A Momentum ezért a politikai váltógazdaság megteremtése, valamint a szabad és egyenlő feltételeket biztosító választási szabályok megalkotása érdekében első lépésben az Alaptörvény „aknátlanítását” tűzi ki célul. A politikai váltógazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez az Alaptörvény (és a kapcsolódó sarkalatos törvények) közpénzügyekkel, adózással és költségvetéssel kapcsolatos szabályainak megváltoztatása szükséges. Felül kell vizsgálni a Költségvetési Tanács működését, a közpolitikákat bebetonozó és nem alapjogokat védő kétharmados törvényeket felesre kell módosítani. Ki kell alakítani az egyenlő feltételeket biztosító választási rendszert és meg kell alkotni az ennek megfelelő párt- és kampányfinanszírozási szabályokat.

A Momentum vallja, hogy az emberek különbözősége érték. A Momentum a befogadó és elfogadó (inkluzív) társadalmat a diszkrimináció felszámolásával, esélyegyenlőséget előmozdító intézkedések támogatásával és az önrendelkezési lehetőségek kiszélesítésével teremti meg. A Momentum a rosszallás, a megbélyegzés és a lenézés politikája helyett a segítő kéz politikájában hisz.

A Momentum Magyarországán nincs helye a szegregált iskoláknak, az etnikai alapú igazoltatásnak és szabálysértési bírságoknak. Megteremtjük a diszkrimináció megfékezésére alkalmas közérdekű igényérvényesítés lehetőségét. A Btk. gyűlölet-bűncselekmény tényállásait nem a támadók, hanem a megtámadottak védelmére fogjuk használni. A Momentum elutasítja a többségtől eltérő szexualitású emberek hátrányos megkülönböztetését. Úgy hisszük, hogy a házasság intézményét elérhetővé kell tenni minden házasodni kívánó pár számára, és fellépünk a szexuális orientáción alapuló iskolai és munkahelyi zaklatásokkal szemben.

Támogatjuk a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat, hogy az ápolást igénylő gyermek nevelése ne vezessen a család elszegényedéséhez. Azoknak, akiknek a családja nem tudja vállalni a gondozást, a méltóságuk védelmében és a kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében túlzsúfolt intézetek helyett a közösségi intézményekben való ellátást szorgalmazzuk. Felülvizsgáljuk a cselekvőképességet korlátozó gondnokság mostani szabályozását: az önrendelkezési jogát csak azoknak a személyeknek kell korlátozni, akiknek valóban ilyen segítségre van szüksége. A teljes korlátozás helyett a támogatott döntéshozatal és a cselekvőképességet csak részben korlátozó gondnokság is megítélhetővé válik. Nemzetközi egyezmények, az alapvető jogok biztosa, illetve a civil társadalom ajánlásai alapján alakítjuk át a fogyatékkal élőkről szóló szabályokat.

A Momentum tiszteletben tartja a nők önrendelkezési jogát, és nem kíván legintimebb döntéseikbe beleszólni. Az állam feladata ezen a téren a tudatos döntéshozást elősegítő, kiterjedt információnyújtás. A gyermekvállalást ösztönző állami politikát a Momentum támogatja, de azt a terhesség-megszakítás kérdésétől külön kezeli, ezért a fellép minden olyan állami intézkedés ellen, amely a biztonságos terhesség-megszakításhoz való egyenlő hozzáférést veszélyezteti. A Momentum a terhességmegszakítások számának csökkentéséért a felvilágosítás, a megelőzés és a családtervezés eszközeinek széleskörű hozzáférhetővé tételével küzd.

A Momentum elkötelezett a gyermekek jogainak védelme mellett. Mind az állam szerveinek, mind a társadalomnak tiszteletben kell tartania, hogy a gyermekeket is megilletik az alapvető emberi jogok, amelyek érvényesüléséhez speciális figyelem és gondoskodás szükséges. A legfontosabbak: a diszkrimináció tilalma, a gyermekek információhoz való hozzáférése, az önrendelkezési jog, az oktatáshoz és szociális biztonsághoz való jog.

A Momentum Magyarországán felszámoljuk a szegregált iskolákat. Sajnos ma, az egyházi fenntartó mögé bújva, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát sértve, el lehet különíteni a gyerekeket. Mi úgy gondoljuk, hogy az oktatási problémák felszámolásának eszköze a jó oktatáspolitika, nem pedig az elkülönítés. A Momentum esélyt ad minden gyereknek, és ehhez megteremti a megfelelő oktatás- és családpolitikát, valamint az ezekhez kapcsolódó ösztönzőket.

A Momentum különösen aggasztónak találja a lakcím nélküli kiskorúak helyzetét. Az államilag támogatott egészségügyi ellátásra csak azok a gyerekek jogosultak, akiknek van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyük. Családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt csak az a család kaphat, amelyiknek van bejelentett lakóhelye. A probléma megoldása rendszerszintű módosításokat kíván mind a releváns jogszabályok, mind az ágazati irányítás területén. A probléma megoldása elsősorban nem jogi kérdés, de a jogalkotást - ahogy minden más területen is - a Momentum összehangolja a szakpolitikai előkészítéssel.

A gyermekek védelmével összeegyeztethetetlen, hogy a védelmüket szolgáló intézményekben a felelős személyek a gyermekek kárára, fizikai és lelki egészségüket veszélyeztetve visszaéljenek pozíciójukkal. A probléma megoldása elsősorban nem jogi kérdés, de a jogalkotást - ahogy minden más területen is - a Momentum összehangolja a szakpolitikai előkészítéssel.

A gyermekek esetében a megfelelő egészségügyi ellátás, és annak során az alapjogok garantálása, vagy ennek hiánya egy életre kiható következményekkel bírhat. Egy 2016-os kutatás szerint csupán a kórházak felében maradhat legalább egy szülő vagy gondviselő folyamatosan 18 év alatti gyerekével. Sok esetben a 10, illetve 14 évet betöltött gyereknél sem alkalmazzák a folyamatos kapcsolattartás jogát (27%), az intézmények több mint harmadában pedig külön engedélyhez kötik a folyamatos szülői jelenlétet. A Momentum álláspontja szerint a szülői jelenlét lehetőségét az egészségügyi ellátások során biztosítani kell.

A gyermekek esélyegyenlőségének, fejlődésének, tájékozódásának fontos pillére az információhoz való hozzájutás szabadsága és lehetősége.

A probléma megoldása elsősorban nem jogi kérdés, de a jogalkotást - ahogy minden más területen is - a Momentum összehangolja a szakpolitikai előkészítéssel.

Momentum lépéseket javasol a nőket dehonesztáló közbeszéd javulásáért, valamint javaslatokat tesz a káros előítéletek és elnyomó társadalmi gyakorlatok felszámolására. A Momentum Magyarországán a nők munkájukért egyenlő bérezést, egyenlő előmeneteli lehetőséget, társadalmi szerepvállalásukért pedig egyenlő elismerést érdemelnek. Olyan javaslatokat fogalmazunk meg, amik elősegítik a nők számára a politikai és gazdasági életben való részvételét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy ugyanolyan eséllyel tölthessenek be vezető szerepet, mint férfi kollégáik. A Momentum határozott lépéseket tesz a családon belüli erőszak felszámolása érdekében.

Mind a köz-, mind a privátszférában meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a nők férfiakkal egyenrangú gazdasági és szociális helyzetben érvényesülhessenek. Egy olyan társadalmi keretrendszerben képzeljük el az egyenjogúság elősegítését, amely a két nemi szerepet egy közös nevezőre közelíti. Ennek egyik eszköze a hasonló, vagy azonos szociálpolitikai támogatások elérhetővé tétele a nők és férfiak számára.

Az Európai Unió 2014-ben készült jelentése szerint a 28 tagállamban a nők 33%-a szenved el testi és/vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta. Semmi okunk azt feltételezni, hogy hazánkban a helyzet jobb volna, mint bármely más uniós államban. Ezért a Momentum szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb tegye meg az Egyezmény által ajánlott lépéseket a nők védelme érdekében. Különösen igaz ez a társadalmi kirekesztettségben élő (például roma) nőkre.

Magyarországnak sürgősen ratifikálnia kell az Isztambuli Konvenciót, amely a nőket érintő, illetve a családon belüli erőszak elleni küzdelem mérföldköve az európai kontinensen. Az Európa Tanács 47 tagországa által 2011-ben elfogadott Egyezmény minimum normákat állapít meg a megelőzéssel, védelemmel, büntetőeljárással és az integrált szabályozások fejlesztésével kapcsolatban. Magyarországnak mielőbb csatlakoznia kell azon országok sorába, amelyek megvédik és támogatást nyújtanak az erőszak áldozatainak.

A nőket érintő erőszak ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni. A családon belüli erőszak esetkörébe tartozó bűncselekményeknél eltöröljük a magánindítványt, mert tapasztalatok szerint a magánindítvány kívánalma a gyakorlatban visszatartja a nőket a jogérvényesítéstől. A nemi erőszak tényállását úgy kell átalakítani, hogy az a strasbourgi gyakorlattal összhangban a szexuális erőszak bűncselekményét a beleegyezés hiányához, nem pedig az erőszak, illetve fenyegetés kifejtéséhez kösse. Meg kell vizsgálni a kényszerített terhesség, a fogamzásszabályozás lehetőségének korlátozása vagy teljes kizárása, a kényszersterilizáció és a kényszerabortusz kriminalizálásának lehetőségét. A kapcsolati erőszak tényállását úgy kell megváltoztatni, hogy a büntetőjogi védelem az együttélés nélküli, gyerekkel nem rendelkező partnerekre is kiterjedjen. A családon belüli erőszak körében elkövetett emberöléseket az emberölés minősített esetei közé kell sorolni. Megszüntetjük a 16 év feletti gyerekeknél megengdedett házasságkötést a gyermekházasságok felszámolása érdekében.

A Momentum álláspontja szerint egy demokratikus társadalomban „helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt”. A Momentum elkötelezett a politikai viták és a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, mert nincs szabad ország szabad szólás nélkül.

Az állam hatalmi és burkolt eszközökkel korlátozza a szólásszabadságot. A mai Magyarországon a kormányzati megfélemlítés és média túlsúlya miatt a szólássszabadság keretei egyre korlátozottabbak. A Momentum szerint az állam nem korlátozhatja a polgárok szólását azok érték- és igazságtartalma szerint.A szólásszabadság helyreállítása kitartó és hosszútávú munkát igényel, és itt a jogszabályokkal kell kezdeni.

Szükség van a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi szabályainak átfogó reformjára. A Momentum megváltoztatná azt a büntető eljárási szabályt [jelenlegi Be. 52.§ (4) bek.], amely szerint a magánvádas becsületsértés és rágalmazás esetében, ha a sértett hivatalos személy, az ügyész átveszi a vád képviseletét. Javasoljuk a pusztán véleményen, és nem hamis tényállításon alapuló becsületsértés dekriminalizálását is, hiszen a polgári jogi eszközök kielégítő és arányos megoldást jelentenek.

A Momentum a polgári jogi személyiségvédelem terén is ezt a logikát követi. A közhatalmat gyakorlók és a közfeladatot ellátók (e minőségükben ért sérelmeikért) nem indíthatnak személyiségvédelmi pert, így jó hírnevük megsértése okán sem. A közhatalom és közfeladat gyakorlásukkal össze nem függő személyiségijogot sértő szólás esetén azonban a személyiségvédelmet fenn kívánjuk tartani.

A Momentum támogatja a civil szervezeteket akár karitatív munkát végeznek, akár a közpénzek elköltését ellenőrzik. A civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságra szükség van, de ennek nem lehet eszköze a megbélyegző listázás. Felülvizsgáljuk, hogy a ma is hatályos átláthatósági szabályokon túl szükség van-e további nyilvánossági követelményekre. A kormányzati álcivil szervezetek finanszirozásának átláthatatlanságának (lásd: CÖF) kezelésére javaslatokat fogalmazunk meg.

Fontos elvárás az egyesületek, civil szervezetek pénzügyi hátterének, támogatóinak átláthatósága. Különösen igaz ez, ha a támogatás az államtól vagy állami tulajdonú cégtől, esetleg külföldről jön. A Momentum bezárja a kiskapukat a közpénz jellegüket elveszítő pénzek előtt. Az átláthatósági követelményeknek azonban nem a megbélyegzést, hanem a tisztánlátást kell szolgálniuk. A Fidesz által júniusban elfogadott orosz ihletésű civil törvénye ennek az elvárásnak nem felel meg.

A Fidesz által elfogadott „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló 2017. évi LXXVI. törvényt a Momentum ebben a szellemben fogja módosítani. Regisztrációs és kiemelt átláthatósági kötelezettségeket írunk elő azoknak az egyesületeknek, amelyek forrásaik jelentős részét közpénzből, közvetlen vagy közvetett állami támogatásból szerzik, és jellegadó tevékenységük nem közszolgáltatás nyújtással kapcsolatos. A külföldi támogatásban részesülő szervezetekre vonatkozó megbélyegző regisztrációs követelményt a Momentum hatályon kívül fogja helyezni.

A Momentum álláspontja szerint a Fidesz kormány tömeges jogfosztást vitt végbe, amikor működő egyházakat fosztott meg jogállásuk teljességétől. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben megállapította, hogy a szabályozás sérti a vallás szabad gyakorlásának jogát. A kétszintű nyilvántartás rendszere közel fél évszázados visszalépésként értelmezhető a magyar jogfejlődést tekintve, így azt fel kell számolni. Az egyházak elismerését - az európai sztenderdeknek megfelelően - független szervekre kell bízni. Annak a lehetőségét pedig, hogy állami szervnek jogában álljon hittételek igazságtartalmát vizsgálni, örökre meg kell szüntetni.

A korábbi lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény alapján hazánkban több mint háromszáz egyház működött, s pusztán az egyházak magas száma alapján, minden érdemi bizonyítás nélkül, vélelmezte a jogalkotó esetükben a joggal való visszaélés fennállását. Ezzel tömeges jogfosztást vitt végbe, annak bármiféle igazolása nélkül, hogy a működő egyházak bármelyike is jogszerűtlen tevékenységet folytatott volna. Az új egyháztörvény kétszintű nyilvántartást vezetett be: a törvény mellékletében kerültek felsorolásra azok a „bevett” egyházak amelyeket megillet az egyházi jogállás teljessége, mindeközben több mint háromszáz korábbi jogfosztott egyház immáron csupán a vallási tevékenységet végző szervezet jogállását tudhatja magáénak. Ez nyílt diszkrimináció.

A Momentum Magyarországán nem a Parlament politikai döntése az egyházi státusz megadása, hanem független, csak a törvényi feltételeket vizsgáló bíróságé, amelynek döntése ellen van jogorvoslat. Az állam és az egyház egymástól elkülönül, együttműködésük csak önkéntes lehet. A Momentum Magyrországán szektorsemleges finanszírozási rendszer lesz, vagyis nem ér többet egy-egy csoport, egyesület, szervezet attól, hogy egyházzá minősítteti magát. Ezzel már nem lesz vonzó „bizniszegyházat” működtetni. De megszüntetjük ezzel azt is, hogy a gyerek háromszor annyit „érjen” ha egyházi iskolába jár.

A rendszerváltást követő úttörő alkotmánybíráskodási tradíciót a Momentum magáénak tartja, és az ahhoz való visszatérésért mindent meg fog tenni. A Fidesz által véghezvitt intézménymegszállás és hatáskör-korlátozás páratlan kihívás elé állítja a Momentumot. Az Alkotmánybíróságot a demokratikus alapértékek szimbólumának és védelmezőjének tekintjük. A jelenlegi testület azonban legitimációs deficittel küzd, így nem teljesítheti küldetését. Az Alkotmánybíróságot szilárd alapokról kell újraépítenünk.

Az alkotmányosság felett őrködő testület esetén csak pártoktól független, több párt által támogatott bírák elfogadhatóak. Ezzel szemben a mai alkotmánybírák túlnyomó többségükben egypárti jelöltek és egyetlen párt által választott bírák, ami a magyar alkotmányos tradíciók elárulását jelenti.

Nem kérdés, hogy a mélyreható intézményi és hatásköri korrekció elengedhetetlen és kikerülhetetlen. Ennek három, egymással szorosan összefüggő eleme van: 1. a testület személyi függetlenségének helyreállítása, 2. a hatáskörök reformja, valamint 3. az AB immunrendszerének megerősítése. Olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a pártpolitikai megfontolások, érdekek háttérbe szorulnak a bírák kiválasztása során.

A NER Alkotmánybíróságában – elvben – 2025-ig az egypárti bírák döntenének az ország alkotmányos jövőjéről. Az Alkotmánybíróság megnyirbált hatásköreit csak akkor lehet visszaadni, ha a bírák valóban függetlenek.

A Momentum szerint az Alkotmánybíróság 2013-at megelőző többsége tiszteletet érdemel az alkotmányos demokrácia megőrzéséért tett erőfeszítéseiért. A 2013 utáni egypárti többségű testületnek a negyedik alaptörvény-módosításba belenyugvó határozatával azonban új időszámítás kezdődött. Az Alkotmánybíróság a jogállami garanciák és a demokratikus értékek szisztematikus lebontásának aktív legitimálója lett. Ezt bizonyítja a kormányzat jogállamiságot, demokráciát és piacgazdaságot romboló politikájának falazó határozatok sora, illetve az Alkotmánybíróság fülsiketítő hallgatása olyan ügyekben, ahol a nyilvánvalóan alkotmányellenes kormányzati lépéseket könnyen fel lehetett volna tartóztatni.

(i) A jogállamiság rombolása.
A 2006-os utcai zavargásokkal kapcsolatos bírói eljárásokat érintő semmisségi törvény megvédésével az igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan csorbította 24/2013. (X. 4.) AB határozat.
A jogállami garanciák kikapcsolásához tartozott a titkos adatgyűjtést korlátlanul engedélyező döntése (32/2013. (XI. 22.) AB hat).

(ii) A demokratikus verseny korlátozása.
Az Alkotmánybíróság asszisztált a fideszes többség olyan döntéseihez, amelyek a versengő politikai felek egyenlőségét alapvetően vonták kérdőre.
Többek közt ilyenek voltak a szakmai érvvel igazolhatatlan „győztes-kompenzáció” az egyéni választókerületekben (3141/2014. (V.9.) AB hat);
a fővárosi közgyűlés tagjainak kormánypártokra szabott torzító választási szabályai (26/2014. (VII.23.) AB hat);
az ellenzéki pártokat súlyosan korlátozó választási plakát-kihelyzési restrikciós törvény (3036/2014. (III.13.) AB hat).

(iii) A kormányzati korrupció támogatása.
A 2013 utáni Alkotmánybíróság jóváhagyta az országos „trafik-mutyit”, amivel a kormány újraosztotta a kiskereskedelmi dohányforgalmazó helyeket haveri alapon (3194/2014 (VII.15.) AB hat). Szintén baráti köröknek kedvező piaci újraosztást látott alkotmányosan igazoltnak az egypárti Alkotmánybíróság a pénznyerő automaták szabályozását elfogadó (26/2013. (X.4.) AB hat) és a szövetkezeti hitelintézetek integrációját szentesítő (20/2014. (VII.3) AB hat) határozataiban.

Az alkotmányossági szempontból könnyen eldönthető ügyekben az Alkotmánybíróság a kivárásra játszik, ami a kormánypártok cinkos kiszolgálásával ér fel. A CEU-t ellehetetlenítő felsőoktatási törvény-módosítás a legjobb példa erre. Az Alkotmánybíróság úgy tűnik kivár a kétharmados szabályokat nyíltan áthágó, ezért formálisan alkotmányellenes plakáttörvény-módosítás vizsgálatával. Ugyanez történhet az orosz mintára bevezetett külföldről támogatást elfogadó civil szervezeteket vegzáló törvényekkel szemben beadott indítványokkal.

A Momentum sorra hatályon kívül fogja helyezni azokat a törvényeket, amelyekben az Alkotmánybíróság cinkos módon nem akadályozta meg az alkotmánysértést, és gondoskodik róla, hogy újra olyan Alkotmánybíróság legyen amely segít építeni a demokráciát, nem pedig olyan, amelyik segít a lerombolásában.

A Fidesz első közjogi rombolásával megszüntette a paritásos alkotmánybíró-jelölést, amely a rendszerváltás óta szilárd alkotmányos normává vált. A 2010 után választott bírák túlnyomó többségét ezzel az alkotmányos normával szemben választották meg. A bírák létszámának 11-ről 15-re emelése átlátszó trükk volt a fideszes einstandhoz. Az alkotmánybírák korhatárának eltörlése is az „egypárti” bírák bentmaradását szolgálta, ráadásul bírák kaptak összesen 24 évnyi olyan alkotmánybíráskodási lehetőséget, amelyre senki nem választotta meg őket.

Megoldási javaslatunk szerint az érvényes mandátummal már nem rendelkező bírákat le kell váltani; a parlament újra szavaz a fennmaradó alkotmánybírókról, értékelve megválasztásuk módját (mennyiben volt többpárti konszenzus jelölésükről), illetve azt, hogy döntéseik során mennyiben voltak készek útját állni a jogállamiságot és demokratikus intézményrendszert ért támadásoknak. A mandátumokban megerősített bírák - az újraválasztás lehetősége nélkül - kitöltik a 12 éves mandátumukat. Ha az adott alkotmánybíró nem bír a többpárti támogatását kifejező kétharmados többséggel, az Országgyűlés - immár az alábbiakban kifejtendő jelölési szabályok mentén - új alkotmánybírót választ a helyükre, amennyiben az Alkotmánybíróság létszáma nem éri el az új Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok szerinti teljes létszámot.

Az alkotmánybírák kiválasztásának módja kardinális kérdés, mert ezen keresztül védhető meg leghatékonyabban az Alkotmánybíróság függetlensége a pártpolitikai befolyástól. A rendes bírói szervezetrendszerből kikerült tagokra az Alkotmánybíróságban elengedhetetlen szükség van. Ha a testület tagjainak egy része a nem politikai hatalmi ágnak tekinthető igazságszolgáltatásból érkezik, egy teljesen más, autonóm szervezeti kultúrát hoz magával. Jelenlétük gördülékenyebbé teheti a Kúria és az AB közötti együttműködést, ez pedig alapvető jelentőségű, hiszen van pozitív hozadéka a Fidesz reformjainak, az a valódi alkotmányjogi panasz intézményének bevezetése, ezt természetesen a mi javaslatunk is meg kívánja őrizni. Másrészről azonban bizonyos, az Alkotmánybíróság elé kerülő kérdések elbírálásához elengedhetetlen a jogdogmatikai felkészültség – ezért alkotmányjogászok, jogelméletben jártas jogtudósok jelenléte a testületben legitim igény.

A jelölés így történik majd: i. Három tagot a bíróságok önkormányzati alapon működő független testületének javaslatára – ahol a javaslattételt pályázati folyamat előzi meg – a Kúria elnöke nevez ki. A bírák autonóm testülete csak olyan tagokat jelölhet, akik megfelelnek a (rendes) bírói kinevezés törvényi feltételeinek, illetve az alkotmánybírákkal szemben támasztott életkori követelményeknek. ii. Három tagot az Országgyűlés képviselőinek 2/3-ával választ. A tagokra javaslatot a parlament paritásos jelölőbizottsága tehet, amelyben minden párt azonos arányban képviselteti magát. iii. Három tagot a Köztársasági Elnök saját megfontolása szerint nevez ki. A Köztársasági Elnök által jelölt személyt maga a köztársasági elnök nevezi ki közvetlenül választását követően, az így jelölt bírák kellő legitimációval bírnak az alkotmánybírói tisztség egyenrangú betöltéséhez.

A kinevezés előtt a jelöltet az Országgyűlés releváns bizottsága meghallgatja és véleményt nyilvánít a jelölt alkalmasságáról, ez azonban a Köztársasági Elnököt nem köti.A Köztársasági Elnök és az Országgyűlés csak olyan tagot nevezhet ki/választhat, aki vagy kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy 15 évnyi jogi területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Új alsó korhatárként a 40. életév, felső korhatárként a 70. életév betöltését vezetjük be, a mandátum kilenc év lesz, az újraválasztás lehetősége nélkül. Az alsó korhatárt azért csökkentjük, mert a rendszerváltás óta felnőtt egy tehetséges jogászgeneráció, akik gyakorlatuk és nemzetközi kitekintésük miatt már alkalmasak az alkotmánybírói tisztség betöltésére. A hetvenéves felső korhatár eltörlése a Fidesz hatalmi érdeke volt, ezért visszahozzuk, mivel ez volt a bevált gyakorlat, csakúgy, mint a bírák kilencéves mandátuma. Az újraválaszthatóság kizárását fenntartjuk, mivel ezzel a bírák függetlenségét erősítjük, hiszen így nem fog a bíró döntéseit nem befolyásolják majd újraválasztási esélyei. A lejáró mandátumú alkotmánybíró helyére azon a jelölési csatornán keresztül érkezik az új tag, amelyen őt is megválasztották.

A Momentum bevezeti, az Alkotmánybíróságra beérkezett és még el nem bírált, ki nem osztott indítvány nyilvánosságát. Az indítványok nyilvánossága megismerhetővé teszi a testület befogadási gyakorlatát, azt hogy milyen ügyeket vesz előre, vagy „fektet” a testület. A teljes nyilvánosság alkalmas az önkényes indítvány-szelekció korlátozására és növeli az állampolgári bizalmat az Alkotmánybíróság iránt.

Az indítványok előtt ma ugyanazon okból indokolt szélesre nyitni a kaput, mint 1989-ben. Az Orbán-kormány leváltása után is hatályban maradnak olyan jogszabályok, amelyeknek tekintélyes része nem felel meg az alkotmányosság alapvető követelményeinek. A széles indítványozási jog lehetőséget ad ezeknek a szabályoknak a gyors „kigyomlálására”, a teljes jogrendszer alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára. Ezért javasoljuk az indítványozási jog kiszélesítését a közérdekű igényérvényesítés lehetőségének megteremtésével. Indítványozási jogot kapnak azok az alapvető emberi jogok vagy a jogállamiság érvényesülésének védelme, illetve a korrupció elleni küzdelem érdekében létrehozott civil szervezetek, amelyek legkevesebb 5 éve ezen a területen végeznek szakmai tevékenységet. Továbbá indítványozási jogot kapnak társadalmi szervezetek azon kérdések tekintetében, amelyek szorosan tevékenységi körükbe tartozó jogszabályokkal kapcsolatban kívánnak alkotmányossági kifogást emelni (pl. fogyasztóvédelmmel foglalkozó szervezet).

Az Országgyűlés jelenleg jogosult az előzetes normakontroll kezdeményezésére, ezzel mintegy egyféle „tanácsadói” véleményt kérve a testülettől. A Momentum – egyetértve az Alkotmánybíróság elvi döntéseiben foglaltakkal – fontosnak tartja annak elkerülését, hogy az Alkotmánybíróság a törvényhozó felelősségében osztozzon. Ezzel az elvvel összeegyeztethetetlen az országgyűlési képviselők indítványozási joga.

Az alkotmányjogi panasz jelenleg ismert három típusának (bírósági döntés, eljárás alapjául szolgáló norma és közvetlenül érvényesülő jogszabály elleni) alkalmazási körét kiszélesítjük A panaszeljárás keretében megtámadhatóvá tesszük a bíróság előtt nem megtámadható közigazgatási hatósági döntéseket. Eltöröljük azt a passzust, amely az ügy érdemében hozott, illetve az eljárást befejező döntésekre korlátozza a panasz lehetőségét.

Ez az Alkotmánybíróság kezdetektől vitatott hatásköre, amelynek parttalanná válását nagyon nehéz elkerülni A Momentum választási programja szerint kikerül az Országgyűlés hatásköréből az egyházak elismerésének joga, így a vallási közösségekkel kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskörök megszűnnek. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló hatáskör megőrzése mellett a Legfőbb Ügyész indítványozási jogát megszüntetjük, mert az nem áll összhangban a Momentum által javasolt ügyészségi koncepcióval. Áttekinthetőbb helyzetet teremt, ha valamennyi az önkormányzati működéssel összefüggő hatáskör a Kúria önkormányzati kollégiumánál összpontosul. Az önkormányzati rendeletek normakontrollja javarészt már most is itt zajlik, így bármiféle hatásköri összeütközés elkerülhető a két bírói szerv között, ha az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény, valamint az önkormányzati rendeletek alaptörvény-ellenességének vizsgálata is átkerül a Kúriához.

A választási rendszernek a konszenzusra épülő demokrácia létrejöttét kell elősegítenie. A rendszer kialakítása során törekedni kell a folytonosságra, az egyszerűségre, a politikusok és választók közötti távolság csökkentésére, a mérhetőségre és elemezhetőségre, valamint a biztonságra, azaz a visszaélések hatékony megelőzésére.

A Momentum vegyes rendszert javasol, ahol 129 képviselőt arányos listán, míg 70 képviselőt kétfordulós egyéni szavazással választanak meg. A győzteskompenzáció eltörlésével és a listás ág súlyának növelésével arányosabbá tesszük a rendszert, míg az egyéni ág biztosíthatja a képviselők és választópolgárok szorosabb kapcsolatát. A kétfordulós rendszer lehetővé teszi a másodlagos preferenciák érvényesülését. A kerülethatárokat a többi párt, valamint egy e célból felállított független testület segítségével, politikai érdekeket mellőzve módosítjuk. A vesztes töredékszavazatokat, az öt százalékos küszöböt, valamint a rendszer egyéb elemeit meghagyjuk. A határon túl élő választópolgárok számára is lehetővé tesszük az egyéni jelöltre való szavazást, így teljesül az egyenlő választójog követelménye.

A pártok működtetése, a vélemények kommunikálása pénzigényes. Az információk továbbítása hatékonyan a gyakran drágán hozzáférhető média nélkül nem lehetséges, mint ahogyan professzionális szervezet sem működtethető megfelelő anyagi erőforrások és infrastuktúra nélkül. Ennek tagadása puszta demagógia.

Olyan, az átláthatóság elvén nyugvó pártfinanszírozási rendszert ajánlunk, amely lehetővé teszi a politikai pártok szabad működését, megakadályozza a politikai elit önmagába fordulását, garantálja a politikai egyenlőség megvalósulását. Javaslatunk kidolgozása során abból indultunk ki, hogy a politikában az ösztönzők hatékonyabbak lehetnek, mint a korlátozások. Pártfinanszírozási megoldásunk alapelvei átláthatóság, a működőképesség, a társadalmi beágyazottság figyelembévetele, az esélyegyenlőség érvényesülése, az alkotmányosság, a törvényesség, koherencia és a pártrendszer rugalmasságának biztosítása.

Meg kell akadályozni a politikai osztály önmagába zárulását, elszakadását a társadalomtól. A pártok és a társadalom közötti párbeszédet a jó pártfinanszírozási rendszer erősíti. A párteliteket érdekeltté kell tenni a komoly, állandó párttagság megszervezésében, valamint a ösztönözni a magánforrásokból származó adományok bevallásában. Ez a rendszer erősíti a pártok belső demokratikus működését, mert a jelentős anyagi hozzájárulást biztosító tagságnak igénye lesz beleszólni a pártok belső életébe.

A közvélemény alakításába bekapcsolódás lehetőségét minden polgár számára egyenlően meg kell adni. Útját kell állni annak, hogy a gazdasági elit bevásárolja magát a pártokba, befolyást szerezzen a közhatalmi döntésekben, foglyul ejtse a teljes demokratikus intézményrendszert. A jelenlegi szisztéma álságos megoldásaival, átláthatatlanságával megfosztja a legtöbb gazdasági szereplőt az értelmes politikai részvétel lehetőségétől, viszont megengedi, hogy néhány szereplő mindenkit kiszorítva aránytalan befolyást szerezzen.

Az alkotmányos követelményeknek megfelelő pártfinanszírozási rendszer figyelemmel van arra, hogy a pártok működése a szólás, gyülekezés és egyesülés szabadságának védelmi körébe esik, ezért nem tartalmi alapú, hanem mennyiségi korlátozásokat alkalmaz.

A törvényes pártfinanszírozási szabályozás életszerű, betartható. A korlátozásokhoz megfelelő szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat rendel, amelyek megfelelő visszatartó erővel bírnak, de nem riasztják el pártversenyben indulókat.

A Momentum megoldása kiiktat minden olyan szabályozást, amely a pártrendszer megmerevedéséhez vezet. A jelentős állami támogatás, és a nehezen megszerezhető magánforrások nehezítik új pártok megjelenését. A Momentum olyan pártfinanszírozási javaslatot dolgozott ki, amely illeszkedik hazánk politikai rendszeréhezés a magyar társadalmi környezethez.

A nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a pártok állami támogatására szükség van, különben felvásárolhatók magánlobbik számára. Azonban a költségvetési támogatás nem lehet egy párt kizárólagos jövedelemforrása, ezen változtatni kell, a Momentum a közvetett finanszírozást erősíti, amikor nem közvetlenül a költségvetésből kapnak támogatást a pártok, hanem legális eszközöket kapnak forrásgyűjtésre.

A Momentum adókedvezményt ajánl azoknak, akik anyagi támogatással fejezik ki politikai szimpátiájukat, valamint megnyitja az 1%-os felajánlások lehetőségét a politikai pártok számára. Ezzel a két ösztönzővel növeljük a párbeszédet a pártok és az általuk képviselt polgárok között. Ez a szisztéma a pártokat arra indítja, hogy programjuk kialakítása során ne csupán saját pártelitjük, hanem támogatóik, szimpatizánsaik véleményét is vegyék figyelembe.

A költségvetési forrásokat a pártok saját forrásbevonó képességének arányában kell elosztani (matching funds). Ez azt jelenti, hogy a Momentum részben ugyan megőrizné a most is létező költségvetési alaptámogatást (természetesen az összeg felülvizsgálatával), azonban az államtól érkező támogatás nagyobb hányadának igazodnia szükséges a pártok saját bevételeihez. Ezzel a pártok érdekeltté válnak jövedelmeik „kifehérítésében” és választóiktól támogatások gyűjtésében. Ez a kiegészítő támogatás nem kötődik az országgyűlési választások eredményéhez, így az újonnan alakuló vagy a választásokon gyengébben szereplő pártok számára is viszonylag hamar elérhető, hozzájárulva ezzel a politikai rendszer nyitottságához. Annak érdekében azonban, hogy a pártok ne kevés támogatótól törekedjenek hatalmas összegek begyűjtésére, hanem a rendszer valóban a pártok társadalmi kapcsolatát erősítse, az állami támogatás ezen elemét csupán azoknak a pártoknak nyitnánk meg, amelyek bizonyos létszámú támogatói csoportot fel tudnak mutatni, pl. amely párt legalább 5000 főtől gyűjtött egy évben anyagi támogatást.

Azért, hogy a pártok ne néhány oligarcha adományainak legyenek kiszolgáltatva, a mikroadományok gyűjtését ösztönözzük, érvényesítve a regresszivitás elvét, vagyis a kisebb összegű (pl. 50.000.- Ft. alatti) adományokhoz arányaiban nagyobb állami támogatást társítunk, az adójóváírás összegét pedig maximáljuk. A költségvetési alaptámogatást megőrizzük, hiszen fontos kiegyensúlyozó szerepe lehet a vagyonos támogatókkla nem rendelkező pártok számára.. Összegét azonban felülvizsgáljuk. A támogatás összegét nem csak az előző országgyűlési választások eredményeihez igazítjuk, hanem más mutatókat is figyelembe veszünk (pl. önkormányzati.- és EP- választási eredmény) hogy a támogatás tükrözze a valós politikai erőviszonyokat.

Nyitott pártrendszer csak akkor létezhet, ha a pártokat nem kizárólag az állam tartja el, hanem saját támogatói bázisukra is támaszkodhatnak. A Momentum megszünteti az álszent tilalmakat, és engedélyezi a pártok jogi támogatását jogi személyeknek, azonban ennek összegét hárommillió forintban maximáljuk és azonnal nyilvánosságra hozatali kötelezettséget írunk elő. Az adójóváírás jelentette kedvezményt azonban rájuk nem tartjuk indokoltnak kiterjeszteni, valamint az így megszerzett adományok után a pártok nem szereznének jogosultságot az állami kiegészítő támogatásra sem. Ezzel követhetővé válik, melyik párt, kinek az érdekében tevékenykedik.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a pártok kiszolgáltatottá válhatnak nem csupán gazdasági érdekcsoportok, de vagyonos magánszemélyek irányába is. A számos ösztönző mellett a Momentum egy felső, egy millió Ft-os éves limit bevezetését tervezi a magánszemélyektől érkező adományok tekintetében is.

A Momentum által vázolt, a jelenleginél összetettebb pártfinanszírozási rezsim működőképességét a lehető legteljesebb átláthatóság biztosítja. A pártokat jelenleginél sokkal szigorúbb beszámolásra kötelezzük. A pártbeszámolókat végre összhangba kell hozni a számviteli törvény rendelkezéseivel. A pártbeszámolók el nem készítéséhez, vagy nyilvános közlésük elmaradásához a jelenleginél szigorúbb szankciókat fűzünk, így az állami támogatás utalásának felfüggesztését. A gazdasági szereplők támogatásai összegtől függetlenül nyilvánosak, a magánadományozók évi félmilliós összeghatár fölött, hogy a kisadományozóknak ne kelljen semmitől se tartaniuk az adományai miatt.

Az államtól érkező támogatások felhasználásának megismerhetőségéhez a pártok esetében is közérdek. A közérdekű adatigénylés lehetőségét rájuk is kiterjesztjük, a közpénzekkel gazdálkodás erejéig.

A többszázmilliós állami forrásból gazdálkodó pártműhelyekről ma nem lehet tudni, hogy ott egyáltalán zajlik-e érdemi munka, vagy csupán a haveri megrendelések fedőszervezetei. Esetükben meg kell követelni a szerződéseikről való tételes és számlaszíntű elszámolást a nyilvánosságnak. Tanulmányaiknak, kutatási eredméyneiknek nyikvénosnak kell lennie.

Az átláthatóságot csak megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal lehet kikényszeríteni. Meg kell változtatni az Állami Számvevőszék mai, önkorlátozó ellenőrzési gyakorlatát. Az ÁSZ ellenőrzési jogkörét kiterjesztjük a pártok gazdálkodó szervezeteire is. A pártok számára a mainál rendszeresebb, féléves beszámolási kötelezettséget írunk elő. A Számvevőszék számára megnövekedett feladatai ellátásához megfelelő anyagi és humán erőforrást társítunk.

A Momentum Magyarországán a törvényeket mindenki által ismert és betartott rendben, kötelező és hatékony egyeztetési eljárás után hozzák meg. A törvényhozást megelőzően minőségi és független hatásvizsgálatok készülnek. A kivételes jogalkotási rend pedig csak kivételes esetekben érvényesül.

A rendszerváltás óta jellemző a magyar jogrendszerre, hogy a legkisebb jogbizonytalanságra szabályozással reagál, akkor is törvényt hoz, amikor még szakmailag nem indokolt. 2010 óta a törvényhozás még magasabb sebességre váltott. A nagy sebességű törvényhozás sok esetben még az új szabályozásra való megfelelő felkészülési időt sem adja meg.A piaci szereplők és a jogot alkalmazók sem tudnak felkészülni a folyamatosan változó szabályokra. Ennek az eredménye a jogbizonytalanság, amelyet a hazai és a külföldi gazdasági szereplők is folyamatosan Magyarország fő versenyhátrányaként említenek, a korrupció mellett.

A törvénygyár működtetése során se igény, se idő nincsen a társadalommal, érintettekkel és a szakmával való egyeztetésre. A törvényhozás így ötletszerű, kidolgozatlan, átgondolatlan koncepciók kerülnek törvénybe, számtalan törvényt pedig párt- és lobbiérdekek diktálnak.

A hosszú távon működőképes közpolitikai megoldások – így a kiszámítható jogszabályi környezet – megteremtése érdekében megkerülhetetlenné kell tenni a társadalmi egyeztetést. Így a szakmai körök, civilszervezetek, állami intézmények, vállalkozások és egyéb érdekeltek, hogy tudják jelezni a saját működési területükön, életviszonyaikban felmerülő szabályozási igényeket, nem kell korrupt érdekérvényesítési módszerekhez fordulniuk.

A Momentum megreformálja a jogalkotás szabályait. Kötelezővé teszit a valós társadalmi egyeztetést, a szakszerű előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat. Minimum 4 héten át elérhető internetes konzultációra kell meghirdetni minden jogszabálytervezetet, mielőtt azokat az Országgyűlés elé terjesztenék. A beérkező észrevételekből összegző riportot kell készíteniük, amelyet felhasználóbarát módon, minden egyes beérkező hozzájárulással együtt, elérhetővé kell tenni az erre létrehozott állami honlapon. A képviselők által beterjesztett törvényjavaslatokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Felszámoljuk a törvényelőkészítés nélkül benyújtható képviselői indítvány lehetőségét.

Az előzetes és utólagos hatásvizsgálatokra vonatkozó jelenleg hatályos követelmények komolytalanok. Lehetővé teszik, hogy a jelenlegi kormány közszolgálati célok helyett saját napi politikai érdekei szerint gyártson megállás nélkül jogszabályokat.. Az így keletkezett jogszabályok betartása következtében fellépő abszurd élethelyzetek elszenvedői a magyar polgárok.

A Momentum ezért kötelezővé teszi az előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat külsős szakértő szervezetek általi elkészítését. Ezeket a szervezeteket pályáztatás útján egy újonnan felállított, független állami szerv szerződteti és ellenőrzi. Ennek a szervnek a tagjait paritásos elven működő országgyűlési bizottság választja.A hatásvizsgálatok eredményét a társadalmi egyeztetésről készült egyeztető riportokkal együtt nyilvánosságra kell hozni.

A minőségi jogalkotás másik fontos pillére, hogy a jogszabályszövegeket megfelelő szakemberek szerkesszék. Ezért a kodifikációs munka végzését szakirányú képzettséghez kötjük.

A Momentum a törvényhozási és törvényelőkészítési szabályok kikényszeríthetősége érdekében támogatja, hogy alkotmányos szinten legyen rögzítve: azok a törvények, amik esetében nem tartották be ezeket a szabályokat - meghatározott feltételek esetén -, közjogilag érvénytelennek minősülnek. E törvények megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál lehetne indítványozni.

Jelenleg sürgős eljárásban hat nap, kivételes eljárásrendben két nap alatt lehet törvényt elfogadni. A Momentum véleménye szerint az ilyen módon született jogszabályokat fogalmilag nem lehet törvénynek tekinteni. Ezeknek a törvényeknek az elfogadását nem előzi meg vita, egyeztetés, még a képviselők sem ismerik a törvényszöveget. Az ilyen törvények kizárólag a demokratikus ellenőrzés kijátszását szolgálják.. Azokat a kivételes eseteket, amikor valóban szükség lehet a törvények gyors módosítására, a különleges jogrend szabályai megfelelő módon lefedik.

A Momentum elkötelezett híve a parlamentáris demokráciának. A magyar demokrácia meggyengülése nagy részben visszavezethető arra, hogy a túl erős miniszterelnök képessé vált maga alá gyűrni a parlamenti többséget, és annak akaratával szemben kormányozni (lásd Gyurcsány Ferencet 2006-ban, Orbán Viktor 2010. után). Az országgyűlés, a népet képviselők összessége csupán szavazógéppé degradálódott. Hiszünk abban, hogy a parlament tekintélye nem üres formális gesztusokkal, vagy a házelnök arbitrárius döntéseivel, hanem az országgyűlés eredeti funkcióinak minél teljesebb helyreállításával és megerősítésével őrizhető meg. Ezért a Momentum javasolja az országgyűlés törvényalkotási hatáskörének teljes helyreállítását, valamint a kormányzat feletti ellenőrzési jogkörének megerősítését. A parlament előtti felelősség megerősítése a politikusbűnözés felszámolásának egyik legfontosabb eszköze.

A Momentum szerint a törvényjavaslatok részletes vitájának a parlament plénuma előtt kell zajlania. Nem értünk egyet a törvényalkotási eljárás „bizottságosításával”, azaz a törvényjavaslatok részletes vitájának kiszervezésével. A modern parlamentek egyik legfontosabb funkciója a törvényalkotás, nem véletlenül hívjuk az országgyűlést szinonim elnevezéssel törvényhozásnak. A parlament jogalkotásának eredményei a törvények, melyek az állam legfelsőbb szintű akaratnyilvánításai. Az új megoldás a működés hatékonyságának javítását célozza. Az Országgyűlés azonban nem csupán törvénygyár, hanem legitimációs vitafórum. A népképviselet lényege az, hogy a társadalom minden rétegének érdekeit figyelembe szükséges venni a törvényjavaslatok vitája során. A törvényalkotás bizottságosításával ezek az elvárások nem teljesülnek. A parlament méltóságát az sérti igazán, hogy a képviselőket gombnyomókká degradálva tőlük azt várja el, hogy olyan javaslatokról szavazzanak, amelyek részletes megfontolására nincsen módjuk.

A Momentum szerint felül kell vizsgálni a jelenlegi sarkalatos törvényhozási tárgyköröket, mivel azok nem töltik be a funkciójukat. A Fidesz egypárti Alaptörvényében a sarkalatos törvények elvesztették funkciójukat: a legfontosabb államszervezeti kérdésekben vagy az alapjogok védelme érdekében egyes szabályok megalkotása során széles közmegegyezésre van szükség, azonban a minősített többséggel visszaélő Fidesz ezt a formai garanciát kiüresítette. Ezek a törvények sokszor azért születtek, hogy a Fideszt követő kormánypártok ne tudjanak kormányozni, és ne lehessen politikai váltógazdaság.

A sarkalatos tárgykörök közé számos, a napi kormányzást érintő pénzügyi-gazdasági kérdés is bekerült. Ez kiüresíti a választásokat, hiszen hiába választ a többség új országgyűlést és új kormányt, az nem lesz képes elődei hibás gazdasági-pénzügyi döntéseinek megváltoztatására. A Fidesz sarkalatos törvényeinek további nagy hibája, hogy az alapjogokat érintő tárgykörökben azok nem az alapjogok gyakorlásának szabadságát védik, hanem az állami beavatkozás lehetőségét bástyázzák körül, és ellehetetlenítik az alapjogok gyakorolhatóságának könnyítését egy eljövendő kormányzat számára.

Mindezek miatt a Momentum minimálisan szükségesnek tartja a sarkalatos törvények elnevezésének és tárgyköreinek olyan felülvizsgálatát, amely valóban az emberi jogok gyakorlásának szabadságához járul hozzá.

A Momentum szerint szükséges a parlamenti működés nyilvánosságának helyreállítása és az ellenzéki jogok garantálása. A médiának helye van a parlamentben. Jelenleg az országgyűlés elnöke rendeletben határozza meg az épületben való tartózkodás rendjét. Ez a rendelet azonban aránytalanul elnehezíti a sajtó munkatársai számára a parlamentben zajló eseményekről való tudósítást, illetve a közszereplő politikusokhoz való hozzáférést. A házelnök több ízben „kitiltotta” a kormánnyal szemben kritikus sajtóorgánumok munkatársait a parlamentből. A Momentum álláspontja szerint az újságírók „kitiltási gyakorlata” nem felel meg a közös európai minimumsztenderdeknek, ezért a vonatkozó rendelet felülvizsgálata szükséges.

A parlament plénuma a politikai viták alapvető helyszíne, ezért az ellenzék számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben akár szimbolikus eszközökkel is kifejthesse véleményét. Szűkíteni kell a Házelnök fegyelmi jogköreit, kevesebb teret engedve az egyéni mérlegelésnek. A súlyos fegyelmi döntésekkel szemben biztosítani szükséges a valóban hatékony jogorvoslat lehetőségét.

Meg kell erősíteni a parlament ellenőrzési szerepét a végrehajtó hatalom felett. Tegyük világossá: parlamentáris demokráciában a kormány felelős a parlamentnek, és a parlament által elszámoltatható. A parlament előtti felelősség megerősítése a a politikusbűnözés felszámolásának egyik legfontosabb eszköze.

A Fidesz tudatosan gyengítette a parlament kormány feletti kontrollját: csökkentette a vizsgálóbizottságok működésének hatékonyságát, korlátozta az általuk vizsgálható problémaköröket. Kérdéses, hogy mi lehet az „országgyűlés feladatkörében felmerülő, közérdekű, kérdéssel és interpellációval nem tisztázható ügy”, amelyre egyáltalán érdemes lehet vizsgálóbizottságot kiküldeni. A Fidesz átírta a vizsgálóbizottságok létrehozásának szabályait is: a vizsgálóbizottság felállításáról az Országgyűlés többségi szavazással dönt, az erre vonatkozó kötelezettség azonban nem szerepel sem az országgyűlési törvényben, sem az új határozati házszabályi rendelkezések között.

A vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó szabályt német mintára az Alaptörvény szövegébe kell foglalni. A Momentum el fogja törölni azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a vizsgálóbizottságok kiküldésének lehetőségét. Annak érdekében, hogy a parlamenti vizsgálatok ne legyenek szabotálhatók, a Momentum javasolja a büntetőeljárás szabályai szerinti elővezetést alkalmazni mindazokra, akiknek tevékenysége okot adott a vizsgálóbizottság felállítására, valamint a tanúkra abban az esetben, ha a vizsgálóbizottság elé idézett személy nem jelenik meg. Kii kell terjeszteni a Büntető törvénykönyv szerinti hamis tanúzás tényállását mindazokra, akik a parlament vizsgálóbizottsága követik el a cselekményt. A hatáskörök ilyen erősítéséhez elengedhetetlen a vizsgálóbizottsági eljárásokra vonatkozó formalizáltabb eljárási szabályok megalkotása.

A kormány létezése, működése a parlamentáris kormányzati rendszerekben a parlament bizalmától függ: huzamosabb ideig nem maradhat hivatalban olyan kormány, amely nem élvezi a parlament többségének támogatását. A parlamentáris kormányzás lényege, hogy a kormány parlamenti többségére támaszkodva kormányoz. A bizalmat a kormánynak azonban nem elegendő egyszer – hivatalba lépésekor megszereznie – azt folyamatosan fenn is kell tartani. A magyar kormányzati rendszerben a parlamenti többségnek nincsen lehetősége érdemben befolyásolni a kormány működését – hacsak nem kíván egyben miniszterelnököt cserélni. Jól mutatja ezt a Gyurcsány-kormány elhíresült egészségügyi miniszterének, Horváth Ágnesnek a példája. Okulva az elmúlt évtizedek hibáiból, a Momentum úgy látja, hogy a nép valós képviseletét hatékonyabban szolgálja, ha az országgyűlésnek érdemi lehetősége van beavatkozni a kormány összetételébe.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének jogát indokolt megkapnia a közvetlenül választott Köztársasági Elnöknek. Emellett lehetőséget kell adni a parlamentnek az egyes miniszterek elmozdítására: amennyiben a parlament tagjainak többsége úgy látja, hogy egy miniszter által képviselt közpolitikai irány nem egyeztethető össze a többség akaratával, kezdeményezhesse a miniszter elmozdítását. A javaslat elfogadását az összes képviselő kétharmadának szavazatához kötjük.

A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az összeférhetetlenség kimondását azokban az esetekben, amikor a képviselő üzleti előnyszerzésre használja képviselői minőségét, képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat szerez, vagy vesztegetésben vesz részt. inden ilyen esetben szükséges nem csupán az összeférhetetlenség kimondása, de a képviselői mandátum megszüntetése is.

A vagyonnyilatkozatok rendszere megfelelő reform után alkalmas eszköze lehet a politikusbűnözés felszámolásának. Első lépésként szükséges egységes és jól kereshető vagyonnyilatkozat-adatbázis létrehozása, amelyben minden vagyonnyilatkozatés azoknak módosításai is elérhetők. Az adatbázisnak elektronikusan kereshető és összehasonlítható vagyonnyilatkozatokat kell tartalmaznia. A vagyonnyilatkozatok tartalmában is változásokat javaslunk: a vagyonnyilatkozatoknak tartalmaznia kell az országgyűlési képviselő minden, így jövedelemmel nem járó társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét. A vagyonnyilatkozati rendszernek az abban szereplő ingatlan és ingó vagyont azonosításra alkalmas módon kell tartalmaznia.

A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését a NAV-nak kell elvégeznie, amelynek össze kell vetnie a nyilatkozatban foglaltakat az adóbevallásban szerepeltetett adatokkal. A gyanús vagyongyarapodás felderítésére indítson az adóhatóság automatikus vagyonosodási vizsgálatot. A Momentum javasolja a hamis vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tételének, és a vagyonnyilatkozat-benyújtási kötelezettség elmulasztásának kriminalizálását.

A Fidesznek sikerült maga alá gyűrnie a parlament szakosított ellenőrző szerveit is. Különösen fájó a közpénzek felhasználásának törvényességi és gazdaságossági szempontú vizsgálatára hivatott Állami Számvevőszék Fideszes elfoglalásat. Fenntarthatatlan az a helyzet, hogy az Állami Számvevőszéket a Fidesz és az MSZP kiegyezésének eredményeképp két volt pártkatona vezesse, hiszen ennek eredménye, hogy a Számvevőszék bemondásra, pusztán formai szempontok alapján fogadja el a pártok kampányköltéseiről szóló beszámolókat – bármiféle érdemi vizsgálódás nélkül.

A Számvevőszék politikai vezetése által okozott másik súlyos probléma, hogy az elnök – együtt a Nemzeti Bank elnökével és a Köztársasági Elnök által kinevezett elnökkel – tagja a Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács vétójoggal bír a költségvetési törvénnyel kapcsolatban. A költségvetési törvény megalkotásának elmaradása pedig elvezethet az országgyűlés feloszlatásához.

Elengedhetetlen az Állami Számvevőszék vezetője megbízatásának felülvizsgálata, hiszen megválasztására bár formai értelemben a megkövetelt 2/3-os szavazataránnyal került sor, azonban nem teljesültek azok a feltételek, amelyeket a 2/3 jelképez. A Számvevőszéknek olyan vezetőre van szüksége, akinek legitimitása nem csupán formális, de megválasztása a társadalom széles rétegeit reprezentáló politikai konszenzuson nyugszik. Elengedhetetlennek tartjuk az Állami Számvevőszék működésének teljes felülvizsgálatát: a számvevőszéki ellenőrzés nem degradálható puszta formalitássá, ezért az intézmény hatásköreinek, szervezetének, munkamódszerének újragondolása, működéséhez a megfelelő anyagi és humán erőforrások biztosítása szükséges.

Egyetértünk a Velencei Bizottság azon kritikájával, hogy a Költségvetési Tanács tagjainak megválasztási/kinevezési módja miatt egy későbbi, eltérő politikai összetételű parlamenttel és kormánnyal szemben az intézmény egy túlságosan erős, ámde alacsony legitimitású féket fog jelenteni. A Költségvetési Tanács jelenleg nem rendelkezik saját apparátussal, így nem tekinthető a feladatai ellátására önállóan képes szervnek. A Számvevőszék elnökét bár maga a szervezet támogatja a Költségvetési Tanácsban végzett feladatai ellátásában, az Állami Számvevőszék hatáskörét a szabályozás nem nevesíti. Az MNB elnökének részvétele a jegybanki függetlenség szempontjából aggályos, hiszen ily módon felelősséget vállal a kormány fiskális politikájáért, amely nem fér össze a monetáris politikáért viselt felelősséggel. Problémás, hogy a Költségvetési Tanács döntéseinek indokolása elégtelen, érdemi számításokat és módszertant nem tartalmaznak. Döntései ezért nem transzparensek, legitimitásuk megkérdőjelezhető, amely egy esetleges vétó esetén alkotmányos válsághoz vezethet.

A Momentum szükségesnek látja a Költségvetési Tanács szervezetének újragondolását, az intézmény mellé valós szakmai apparátus felállítását, eljárásának pontos szabályozását, módszertanának átláthatóvá tételét.

A Momentum céljául tűzi ki egy erős és átfogó lobbitörvény megalkotását, amely mind a kormány magas szintű tisztségviselőit, mind az országgyűlési képviselőket kötelezné arra, hogy az üzleti szférával folytatott találkozóik tényét online elérhetővé tegyék a nyilvánosság számára. Továbbá a törvény azt is előírná, hogy a jogszabálytervezet mellé jelentésbe kelljen foglalnia a kezdeményezőknek azt, hogy a tervezet kialakítása során milyen lobbiérdekekkel érintkeztek.

A Momentum elengedhetetlennek tartja a lobbiszabályozás hatékonysága érdekében, hogy a törvény alkalmazását és betartását egy független állami intézmény ellenőrizze, aminek megfelelő vizsgálati és szankcionálási jogkörei vannak, ezért szorgalmazzuk egy lobbi ombudsmani hivatal felállítását. A lobbisták számára pedig a törvény előírná, hogy magukat regisztrálják egy felállítandó „átláthatósági névjegyzékbe”, amelyben közé kell az általuk egy évben lobbizásra fordított összeg mértékét, valamint az általuk lobbizott szakpolitikai területeket és jogszabálytervezeteket.

A méretgazdaságosság és a differenciált hatáskörtelepítés elveinek figyelembe vétele mellett a területi önkormányzatok pénzügyi önállóságát növelni kell Méltányos feltételek mellett ismét lehetővé kell tenni a települési önkormányzatok számára az önálló iskolafenntartást, a járási szinten megszervezett közszolgáltatások nyújtását. A kiüresedett megyerendszerbe új életet lehelünk, amelynek jelentős intézményfenntartó, valamint érdekképviseleti szerepet szánunk: a megyék egyik legfontosabb feladatává tesszük, hogy a területén lévő eltérő településtípusok érdekeit összehangolja és képviselje a központi kormányzattal szemben. Kisöpörjük a Fidesz „ejtőernyőztetett” kádereit a kormányhivatalokból és a megyénként szervezett veszteséges mammut-közszolgáltatókból, de a kormányhivatalok felügyeleti és ellenőrzési jogköreit megőrízzük. A települési önkormányzatok pénzügyi önállóságának növelése az állami finanszírozás mellett a piaci finanszírozás kiszélesítésének lehetőségét is jelenti.

Az Európa Tanács egyik főszerve, a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa 2012 és 2014 között vizsgálta felül, hogy a magyarországi önkormányzati szisztéma megfelel-e az Önkormányzatok Európai Chartájának. A jelentés szerint Magyarországon jelentős visszaesés történt a helyi demokrácia, illetve az önkormányzatiság terén 2010 óta. A jelentés kiemeli, hogy a magyar Alaptörvény nem ismeri el az önkormányzati elvet olyan explicit módon, ahogyan azt a Charta megkívánja, és Magyarországon nem érvényesül az az alapelv sem, amely szerint az önkormányzatoknak a helyi közügyek „jelentős részét” kell ellátniuk. Az állam és az önkormányzatok közti feladatmegosztás nem felel meg a szubszidiaritás elvének, 2010 óta a feladatok és a források olyan centralizációja valósult meg, amely a feladat- és hatáskörök elosztását egyoldalúan az állam javára változtatta meg. Magyarországon a központi és a helyi kormányzatok között nincs olyan egyeztetési mechanizmus, amely megfelelne a Charta követelményeinek. A megyei önkormányzatok pénzügyi eszközeinek elvonása sérti az Egyezményt.

Javaslatunk, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg, kétfordulós választáson. A javaslat célja, hogy a választópolgárok kezébe kerüljön a közvetlen döntés joga arra vonatkozóan, hogy ki legyen Magyarország államfője. Abban hiszünk, hogy egy modern demokráciában biztosítani kell a jogot a választópolgárok részére, hogy közvetlenül dönthessenek a köztársaságot érintő legfontosabb kérdésekben, így az államfő megválasztásában.

A régióban Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Ausztria is közvetlenül választja az államfőjét. A közvetlenül választott köztársasági elnök a népképviseleti demokrácia záloga és őre lehet. A néptől közvetlenül kapja a legitimációját és a pártok felett áll. Ezt szimbolizálja az is, hogy a választási ciklusa eltér a parlamenti választásokétól és a kormány megbízatásától.

A köztársasági elnök nem lehet párttag, nem lehet az Országgyűlés tagja, ezekről a tisztségeiről a hivatalba lépése napjáig le kell mondania. A köztársasági elnök egyszer választható újra. A köztársasági elnök alkotmányos szerepe és feladata, hogy kifejezi a nemzet egységét. Hisszük, hogy a nemzet egységét elsősorban olyan személy tudja kifejezni, akit a választópolgárok közvetlenül választottak meg. Egy közvetlenül választott köztársasági elnök sokkal erősebb ellensúlya lehet a parlamenti többségnek, mivel nincs rajta pártpolitikai nyomás, megfelelési kényszer vagy elvárás, megválasztása vagy esetleges újraválasztása nem a pártok kegyétől függ. A köztársasági elnök közvetlen megválasztás lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnök a napi pártérdekeken felülemelkedve lássa el legfőbb feladatát, az állam demokratikus működése feletti őrködést, és így az alkotmányosság védelme érdekében alkotmányossági vagy politikai vétóval éljen.

A közvetlen választás során új társadalmi párbeszéd bontakozhat ki. A választási kérdések nem a kormányzásról szólnak, hanem hosszútávú, a parlamenti politikában kevésbé jelen lévő témákról. A köztársasági elnök kampánya az állampolgári nevelést, a hatalmi ágak közötti viszony jobb megismerését is szolgálná.

Fontos, hogy a Momentum nem javasol (fél)prezidenciális irányba való elmozdulást: a legfőbb népképviseleti szerv továbbra is a parlament marad.. A köztársasági elnök jogköreit csak kisebb mértékben javasoljuk bővíteni, mégpedig annak érdekében, hogy megfelelő súllyal léphessen fel a demokrácia védelmében. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élhet a miniszterelnökkel szemben, azaz, az új miniszterelnök személyére tett javaslat mellett indítványozhatja a miniszterelnök elmozdítását. A sikeres indítványhoz továbbra is az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges. Ezáltal biztosítható, hogy amennyiben megrendül a bizalom a miniszterelnökben, úgy leváltható legyen, ha van az országgyűlés többsége által támogatott új jelölt. Egyes kiemelt közjogi szereplők kinevezésénél (például az Alkotmánybírák,) véleményezési jogkört kap, illetve a szimbolikus kinevezési jogköre kiegészül jelölési jogkörrel (például az adatvédelmi hatóság vezetője esetében).

A bírói függetlenséget súlyosan veszélyezteti, hogy az Országos Bírói Hivatal meghatározó befolyást gyakorol a bírók kinevezésére és előremenetelére, és a bírák értékelése során nem biztosított az objektivitás és az anonimitás. A politikai alapon kinevezett Országos Bírói Hivatal vezetője egyes bírók kinevezését megakadályozhatja, a számára kedves pályázókat pedig előnyben részesítheti a pályázatok elbírálásakor kialakult sorrend felülírásával, vagy az egész pályázat eredménytelenné nyilvánításával. Azáltal, hogy az Országos Bírói Hivatal vezetője nevezi ki többek között az ítélőtáblák, törvényszékek elnöketi és elnökhelyettesei, és a szakmai irányításért felelős kollégium vezetőket, megnyílik a lehetősége a bírósági vezetők politikai alapú szelekciójára. A bírókat a feletteseik értékelik, ami akadályozhatja őket abban, hogy függetlenségükkel élve, kizárólag képzettségük és az ügyről szerzett ismereteik, meggyőződésük szerint hozzanak döntést. Ez a tendencia hozzájárul a joggyakorlat széttöredezettségéhez is, ami lerontja a jogi környezet kiszámíthatóságát. A bírósági rendszer nem elég hatékony: lassú és belterjes. A bíróknál sokszor hiányzik az adott ügy eldöntéséhez szükséges gyakorlati tapasztalat, tárgyi és személyi erőforrás. A bírák alulfizetettek.

A politikai kinevezett vezető alatt álló, személyi kérdésekben az egész bírósági szervezetrendszerre meghatározó befolyást gyakorló, Országos Bírói Hivatalt meg kell szüntetni. A bíróságok önkormányzati alapon működő független testületének elsődleges szerepe kell, hogy legyen a bírók, bírósági vezetők kinevezésével és előremenetelével kapcsolatos döntések meghozatalakor. Ennek a bírósági önkormányzati szervnek feladati gyakorlását lehetővé tevő szervezeti és infrastruktúrális hátteret biztosítunk. Az igazgatási és személyi jellegű kérdéseket élesen el kell választani egymástól. A bíróságok szervezeti igazgatásása során a közigazgatási jellegű felelősséget, a személyi döntések esetében pedig a bírósági önigazgatást és az érdemalapú kiválasztást feltételeit kell biztosítani. Az ítélkezésben fontos szereppel bíró tanácselnökök határozatlan időre kinevezését meg kell tartani, mert az közvetlenül összefügg a bírói tevékenység függetlenségével. Másik oldalról az eljárások résztvevőinek független bíróhoz való joga elengedhetetlenné teszi az automatikus ügyszignálási rendszer létrehozását. Jelenleg ugyanis a bírósági vezetők túlzott befolyással vannak arra, hogy az adott ügyet melyik bíró fogja tárgyalni.

Gondoskodunk a bírák anonim, feletteseiktől független értékeléséről, de az értékelés eredményét teljes nyilvánosságra hozzuk, ezzel is átláthatóvá téve az előremeneteli és kinevezési rendszert. Mind a bírói működés, mind pályázatok értékelésének a szempontjait a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve objektivizáljuk, mert bíró életpályája kizárólag tehetségétől, érdemeitől függhet. Mind a kívülről érkező, mind a szerveztrendszeren belüli nepotizmust fel kell számolni mert a bírósági szervezetrendszer függetlensége nem fordulhat át személyi kérdésekben gyakorolt önkénnyé. Az országos fogalmazói felvételi versenyvizsga rendszert meg kell reformálni, a felvételnél nagyobb hangsúlyt kell arra fektetni. A versenyvizsga eredmény figyelmen kívül hagyásának lehetőségét, megkerülhetőségét megszüntetjük: eltöröljük annak a lehetőségét, hogy a versenyvizsga nélkül bírósági ügyintézőként bekerülő jogászok titkári, és így később bírói kinevezéshez juthatnak.

Az ítéleteket nyilvános, kutatható adatbázisba rendezzük, mivel jelenleg nem minden bírósági határozat van elektronizálva, a feltöltött ítéletek pedig nagyon nehezen elérhetőek.

A bíróságok működésének megteremtjük a megfelelő pénzügyi alapjait, mivel jelenleg az igazságszolgáltatás az egészségügyhöz és az oktatáshoz hasonlóan súlyosan alulfinanszírozott.

Az eljárások résztvevői és a gazdasági élet szereplői joggal panaszkodnak a perek elhúzódására, az ügyek kellő mélységű felderítésének, a mögöttes gazdasági realitás figyelembe vételének a hiányára, a bírói döntések kiszámíthatatlanságára. Az elsőfokú bíróságokon nem biztosítottak a körülmények a bonyolultabb esetek megfelelő feldolgozására. Gyakorlati tapasztalat és erőforrás hiányában a bírók nem tudják megfelelő részletességgel mérlegelni az eléjük kerülő gazdasági és élethelyzeteket. Az eljárások gyorsítása, az ügyek megfelelő elbírálása és az ítéletek kiszámíthatósága érdekében gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező bírókra és több erőforrással rendelkező elsőfokú bíróságokra van szükség.

Felmenő rendszerben bevezetjük, hogy a pályázatoknál, bírói kinevezéseknél előnyt jelentsen a korábban bíróságon kívül, meghatározott területeken és jogászi szakmákban szerzett gyakorlati tapasztalat. Jelenleg az egyetemről közvetlenül a bíróság képzési rendszerébe kerülő fiatal fogalmazók úgy jutnak el a bírói kinevezésig, hogy közben sem a jogterületükről, sem pedig a más területeken dolgozó jogászok (ügyvéd, közjegyző) munkájáról nem szereznek gyakorlati tapasztalatot. Az egyéb területen (akár szervezett keretek között) végzett gyakorlat előírása az ítélkezés színvonalát nagyban javítaná. A bírák oktatását a gyakorlat követelményeihez igazítjuk. Az oktatási tevékenységet a joggyakorlat egységességért felelős Kúria fogja szervezni. A bírók oktatásában megfelelő részvételi lehetőséget kell biztosítani az egyes civil szervezeteknek. Számtalan kérdésben ugyanis (pl. nők, gyerekek elleni erőszak, kábítószerfüggők, a társadalom perifériáján élők) a civil szervezetek rendelkeznek a legtöbb értékes tapasztalattal és tudással.

Az elsőfokú bíróságok elemzik a peres ügy alapjául szolgáló tényeket, ők mérlegelik a bizonyítékokat, és állapítják meg a tényállást, míg a másodfokú bíróságok általában az elsőfokú bíróságok döntéseinek jogszerűségét ítélik meg. A tényfeltáró munka döntő többségében az elsőfokú bíróságokon zajlik, ennek ellenére az elsőfokon eljáró bírók – a másodfokkal ellentétben – többnyire egyedül járnak el, és kevesebb tapasztalattal is rendelkeznek. Ezeket az erőforrás és tapasztalatbeli különbségeket az elsőfokú bíróságok javára ki kell egyenlíteni: bírótársakat vagy releváns tapasztalattal rendelkező asszisztenciát kell biztosítani a számukra.

Tarthatatlan az a helyzet, hogy Magyarország bírái a legrosszabbul fizetett európai bírók közé tartoznak. A bíró társadalmi megbecsülése, anyagi függetlensége a bírói munka presztízsének és így a jó ítélkezésnek az egyik alapja.

A Momentum Magyarországán nem fordulhat elő, hogy százéves kazettás magnókról, hetek múlva írják le a tárgyalás jegyzőkönyvét. Nem állhatnak eljárások képzett adminisztratív személyzet hiánya miatt. A bíróság informatikai eszközeinek átlagéletkorát a 4-5 év alá kell vinni annak érdekében, hogy egységes, az egész országban működő és korszerű informatikai hátteret lehessen teremteni.

Megszüntetjük a papírhegyek tologatását. Bevezetjük az összes eljárásban a dokumentumok gyors, digitalizált kezelését. A jelenlegi informatikai rendszerek erre nem jelentenek megoldásokat, mert szinte minden ügytípust külön rendszer kezel, ezt egységesíteni, az adatbázisokat átjárhatóvá kell tenni. Polgári-gazdasági ügyekben a békés rendezést, kisebb büntető ügyekben az egyszerűsített eljárásokat ösztönző jogszabályokat vezetünk be.

Az ügyészség az állam büntető igényének érvényesítője, ezért kulcsfontosságú az ügyészségi szervezetrendszer függetlensége, átláthatósága és elszámoltathatósága. Az ügyészség döntéseinek mentesnek kell lennie mindenfajta illetéktelen befolyástól, máskülönben az ügyészek az igazságszolgáltatás közreműködői helyett az aktuális hatalom kiszolgálói lesznek. A hibás ügyészségi döntésekkel szemben valós jogorvoslatot kell biztosítani, hogy a vádemelés elmaradása ne jelentse egyben a büntető igazságszolgáltatás ellehetetlenülését.

Jelenleg a kormánypárt befolyása alatt álló, ugyanakkor ellenőrizhetetlen, elszámoltatatlan és leválthatatlan legfőbb ügyész önkényes irányítása alatt áll az egész ügyészi szervezetrendszer. A legfőbb ügyész politikai kinevezett, aki egy személyben dönthet el és vonhat magához minden ügyészségi hatáskörbe tartozó kérdést. Döntéseit nem köteles indokolni, azokért nem számon kérhető. A legfőbb ügyészi pozícióba ültetett káderen keresztül meg lehet akadályozni a büntető igazságszolgáltatás pártatlan működését.

Az ügyészségi szervezetrendszert alapjaiban kell átalakítani. Fel kell számolni az ügyészségi döntések politikai befolyásolásának minden lehetőségét. Meg kell szüntetni a számon kérhetetlen, önkényes irányítást, az egyes ügyészek számára pedig nagyobb önállóságot kell biztosítani.

A Momentum az ügyészség mindenkori kormány alá rendelésével biztosítja a szervezet elszámoltathatóságát. A kormány alá rendeléssel a megszűnik annak a lehetősége, hogy az aktuális hatalom láthatatlan, alattomos eszközökkel befolyásolja az ügyészség működését. A kormány felelősséggel fog tartozni az ügyészség eredményes működéséért, és többé nem háríthatja el az ügyészég függetlenségének számonkérését. Ebben a rendszerben, ha az ügyészség politikai szelekció alapján látja el a feladatát, azért egyértelműen az aktuális kormány a felelős. A választási rendszer megreformálása révén helyre áll a politikai váltógazdaság, így egyik párt sem tudja hosszú távon megszállni az ügyészségi szervezetrendszert. Az ügyészség befolyásolására való törekvéseket pedig ellensúlyozza, a következő kormány megalakulásával fenyegető elszámoltatás lehetősége. Az ügyészek és a korrupt politikusok számon kérhetősége erősíti az ügyészség függetlenségét. A kormányváltás során nyilvánosságra kerülhet minden, a korábbi kormányhoz kötődő ügyészséget érintő befolyásolási kísérlet és korrupciós eset. A felelősségre vonás elkerülhetetlensége révén nő a korrupciós cselekmények kockázata, csökken a bűnelkövetési kedv.

A Momentum az ügyészség függetlenségének biztosítása érdekében nagyobb önállóságot ad az egyes ügyészeknek, ügyészségi csoportoknak, Feltételekhez és szigorú indokolási kötelezettséghez kötjük az ügyészek áthelyezését, és az ügyelvonást. Az ügyészi vezetők és a legfőbb ügyész utasításainál kötelezővé tesszük az írásbeli formát és az indokolást. A jogszerűtlen utasítások ellen pedig lehetővé teszi a bírósági kivizsgálás lehetőségét.

A Momentum megszünteti azt a helyzetet, hogy az egyes ügyészek karrierje, jövedelme és pozíciója kizárólag a legfőbb ügyész önkényes döntésétől, így a feléje gyakorolt politikai lojalitásuktól függ. Az ügyészi előremeneteli és kinevezési rendszer hatalmas teret enged a szubjektív szempontoknak, nincsenek érdemben lefektetve a versenyvizsga megszervezésének, kiértékelésének, pályázatok elbírálásának objektív szempontjai. Ez a teret enged a nepotizmusnak, politikai szempontok figyelembe vételének. A Momentum – a bíróságoknál javasolt megoldásokhoz hasonlóan – úgy reformálja meg a rendszert, hogy az ügyészi karrier kizárólag a szakmai tehetségtől, érdemektől függjön: központilag szervezett versenyvizsga, objektív, anonim, felettesektől független értékelés.

Ha az ügyészség nem emel vagy ejti a vádat, akkor a büntető igazságszolgáltatás nem lendülhet működésbe. Vannak bűncselekmények, amik esetében az ügyészi vádemelés elmaradása esetén a sértett pótmagánváddal elindíthatja az eljárást. Ez a megoldás azonban pont azoknak a bűncselekményeknek az esetében nem adott, amiknél az ügyészség hallgatása mögött politikai befolyás állhat, pl. korrupciós bűncselekmények. Jelenleg nem áll olyan eszköz rendelkezésre, amivel a politikai okokból passzív ügyészséget az eljárás megindítására lehetne kötelezni.

Az ügyészség hallgatása elleni jogorvoslatként a Momentum német modell szerint megteremti a vádkikényszerítési eljárás lehetőségét. A Kúriánál meghatározott esetekben különleges eljárásban lehet majd megindítani az eljárást, ami alapján a Kúria kötelezheti az ügyészséget az elmulasztott döntés meghozatalára.

A Momentum emellett a korrupciós és egyéb közpénzek felhasználásával, közélet tisztaságával kapcsolatos bűncselekmények kapcsán indult nyomozások leállítását kiterjedt indokolási kötelezettséghez, és átlátható eljárás rendhez, szigorú dokumentálási kötelezettséghez kötné és lehetővé tenné ilyen cselekmények esetén a nyomozás megszüntetése elleni bírósági jogorvoslatot.

A jelenlegi minisztériumi struktúrában a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda a politikai-hatalmi korrupció, és hatalmi játszmák terméke. Hatásköreik átfedik egymást, és olyan, látszólag véletlenszerűen kiválasztott hatásköröket vonnak el a szakminisztériumoktól, mint az építésügy, a kulturális örökség védelme, az európai uniós források felhasználása, vagy éppen az agrár-vidékfejlesztés. Az eredmény: bonyolult adminisztráció, hatásköri bizonytalanság, indokolatlan költségek, a közvagyon magánvagyonná változtatása, és végső soron pedig intézményesített korrupció.

A minisztériumok közötti hatásköri átláthatatlanság keltése a kormánypárt belső hatalmi erővonalai megszilárdításának eszköze: a miniszterelnök megosztja lehetséges riválisait, majd uralkodik, nem első az egyenlők között, hanem egyenlőbb az egyenlőknél.

A Momentum kormányában a kormány egyes tagjait nem vesztegetheti meg a miniszterelnök véletlenszerű hatáskörök és duplikált koordinatív feladatkörök kiosztásával.

A Momentum kormányában csak klasszikusan, európai felfogásban összetartozó feladatok fognak egy adott minisztériumhoz tartozni Egy szakterületnek egy felelőse (Oktatási Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium pl.), egy hatáskörnek egy gyakorlója lesz. A Momentum szerint a hatékony kormányzáshoz nem gigaminisztériumok, hanem világos, precíz és jól működő hatásköri elosztás és a minisztériumok közötti egyközpontú koordináció vezet el.Azért pedig, hogy Magyarország minisztériumai koordináltan, tervezetten és felelősen gazdálkodjanak, , a koordinációs feladatok egy központhoz lesznek rendelve, a költségvetési fegyelmet pedig a Pénzügyminisztérium őrzi majd.

Az átláthatatlan szervezet és a szuperminisztériumok miatt a miniszteriális politikai felelősség kiüresedett. Az Orbán-kormány sorozatos oktatáspolitikai kudarcai például nem vezettek miniszterbukáshoz, hanem csak államtitkár-cserékhez. Ha egy miniszter csak a saját, jól körülhatárolt területéért felel, politikai felelősségre is vonható, tehát a rossz oktatáspolitikáért az oktatási miniszter megbuktatható. Ez a fajta politikai felelősségviselés a miniszteri tisztség egyik alapvető eleme, amely nálunk jelenleg hiányzik. Az átlátható kormánystruktúra jobban követhetővé teszi a politikai diskurzust, és a mindenkori ellenzék ezzel jobban tudja kontrollálni a kormányt, mert nem lehet eldugni fontos kérdésköröket a legalsóbb szinteken. Ha valami nem működik, azért egyértelműen a miniszter felel.

A központi hivatalok, mint például a hajdani Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), feladata az egyes szakpolitikák végrehajtása és az alapvető fontosságú infrastruktúra fenntartása olyan területeken, mint például az egészségügy. Ezek a szervezetek a politikai döntések szakmai végrehajtói. Az OTH például nem egy helyettes államtitkárságként kellene, hogy megakadályozza az influenza-vírust. Szemben a jelenlegi kormánnyal, ami a központi hivatalokból is politikai parkolópályát csinált a félretett vezetőknek, a Momentum kormánya szakmai pólusokként kezeli a központi hivatalokat.

Ahogy a központi hivatalok esetében, a megyei kormányhivatalokat is átlátható, szakmai elvek alapján szervezi újra a Momentum kormánya, szem előtt tartva az autonóm szakmai döntéshozatal fontosságát.

A belső hatalmi harcnak a közvetett eredménye, hogy a központi közigazgatás nem hatékony és drágább, mint szükséges. A Momentum tudja, hogy az államigazgatás költsége nem attól lesz kisebb, ha kevesebb a minisztériumok száma, hanem akkor, ha az állami vezetők és a köztisztviselők együttműködése racionalizált létszámban és hatékony feladatmegosztás szerint működik. A helyettes államtitkári kinevezés nem jutalom, hanem felelősség. A szakterületeknek a duplikációktól mentes tárcákhoz osztása biztosítja, hogy a döntéshozatalért felelős állami vezetők létszáma ne növekedjen feleslegesen.

Szintén kulcsfontosságú, hogy az államigazgatási munkaszervezés megkönnyítse a jól képzett munkaerő alkalmazását: biztosítani kell a projektalapú együttműködést a közigazgatási intézmények között, hogy gördülékeny munka folyjon. Biztosítani kell a köztisztviselők számára az átjárást a piaci szféra felé és vissza. A köztisztviselőknek biztosítani kell, hogy a szakmai felkészültségüknek megfelelő feladatok elvégzésében vehessenek részt és kezdeményező szerepben dolgozhassanak, köztisztviselőnek lenni ne zsákutca legyen.

Részben az átláthatóság hiányából, részben az egyeztetési rendszer elhanyagolásából adódik, hogy ma a kormány "büszke" uniós és külpolitikája valójában rendkívül gyenge lábakon áll. A rendszerbe van kódolva, hogy a kormány később hagyja jóvá az egyes képviselt nemzeti álláspontokat, mint ahogy azok uniós vagy nemzetközi szervezetek tagállami egyeztetésein elhangzanak, különösen, ha az adott kérdés belpolitikai szempontból nem lényeges a kormánypárt számára.

Az uniós jogalkotásban és szakpolitika-alkotásban való hatékony részvétel érdekében a Momentum az Európai Unió Tanácsa szakpolitikai felépítésének is a figyelembevételével gondoskodik a miniszteri tárcák hatásköri felosztásról. Szintén a stabil és jól beosztott kormánystruktúra előnye, hogy az EU-s intézményrendszeren kívüli, kiemelten a visegrádi és más regionális irányokban javulhatnak általa a kapcsolatok, hiszen rangban megfelelő tárgyalópartner tud egyeztetni magyar oldalról is. A Momentum kormánya proaktívan képviseli Magyarország érdekeit az Európai Tanács munkájában. Az egyes európai jogalkotási folyamatokban előzetesen kialakítja állásfoglalását az egyes szakpolitikai kérdésekben. Aktívan ösztönzi az adott jogalkotási folyamatban érdekelt érdekképviseleteket a részvételre a vonatkozó uniós konzultációban. a Nemcsak a belpolitikai kommunikáció szempontjából fontos uniós kérdésekkel foglalkozunk, hanem párhuzmosan hatékony nemzeti egyeztetési rendszerben alakítjuk ki a magyar nemzeti álláspontokat. Megreformáljuk az uniós és nemzetközi szervekben képviselt álláspontok kidolgozásának rendszerét is.

Az ellenőrző szervek biztosítják, hogy az állam működése az állampolgárok számára átlátható legyen. A hatékony ellenőrző szervek alkalmasak arra, hogy tehermentesítsék az igazságszolgáltatást és kiszámíthatóvá tegyék az üzleti életet, javítsák az ország versenyképességét. A magyar ellenőrző szervek szakmailag elismert, az üzleti élettel jó kapcsolatot ápoló, organikus és dinamikus szakmai műhelyeknek számítottak korábban. A Momentum ezt a gyakorlatot fogja visszaállítani.

Célunk, hogy ezek az intézmények függetlenek legyenek. A Momentum szerint az ellenőrző szervek feladata az is, hogy szakmailag megalapozott kritikával éljenek minden olyan állami szerv működésével szemben, amely a hatáskörükbe tartozik, és ezen túl is bátran és nyíltan kifejezzék véleményüket az állam működéséről. Egy demokratikus országban ezek a szervek részei a fékek és ellensúlyok rendszerének, amivel a mindenkori kormány szakmai ellensúlyát képezik. Nem azért vannak, hogy a kormány akaratát végrehajtsák, hanem azért hogy szakmai szempontból ellenőrizzék azt.

A Momentum célja, hogy ezek az intézmények nyíltan és átláthatóan működjenek, a döntéseik újra részletesen indokoltak és megismerhetőek legyenek, és a döntéshozók függetlensége megkérdőjelezhetetlen adottság legyen.

A Momentum ösztönzi, hogy az ellenőrző szervek újra vegyenek részt a szakmai-tudományos életben, szervezzenek konferenciákat, a munkatársak kapják meg a lehetőséget arra, hogy a szakmai véleményüket megfogalmazzák és ütköztessék a szakmai és a tudományos közélet álláspontjával.

A Momentum újraszabja a közbeszerzési értékhatárokat annak érdekében, hogy a piaci vesenyt élénkítse, valamint az ország versenyképességét biztosítsa. Bizonyos esetekben indokolt a közbeszerzési értékhatárok leszállítása a verseny élénkítése miatt, más esetekben pedig épp ennek ellenkezője szükséges (K+F projektek). A Momentum elkötelezett aziránt, hogy a nemzet legjobb érdekét szem előtt tartva felülvizsgálja a közbeszerzési értékhatárok leszállításának és felemelésének eseteit is. Ennek mértékéről és módjáról a Momentum kikéri a szakmai szervezetek álláspontját.

A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény átláthatatlan, és még a témában jártas szakértők számára is sokszor követhetetlen, a folyamatos változtatások pedig még nehezebben érthetővé teszik a törvényszöveget. A rendszer bonyolultsága, átláthatatlansága önmagában gátolja a gazdasági fejlődést (különösképpen a K+F szektorban) és lehetőséget teremt a szabályok kijátszására. A Momentum elkötelezett amellett, hogy transzparens, követhető, a versenyt serkentő és biztosító közbeszerzési rezsimet alakítson ki külső szakértők bevonásával.

Felül kell vizsgálni, és törvénnyel kell szabályozni azokat a speciális eseteket, amikor kivételesen meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárást lehet kiírni. Hiába gyorsabbak, olcsóbbak ezek a nyílt közbeszerzési eljárásnál, jelenleg visszaélésekre ad lehetőséget a gyakori alkalmazás lehetősége. Meg kell vizsgálni azoknak a speciális eseteknek a körét, amikor a meghívásos eljárás alkalmazása elkerülhetetlen. Minden más esetben nyílt közbeszerzési eljárás kiírása lenne szükségszerű.

A nyílt eljárások alkalmazásának elősegítése serkentené a versenyt és csökkentené a korrupciós kockázatokat. Jelentősen csökkenne azoknak az eseteknek az aránya, amikor az állam egyes szereplői bizonyos vállalatoknak kedveznek a kiírás során. Mindemellett meg kell vizsgálni azokat a plusz költségeket vagy bizonytalansági tényezőket, amelyek miatt a kiírók kifejezetten preferálják a nem nyílt közbeszerzéseket (pl. egy ismeretlen és így „kockázatosabb” vállalat adja a legkedvezőbb ajánlatot).

A közbeszerzések ellenőrzését szigorítani, a korrupciós ügyekben alkalmazandó szankciók körét szélesíteni és súlyosbítani kell. Fontos, hogy a korrupcióban részes összes felet szankcionálni lehessen. Növelni kell a korrupciós cselekmények felderítési esélyeit és a büntetések mértékét. A szankcióknak valódi elrettentő erőként kell megjelenniük, hogy a résztvevőknek (vállalatoknak és vezetőiknek) kézzelfogható üzleti kockázatot jelentsen a korrupt eljárás szankcionálása, a lebukás „veszélye”. Megfontolandó a korrupciót bejelentő személyek jutalmazása és a védelme.

A magyar privát szféra jelenleg nem elég aktív a közbeszerzési piacokon. 2014-ben a közbeszerzések többségében (több mint 60 %-ában) maximum két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Fontos, hogy a potenciális résztvevők minden lehetséges segítséget megkapjanak a pályázáshoz. Olyan programokat kell indítani, amely elősegíti a vállalatok tájékozódását a közbeszerzéseken való részvétel technikai, jogi és egyéb részleteiről. Ez hosszú távon növelhetné a vállalatok részvételi hajlandóságát. Ilyen megoldás lehet például az ingyenes/támogatott jogi tanácsadás, ami kifejezetten olyan piacok esetében lehet hasznos, ahol általában alacsony a közbeszerzéseken induló vállalatok száma. Ez a tanácsadás magában foglalna jogorvoslati támogatást is, mind a tendereztetési folyamat (pl. a vesztes ajánlattevő könnyebben tudjon a független döntőbizottsághoz fordulni), mind a szerződés végrehajtási folyamat során felmerülő problémák esetében.

2018-tól a közbeszerzési eljárásokat elektronikus alapon folytatják le, ami jelentősen csökkenteni fogja az adminisztrációs terheket, illetve jobban átlátható, visszakereshető tendereztetéshez fog vezetni. Emellett könnyebb lesz feltölteni a közbeszerzési adatbázist is. Ez egy jelentős lépés a helyes irányba (amennyiben 2018. januárjában valóban beindul a rendszer, hiszen az e-közbeszerzés bevezetését eddig több alkalommal is tervezték). Az átláthatóság javítása érdekében javasoljuk a közzétételi kötelezettségek elmulasztásának szigorú és objektív szankcionálását. Javasoljuk, hogy a közbeszerzés révén kötött szerződések feltöltésének elmulasztása a kifizetések felfüggesztését, illetve a visszafizetés kötelezettségét vonja maga után.

Az e-közbeszerzéseken olyan közbeszerzési azonosítót javaslunk bevezetni, amely segítségével könnyebben átláthatóvá válik a tulajdonosi háttér, és követhetővé válnak az egyes érdekcsoportokhoz köthető cégátalakulások.

A Szubjektív, visszaélésre lehetőséget adó értékelési szempontokat vissza kell szorítani. (pl. egy 100 milliós tender esetében ne legyen elvárás egy korábbi 200 milliós tender teljesítése stb.) Ennek az előírásának a kikényszeríthetőségét egy független Közbeszerzési Döntőbizottság (ld. lentebb) biztosítaná.

A közbeszerzési etikai kódex fontosságát ki kell hangsúlyozni (jelenleg minimális számú piaci szereplő neve szerepel a kódex szövegének elfogadói között). Értelmet kell adni annak, hogy a cégek és pályázat-kiírók magukra kötelezőnek fogadják el az etikai iránymutatásokat. Javasoljuk, hogy csak annak a cégnek a pályázatát lehessen elfogadni közbeszerzési eljárások során, amelyik elfogadja ezeket az etikai feltételeket.

Ahhoz képest, hogy közbeszerzésen keresztül történik az állami kiadások kb. 28%-a (OECD-becslés alsó határa), ezek a kiadások jelenleg nagyon rossz minőségben vannak dokumentálva. A jelenleg nyilvántartott és publikált közbeszerzési információk köre hiányos, az adatok pontatlanok és követhetetlenek, így elemzésre való alkalmasságuk, használhatóságuk kérdéses. Az adatok minőségének javítása két okból fontos. Az egyik, hogy a potenciálisan piacra lépő vállalatok pontos információk alapján tudják eldönteni, hogy belépjenek-e az adott piacra vagy sem (problémák pl.: rosszul kategorizált termékkódok, helytelen becsült ár, a tender leírásának hiánya, drága vagy nem teljes tender dokumentáció). A másik ok, hogy megbízható adatok híján nehézkes bármely hatásvizsgálat végrehajtása.

Jelenleg a magyar állam nem szolgáltat adatokat arról, hogy a közbeszerzési eljárások eredményeként születő szerződések végső soron milyen feltételek mellett valósulnak meg. Ennek a problémának a megoldására a Momentum olyan közbeszerzés-ellenőrzési rendszert dolgozna ki és vezetne be, amelyben a közbeszerzés kiírójának (a közbeszerzést elnyerő vállalattal együttműködve) 6, 12, ill. 24 hónappal a nyertes pályázat kihirdetése után beszámolási kötelezettsége lenne a projekt végrehajtásának részleteiről. Súlyos probléma a jelenlegi rendszerben, hogy a közbeszerzés elnyerérse utáni időszak nincs szabályozva, így a projektek utólagos túlárazása elterjedt gyakorlat. A közbeszerzés lezárta utáni korrupciós lehetőségeknek a Momentum olyan módon szabna gátat, hogy az elnyert közbeszerzési értékhez képest kiszámlázható többletet maximalizálná. Amennyiben a kiszámlázott ár a közbeszerzési ajánlatban szereplő értéknek a maximalizált többlettel számolt áránál magasabb, úgy egy független Közbeszerzési Döntőbizottságnak kell megállapítania, hogy a túlszámlázás valóban indokolt-e és milyen mértékben. Amennyiben nem indokolt, a vállalatnak az eredeti szerződéses áron kell végrehajtania a kivitelezést, vagy új közbeszerzést kellene kiírni. Ezenkívül a vállalat vezetői ellen korrupció gyanúja miatt vizsgálatot kell indítani.

A közbeszerzési piacokon résztvevő vállalatok számára alapvető fontosságú, hogy fair elbírálásban részesüljenek a tendereztetés során, és amennyiben ez nem teljesül, akkor kiszámítható és gyors jogorvoslatot kapjanak. Annak érdekében, hogy egy piacon hatékony verseny alakulhasson ki, a piacon lévő és potenciálisan piacra lépő vállalatoknak egyaránt bízniuk kell a független és kiszámítható jogorvoslatban. A Momentum felül fogja vizsgálni a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének kérdését. Javasoljuk, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ne a Közbeszerzési Hatóság vezetőinek tartozzon beszámolási kötelezettséggel, hanem egy attól független felügyelő bizottságnak.

A közbeszerzéseken részt vevő vállalatok objektív értékelést kapnának minden egyes közbeszerzési munkájuk kivitelezéséről. Ezek az információk (pl. ténylegesen kiszámlázott összegek vs. szerződésbeli összegek, kivitelezés minősége, időbeli csúszások stb.) nyilvánosan elérhetőek lennének, melyet a tendereztetés során a kiíró figyelembe vehet.

Célunk, hogy a korrupciós és egyéb visszaéléseket tapasztaló állampolgárok megfelelően ösztönözve legyenek a bejelentések megtételére. Ehhez az szükséges, hogy a bejelentéseket fogadó intézményrendszer hatékonyan fel tudjon lépni a visszaélések ellen és meg tudja védeni a bejelentőket az esetleges retorzióktól.

Habár az erre vonatkozó felmérés szerint a magyar lakosság 99%-a szerint komoly probléma a közszférában tapasztalható korrupció, mégis az emberek 70%-a nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne. Ez nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány. A helyzet javítását segítheti a megfelelően létrehozott és működtetett közérdekű visszaélés-bejelentő rendszer, amire a Momentum a korrupció elleni harc egyik fontos eszközéként tekint. Mivel Magyarországon az ezzel kapcsolatos jogi keret meglehetősen gyenge, szükségesnek tartjuk a kérdéskört szabályozó 2013. évi CLXV. törvény módosítását szakértők bevonásával.

A Momentum szerint elengedhetetlen, hogy valamely állami hatóság elsődleges felelősséget viseljen a közérdekű bejelentők védelméért. Emellett az alapvető jogok biztosának a hatáskörében hagynánk a közérdekű visszaélés-bejelentések feldolgozását. A jelenlegi helyzettel szemben, kötelezettséget teremtenénk a bejelentések házon belüli kivizsgálására is.

A módosított törvény megteremtené a szükséges belső erőforrásokat egy egységesen szabályozott és hatékony „közérdekvédelmi eljárás” lefolytatására, melynek keretében a szerv, a tanúvédelmi szolgálat mintájára, maga gondoskodna a kőzérdekű bejelentők és családtagjaik anonimitásáról és védelméről.

Szorosabb együttműködést írnánk elő a bejelentő védelmi rendszer és az ügyészségek között. Az alapvető jogok biztosát pedig felruháznánk önálló szankcionálási mechanizmusokkal is. Mindemellett szükségszerűnek tartjuk, hogy a nem közhatalmat gyakorló szerveknél foglalkoztatott dolgozókra is kiterjedjenek ugyanezen védelmi garanciák.

A Momentum a költségvetési szervek által kötött szerződések átlátható, könnyen elérhető és kereshető formájú alapértelmezett közzétételének előírásával segítené elő a közpénz-költések állampolgári ellenőrizhetőségét. A szerződések elérhetővé tétele pedig a szerződésben foglaltak teljesítésének előfeltétele lenne: nyilvánosság nélkül egy adóforint sem kerülhet jogszerűen felhasználásra. A közérdekű adatok bárki számára hozzáférhetők lesznek online, hatékony keresőmotorok és fájlformátumok használatával.

Jelenleg a közérdekű adatigénylések „fizetős” volta megakadályozza a hatékony alapjog-érvényesítést és az átláthatóság állampolgári ellenőrzését. A közérdekű adatigénylést mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

A közérdekű adatigénylések kapcsán eltöröljük az adatigényléssel összefüggő munkaerő-ráfordítás és felhasznált eszközök költségigényét. Az adatigényléssel élőknek a továbbiakban nem szükséges az adatigényléssel járó esetleges munkaköltséget vagy az adathordozók költségeit állni: ezen költségeket az adott állami szerv visszaigényelheti az erre a célra biztosított költségvetési keretből. Ezen rendelkezés biztosítaná, hogy azok is élhessenek a közérdekű adatigénylés jogintézményével, akik pénzügyi okokból ezt egyébként nem engedhetnék meg maguknak.

A közérdekű adatigénylések korlátozása kapcsán rendszeresen felmerül például az üzleti titokra vagy nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás, esetenként valós indok nélkül, pusztán az adatigénylés megnehezítése céljából. A közérdekű adatigénylést korlátozó tényezőket és az ezek megállapítására irányuló eljárásokat felülvizsgáljuk, és egy pragmatikus, ellenőrizhető, a közérdekű adatigényléseket csak valóban szükséges esetben korlátozó rendszert alakítunk ki. Eltöröljük az egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylések tilalmát, az üzleti titkot mint megtagadási okot pedig kizárólag olyan gazdasági, technológiai és szervezeti eljárásokra, technológiákra és know-how-kra szűkítjük, amiknek felfedése valódi és legitim érdeksérelmet okoz.

Az adatnyilvánosság csak akkor működik jól, ha megteremtjük az annak feltételeként szolgáló független és hatékony intézményrendszert. A Momentum az adatvédelem és információszabadság jelenlegi hatósági formája helyett a korábbi adatvédelmi országgyűlési biztosi gyökerekre építő, de az ombudsmani szervezetrendszertől független információs biztosi tisztséget vezet be. Az információs biztos proaktív szereppel bírna a közérdekű adatok közzétételének ellenőrzése kapcsán: hivatalból eljárást kezdeményezhetne azon szervekkel szemben, akik nem tesznek eleget az átlátható gazdálkodás és adatnyilvánosság követelményeinek. A biztos függetlenségét az országgyűlési pártok képviselőiből álló paritásos bizottsági jelölés és az országgyűlési képviselők kétharmada általi megválasztás, szigorú összeférhetetlenségi szabályok, valamint ciklusokon átívelő mandátumidő biztosítaná. A biztos intézményében egyensúlyba kerülnek az elsősorban adatvédelemmel összefüggő alapjog-védelmi, valamint az átláthatóság biztosítására is szolgáló hatósági funkciók. A biztos erős szankciós hatásköröket kap, amik segítik a közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelezettségek kikényszerítését. Emellett megteremtjük a költségvetési szervek vezetőinek adatnyilvánossággal kapcsolatos felelősségét.

A Momentum - az információ-szabadság régi hiányosságát pótolva - megteremti annak lehetőségét, hogy az állampolgárok közérdekű adatigényléssel fordulhassanak a közpénzből részesülő politikai pártok felé. Ezáltal újabb, jelentős összegeket felölelő területe válik az adóforintjainknak megismerhetővé és az állampolgárok által ellenőrizhetővé.