A segítő szakmában dolgozók a védőnőktől a családsegítőkig mindannyian túlterheltek, és bajba jutottak többszörösével kell foglalkozniuk, mint amennyinek hatékonyan segítséget tudnának nyújtani. Annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek a leterheltsége csökkenjen, egyszerűsítjük az adminisztrációs folyamatokat és javítjuk a különböző szereplők közötti feladatok megosztását, de ami a legfontosabb, növeljük a segítők létszámát, elsősorban azokban a térségekben, ahol erre a legnagyobb szükség van.

Az országban rengeteg felhalmozott tudás van a segítő intézmények birtokában. Kidolgozott módszertanok hada várja, hogy felhasználják. A Momentum Magyarországában a fejlesztések szakmai szervezetek bevonásával történnek, szakmai javaslatok és megegyezések alapján közösen alakítjuk ki a rendszer hatékony működését. A szakembereknek kell ugyanis a rendszert fenntartani, így az új módszertanokat és feladatmegosztást sajátjuknak kell, hogy érezzék.

Kialakítjuk a hatékony segítségnyújtás folyamatait. Összehangoljuk a rendszer működését, hogy a különböző intézményi szereplők támogatása egy közösen kidolgozott akciótervbe illeszkedjen. Az esetek döntő többségében a segítségre szorulóknak nem csupán egy problémával, hanem problémák halmazával kell megküzdeniük. Például egy családnak, ahol az egyik szülő munkanélküli és szenvedélybeteg, a szülőtársa háztartásbeli, kétéves gyermeküket nem vették föl a bölcsődébe, mert súlyosan hiperaktív, miközben a család növekvő adóssággal küzd, sokszor uzsora fogságában, akkor úgy lehet a leghatékonyabban segíteni, ha a családot érintő összes problémát jól ismeri a velük foglalkozó családsegítő. Ő veszi fel a kapcsolatot a bölcsődével, a pedagógiai szakszolgálattal, a legközelebbi rehabilitációs intézménnyel, a munkaügyi központtal, és közösen dolgoznak együtt a család tagjaival is azon, hogy a problémákat megoldják.

Digitalizációs fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a különféle segítők naprakész információi eljussanak egymáshoz és bármikor gyorsan elérhető online platform álljon rendelkezésükre a segítettek életútjának követésére. A Momentum Magyarországán senkit se gátolhat meg a hatékony segítségnyújtásban az információ hiánya, vagy az, hogy nehéz a kapcsolatot felvenni és tartani a szociális rendszer valamely másik szereplőjével.

A szociális ellátórendszernek a humánus segítségnyújtás mellett hatékonynak kell lennie. Fontos, hogy a rendszer működéséről folyamatos és hiteles visszacsatolást kapjanak a benne résztvevők, ami alapján javíthatóvá válnak a működés gyengeségei. Ha például Baranya megyében a mérőszámok eredményesebbnek mutatják a gyermekszegénység elleni küzdelmet, mint Somogy megyében, akkor érdemes feltárni a hatékonyságok közti különbség okait. Ám ez csak akkor lehetséges, ha folyamatosan nyomon követjük a végzett munkát, illetve képezzük és támogatjuk, személyiségfejlesztő figyelemmel kísérjük a segítő munkatársakat. Olyan szociális szolgáltatórendszert hozunk létre, amely képes szembenézni a problémákkal, nem pedig a szőnyeg alá söpri azokat. Túllépünk a statisztikai trükkökkel elért látszateredményeken, és helyette kemény munkával a valódi javulásért dolgozunk. Ezt a munkát azzal kezdjük, hogy szakmai alapokon nyugvó, megbízható mérési módszertanokat dolgozunk ki és alkalmazunk, például a létminimum méréséhez, amelyhez aztán a támogatások mértéke is igazítható lesz.

Bevezetjük a fix szociális juttatást a rászorulóknál: azok a háztartások kaphatják, ahol a családtagok összjövedelme nem éri el a fejenkénti 35 ezer forintot. Ebben az esetben a háztartás összjövedelmét kiegészítjük annyival, hogy az egy főre jutó jövedelem elérje ezt az összeget. Mindez ad annyi mozgásteret a mélyszegénységben élők számára, hogy ne a napi betevőre kelljen kizárólag gondolniuk.

A juttatás feltétele, hogy kapcsolatot kell tartaniuk, és együtt kell működniük a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, ami a háztartás helyzetének felmérése után tanácsokkal segíti élethelyzetük stabilizálását. (Ez a támogatás a már meglévő jövedelmeket egészíti ki, amikbe beleszámít a munkajövedelem, illetve a családi pótlék és a nyugdíj stb.)

Ma sok család napi szinten nélkülözik, illetve veszíti el a stabil lakhatását olyan okokból, amik egy jól működő és hatékony szociális védőháló segítségével megelőzhetőek lennének. A fix szociális juttatás segít, hogy a nehéz helyzetben lévő családok a családsegítő szolgálat segítségével kiszámíthatóbb körülmények között és felesleges bürokratikus akadályok nélkül találhassák meg a kiutat a munkanélküliségből, ugyanakkor enyhíti a folyamatos krízishelyzet okozta terhelést.

A segítő szakmákban dolgozók (szociális munkások, gyógypedagógusok, védőnők, ápolók) állománya kiöregedőben van. A szakmabeli fiatalok külföldön keresnek boldogulást, ha nem becsüljük meg őket eléggé. Ezt megelőzendő bérrendezést és jobb munkafeltételeket biztosítunk a segítő szakemberek számára, munkájuk megbecsültségét pedig országos kampányokkal emeljük.

A munkaügyi központokban teljeskörű szolgáltatást biztosítunk. Minden munkaügyi központ működésének szerves része kell legyen, hogy elérje az ügyfeleit, felmérje állapotukat, készségeiket és igényeiket. Online szolgáltatásokkal csökkentjük az ügyfelek hivatalokban töltendő felesleges várakozási idejét. Az álláskeresés támogatása többszintű: beletartozik az önéletrajz írás oktatásától kezdve az olyan segítségnyújtás, hogy az álláskereső találjon kisgyermekének elhelyezést ahhoz, hogy munkába álljon. A munkaügyi központok és más intézmények (mint például a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) vagy civil szervezetek, helyi munkaadók összehangolt együttműködése elengedhetetlen feltétele az eredményességnek.

Másfél vagy két éves képzések helyett lehetőséget teremtünk arra, hogy a jelentkező pontosan azokon a képzési modulokon vegyen csak részt, amelyekre tényleg szüksége van és amelyek hasznosak a mielőbbi tartós elhelyezkedése végett. Ezáltal lesz könnyebb a munkaadó igényeire szabni a képzést, azaz gyorsul a munkába állás folyamata.

Akik vállalják, hogy munkaerőpiaci programokban vesznek részt, és a rájuk illő cselekvési megállapodást betartva együttműködnek a munkaügyi hivatallal azért, hogy mihamarabb állást találjanak, további havi 15 ezer forintos álláskeresési támogatásra lesznek jogosultak maximum 6 hónapig. Ezért cserébe aktívan kell munkát keresniük, az egyéni cselekvési tervben rögzítetteket be kell tartaniuk, a kiadott kurzusokra, képzésekre járniuk kötelező. El kell fogadniuk a kapott állásajánlatot, amennyiben az a képzettségi szintjüknek és teherbírásuknak megfelelő, valamint a családi életüket sem lehetetleníti el. A 35 ezer forintos fix támogatás megítélésekor a munkába állás ösztönzése céljából csak a munkajövedelem 90 százalékát számítjuk bele a háztartás jövedelmébe. Amennyiben a háztartás egyik tagjának munkába állása miatt a háztartás már nem jogosult erre a támogatásra, akkor a korábbi juttatás fele még 6 hónapig továbbra is jár, hogy segítse a munkába állással felmerülő költségek fedezését, feltéve, hogy a háztartás többi aktív korú, de éppen nem dolgozó tagja továbbra is együttműködik a családsegítő szolgálattal.

A közmunka számos feltárt és csak sejthető hatalmi visszaélés okozójává vált. Kormányra kerülésünk során ezeket az eseteket kivizsgáljuk, a közmunka helyett képzési és munkavállalási alternatívát biztosítva megszüntetjük a szegényebb rétegek kiszolgáltatottságát. A közmunka csak azok számára lehet tartós jövedelemszerzési forma, akiknek a munkaerőpiacon való elhelyezkedése hosszútávon sem megoldható. Ezért a közmunkások számát fokozatosan csökkentjük.

„A közmunka értelmetlen és alulbérezett”

–– József, Zalaegerszeg

A háztartások jövedelme, valamint a háztartástípusnak megfelelő elismert lakásnagyság alapján rendszeres lakásfenntartási támogatást nyújtunk. Ez az összeg csak olyan tételekre fordítható, amik a lakás fenntartásával kapcsolatosan merülnek fel. Minden igénylő háztartásában fel kell mérni, hogy a rendszeres költségek közül mik azok, amik elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyeztetik (pl. közműszámlák fizetésének elmaradása). Az önkormányzati támogatást ezekre a problémákra kell fordítani, ezáltal csökkentve az adásságfelhalmozás és a lakhatás elvesztésének kockázatát.

Ahogy a munkanélküliséggel küzdőknél, úgy a rossz lakhatási körülmények közt élőknél is folyamatos kell, hogy legyen a családsegítők támogatása, addig amíg kiszámíthatóvá nem válnak a megélhetési körülmények. A bizonytalan élethelyzet könnyen vezet mentális leépüléshez vagy eladósodáshoz. Ahhoz hogy ez megelőzhető legyen, szükség van a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat támogatására. Azoknál a családoknál kiemelkedően fontos a segítségnyújtás, ahol veszélyeztetett gyermekek is vannak, hogy a beavatkozás nyomán a gyermek családból való kiemelése elkerülhető legyen.

„A szociális munkások túlterheltek, sokszor nem merik kihívni a családsegítőket, szociális menedzsment kellene.”

–– Bertalan, Pécs

A konstrukciónk lényege, hogy az energetikai szolgáltató vállalat (ESCO) egy kézben összefogva rendezi az energiahatékonysági projekteket, a tervezéstől a megvalósításon át a hosszú távú fenntartásig. Az ügyfél a szerződés futamideje alatt a korábbinál alacsonyabb energiaköltséget és egy kiegészítő ESCO díjat fizet, amelyek együttes összege nem éri el a korábbi energiaköltség szintjét. Az ESCO rendszerű felújítás esetén a lebonyolító cég érdekében áll, hogy magas minőségben hajtsa végre feladatát, ezáltal hosszabb távon is értéket teremve. Az üzemeltetés adminisztratív terheinek csökkenésével kisebb lesz a közüzemi tartozások kialakulásának kockázata is. Önkormányzati vagy állami (teljes vagy rész-) tulajdonú közintézmény, társasház esetén a hosszú távú tervezés minőségjavuláshoz vezet, illetve a szociális bérlakások fenntartási költségeiben is megtakarítások érhetőek el.

Ahhoz hogy országos szinten működjön a szociális bérlakások rendszere, helyi ügynökségeket hozunk létre. Ezek a szociális lakásügynökségek intézik a lakások fenntartását és kiadását, illetve felmérik, hogy mely lakások válhatnak még szociális bérlakásokká. Itthon nincs kiépült gyakorlata a szociális bérlakások fenntartásának, így meg kell kezdeni egy tudástár építését és fejleszteni kell a szolgáltatás minőségét.

A lakásügynökségekhez csatlakozhatnak a kihasználatlan lakással rendelkező tulajdonosok. Velük is szerződést kötnek a helyi önkormányzatok, garanciát adva a lakások tulajdonosainak, hogy a szerződés lejártával ugyanolyan minőségben kapják majd vissza a lakást. Az időközben felmerülő javítási vagy fejlesztési kérdésekben a tulajdonos beleegyezése szükséges, hosszútávú beruházás esetén mindhárom szereplőnek részt kell vennie ennek finanszírozásában. Hátrányos helyzetű családoknak való bérbeadás esetén további kedvezmény jár közvetlenül a bérbeadónak.

„Nem lehet tudni semmit az önkormányzati ingatlanokról.”

–– Katalin, Kecskemét

Jelenleg egy adott településen valójában csak az önkormányzat van tisztában a szociális bérlakások számával, elhelyezkedésével és állapotával. Egy erre szolgáló honlap létrehozásával mindenki számára hozzáférhetővé válnak a szociális alapon kiosztott lakások adatai. Ez növeli a szociális bérlakások rendszerének átláthatóságát is, valamint egy ilyen ingatlanra való pályázásnál maga a jelentkező tud keresni az ingatlanok között. Ezáltal a későbbiekben a lehető legközelebb lehet munkahelyéhez, gyermeke pedig óvodájához, iskolájához. Ezzel az egész igénylési folyamat egyszerűbb, gyorsabb, mindegyik fél számára átlátható lesz.

A szociális célokat szolgáló ingatlanok száma a lakásügynökségek rendszerén túl más eszközzel is bővíthető. Kötelezővé tesszük az üresen álló, elhagyott, kihasználatlan lakások felmérését. Ezeket az ingatlanokat kihasználatlanságuk miatt a piacinál alacsonyabb áron megvásárolhatók, majd beépíthetők az önkormányzat erőforrásai közé, hogy felújításukkal bővüljön a kiadható bérlakások száma.

A lakásügynökségek feladatköre bővíthető lakásközvetítési tevékenységgel. Számos olyan, magántulajdonban levő lakás áll rendelkezésre, melyek mind tisztességes otthont jelentenének azoknak, akik önerőből nem képesek megfizetni a magas lakásbérleti díjakat. Nekik azonban nagyon nehéz ezekhez a lakásokhoz hozzáférni, mivel a hátrányos helyzetűekkel szemben nagy a bizalmatlanság. Az országszerte megtalálható szociális lakásügynökségeknél jelentkezhetnek olyan családok, akik az albérletek magas árait teljes egészében nem képesek kifizetni, azonban az önkormányzat segítségével számukra is elérhetővé válnak a tisztességes albérletek. A jelentkezőknek ebben a konstrukcióban a piaci áraknál valamivel alacsonyabb összeget kell fizetniük, a fennmaradó részletet pedig az önkormányzat finanszírozza, ezzel együtt biztosítékot is vállal a jelentkezőkért. Egy ilyen szerződést relatíve hosszú időre kell megkötni azért, hogy addig is a hátrányos helyzetű családok képesek legyenek segítséggel előre tervezni.

A jelzáloghitelek miatt tönkremenő családoknak a magáncsőd jelenlegi szabályozása nem nyújt érdemi segítséget.. Az intézmény újragondolásával, a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésével a Momentum újrakezdési lehetőséget biztosít a véglegesen eladósodott háztartásoknak.

A hajléktalanok szociális problémái sok esetben a traumákkal teli gyermekkorukból származnak. Ezt a problémát pedig csak úgy lehet orvosolni, ha erősítünk a gyermekvédelmi rendszeren. Segíteni kell a családoknak megoldani a problémájukat, hogy a gyermekek biztonságban nőhessenek fel a saját családjukban.

„Az utcán élő hajléktalanok száma itt az országos átlag duplája; ki vannak zavarva a belvárosból, kiskertövezetekbe vagy ipari területekre tolják ki a hajléktalanokat, miközben a 4500 önkormányzati lakásból nem is mind lakott, rendben tartva sincsenek, csak aláíratják, hogy felújítva kapták meg”

–– Bertalan, Pécs

Anyagi és szociális segítséget kell nyújtani annak a 800 ezer embernek, akiket leginkább veszélyeztet a hajléktalanná válás. Nem hagyjuk, hogy egy válás vagy családi probléma bárkit az utcára taszítson. Azonnali segítség kell ezeknek az embereknek, mert az utcára kerülés gyors leépüléssel jár. Jelenleg a szociális rendszer túlterhelt, nem a korai szakaszában tárja fel a problémákat, így azok megoldása is sokkal nehezebb és jóval költségesebb.

Egy hosszú időn át hajléktalanságban élő ember számára a lakhatás és a megélhetés biztosítása mellett rengeteg szociális támogatás is elengedhetetlen ahhoz, hogy újra képes legyen önállóan élni és dolgozni. Az utcán élő emberek a legtöbb esetben egészségügyileg leépültek, így szakorvosi segítségre szorulnak. Jellemzően mentális segítségre (pszichológus, pszichiáter) is szükségük van. Ezen problémák megoldása és teljes felépülés után lehet valódi esélye egy hajléktalannak arra, hogy megfelelő munkát találjon, és saját háztartást tartson fent.

„A külföldiek miatt felnyomták az árakat az albérletpiacon: Villányban konkrétan eladó utcák vannak, nem veszik meg a házakat. A hajléktalanokat be kéne vonni a bérlakás építésbe vagy -felújításba, az összedőlő falusi házakat fel lehetne újítani közösségi térré.”

–– Júlia, Pécs

Az utcai hajléktalanság az utcán élő számára kiszolgáltatott és kilátástalan élethelyzet, ráadásul közegészségügyi és járványügyi vészhelyzetet teremtő probléma is. Így az utcai hajléktalanság megszüntetése kiemelt cél. Nem elrejteni kell a hajléktalan embereket, hanem a felsorolt eszközökkel küzdeni azért, hogy minél kevesebb ember kerüljön utcára. Szintén megfelelő minőségű napközbeni és éjszakai ellátást kell biztosítani, ami amellett, hogy a hajléktalan ember számára biztos szálláshely, a hajléktalanságból való kijutásban is támogatást jelent. Ehhez cselekvési tervre és szoros együttműködésre van szükség, amelyet a szociális munkások vezetésével és a civil szervezetek, gyámhivatalok, közterület felügyelők, illetve rendőrök közreműködésével kell végrehajtani.

A Momentum Magyarországán az önkormányzatok pályázhatnak szakmai tanácsadói csapatok hároméves támogatására. A tanácsadó csapat segít rendbe szedni az összes helyben meglévő szociális, oktatási, munkaerőpiaci szolgáltatást, segít elérni, hogy ezek hatékonyan működjenek, és azt is, hogy a szolgáltató szervek szoros kapcsolatban legyenek egymással. Egy-egy tanácsadó csapat 2-3 település problémáival foglalkozik, minden hét meghatározott napjain elérhető a szolgáltatók és az önkormányzat számára. A különböző régiókban dolgozó tanácsadók egymással is kommunikálnak és rendszeresen tapasztalatot cserélnek, folyamatos szupervízióval kisérve a program végrehajtását.

A fejlesztő szakemberek képesek a faluközösségében rejlő potenciált felerősíteni, és irányt adni neki. A lakossággall együtt dolgoznak a problémákon, megkeresik a helyi vezetőket, illetve azt az erőt bennük, ami együttműködésre sarkall és kovászt ad a közösségnek. Teret nyitunk ezen megoldási alternatívának is azáltal, hogy pályázási lehetőségeket hozunk létre közösségfejlesztők egy teljes évi munkájának finanszírozására.

Sok esetben egyes civilek a leírt közösségfejlesztő szerepkört töltik be egy közösség életében. Ha arról van szó, közvetítenek a különböző csoportok között, vagy segítenek a helyieknek érvényesíteni az érdekeiket, erősítik a helyi társadalom szereplőinek együttműködését. Ezért kiemelten fontos, hogy támogassunk minden civil kezdeményezést, amely hátrányos helyzetű térségekben nyújt segítséget.

A különböző módszerek sikerességének vizsgálata érdekében szükség van minden projektnél a folyamatos nyomonkövetésre és hatáselemzésekre, a végrehajtásban dolgozók szupervíziójára, hogy ezáltal fejleszthetővé váljanak a folyamatok, illetve a sikerből vagy a kudarcból megszerzett tapasztalat be tudjon épülni a szegénység felszámolásának tudástárába.

Szociális támogatást és közösségi közlekedési fejlesztéseket biztosítunk annak érdekében, hogy a szegregátumokból, telepekről és mélyszegény falvakból eljussanak dolgozni az ott élők egy nagyobb településre. Emellett segítjük a társadalmi mobilitást is: a lakóhelytől távoli munkahelyekre, iskolába ingázást ösztönző, segítő programok támogatása kiutat mutat a külvilágtól részben vagy teljesen elzárt területeken élőknek. Ha az ingázáshoz a tömegközlekedés nem ad lehetőséget, iránytaxikkal segítjük a mobilitást vagy ösztöndíjas kollégiumi férőhelyekkel, munkavállalás esetén pedig szociális lakások kedvezményes bérlésének lehetőségével. Ez csak személyre szabott segítséggel érhető el, mert a telepek biztonsági hálót is jelentenek, így nehéz az onnan való kiszakadás.

A mélyszegénységből és a generációs munkanélküliségből való kitörésre hosszútávon a minőségi közoktatás adja meg a választ. A bölcsődéktől és a Biztos Kezdet Gyerekházaktól kezdve, a szakképzésen át, az egyetemekig kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű térségekben tanulni vágyó fiatalok számára is elérhetővé váljanak a minőségi képzések.

„Jól keresnének a fizikai dolgozók - ha lenne kit felvenni. Óriási a munkaerőhiány képzett szakmunkásból.”

–– Károly, Eger

Képzéssel, ösztöndíjakkal és gyakornoki programokkal elérjük, hogy minél több roma munkatárs dolgozzon az oktatásban, egészségügyben, a szociális szolgáltatórendszerben, illetve a rendvédelemben. Így erősíthető a bizalom és hatékonyabban növelhetők a felzárkózás esélyei. Az elszórt kezdeményezések kiterjesztését szeretnénk elérni, aktívan ösztönözni, hogy (az iskolákkal együttműködve) minél több fiatalt vonjunk be karrierprogramokba, amelynek végén biztosított az elhelyezkedés.

A kompetenciafejlesztés mellett fontos szerepet kapnak a munkába ágyazott képzések: a munkakipróbálás, a vállalkozásokkal való együttműködés, illetve a tranzitfoglalkoztatás. A képzések részmunkaidőben történnek, így mellette az idénymunka vagy alkalmi munkavállalás is lehetséges lesz. Bevezetjük a képzés ideje alatt működő folyamatos visszajelzést, motivációs és értékelési rendszer formájában. A tranzitfoglalkoztatás keretein belül a hagyományos képzés, illetve a szakmai tapasztalatszerzés elemei keverednek, melyet a teljes integráció sikere érdekében szociális munkás, mentor segít.

A termelőiskolák komplex programot nyújtanak a fiatalok számára a generációs munkanélküliségből való kikerülésre. A program első lépcsőfoka, hogy kommunikációs és közismereti felzárkóztatást nyújt, valamint szakmakipróbáláson keresztüli pályaorientációt, életviteli tréninget, szakmai betanítást, és megtanítja tanulni a fiatalokat. A második lépésben egy-egy OKJ-s továbbképzés mellett munkaerőpiaci felkészítő tréningeket, mentális fejlesztést és munkába állási mentorálást biztosít. Végül pedig segítséget ad a szakma begyakorlására, tapasztalatszerzésre, miközben a mentális fejlesztések és mentorálás még folyamatosan zajlik. Ez egy rugalmas, egyénre szabott, összetett támogatási forma, mely a foglalkoztatás mellett a képzésekkel és mentális fejlesztésekkel munkaképessé tudja tenni azokat a fiatalokat is, akik többedik generációs munkanélküli családból kerültek ki.

A munkaügyi központok operatív támogatásával összekapcsoljuk a társadalmi vállalkozásokat és a munkanélküli álláskeresőket. Ezen kívül támogatjuk olyan társadalmi vállalkozások létrejöttét és működését, melyek a profitszerzésen felül célként jelölik meg a szociális szövetkezeti tagok oktatását, foglalkoztatását, illetve szociális- vagy kulturális támogatását. A szociális szövetkezetek piaci sikeréhez egymás közötti együttműködésre is szükség van, amelynek létrehozásában az államnak jelentős szerepet kell vállalnia.

Támogatjuk az olyan üzleti megoldások létrejöttét, melyek egy társadalmi problémára reagálva, fenntartható modellekkel segítik közösségek fejlődését és növekedését. Ez lehet számtalan szociális befektetés, mint például a diákok felzárkóztatását segítő modell, idősgondozás vagy munkahelyi integrációs programok. Ennek érdekében népszerűsítjük a társadalmi vállalkozásokat és a civil megmozdulásokat, illetve a befektetőkkel való kapcsolatfelvétel érdekében fórumokat szervezünk.

A Mikrohitelprogram az állam részéről tudást (know-how-t) és indulótőkét ad olyan hátrányos helyzetben lévő személyeknek, akikben megvan az elképzelés és a kitartás ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsanak. A program keretén belül nemcsak hitelt és képzést kapnak a résztvevők, de ahol szükséges, a programban résztvevő közvetítők segítsége is rendelkezésre áll. Ezen támogatás során könnyebben elsajátíthatók a szervezési, vezetési és gazdasági készségek is.

Felszámolandó, gyors beavatkozást igénylő és rehabilitációra váró területek feltérképezése és kijelölése elsődleges országos szintű feladat, melynek keretében meghatározandó, hogy mely területek fejleszthetők hosszútávon, melyek stabilizálhatók azonnali beavatkozásokkal és melyek azok, ahol a felszámolás az egyetlen helyes megoldás.

Elsődleges cél a vadtelepek gyors megszüntetése, valamint a lakásminőség - és az ebből következő egészségügyi kockázatok - szempontjából a legrosszabb lakhatási helyzetek gyors kezelése. Ezekben az esetekben a gyors beavatkozás megelőzheti a problémák súlyosbodását, így itt kell legelőbb beavatkozni. A nagyobb méretű és koncentrációjú, kiterjedt telepek esetén a településszerkezeti kapcsolatok erősítése céljából megszüntetjük a település és a telep közötti fizikális akadályokat, mint például a közbeékelt szemétlerakók vagy a betonfalak. A kedvezőbb munkaerőpiaci környezet irányába mutató, kifelé történő mobilitást támogatjuk. Segítjük a nyomor enyhítését, a laksűrűség és a túlzsúfoltság csökkentésével. Elérhetővé tesszük a minőségi általános iskolai oktatást és egyéb közszolgáltatásokat. Ahol pedig már végbement a rehabilitáció, folyamatos szakmai figyelemmel biztosítani kell, hogy ne kezdődjön újra a szegregálódás.

Az államnak biztosítania, mobilizálnia és képeznie kell az ország szakértői gárdáját és működésbe hozni az általuk felhalmozott tapasztalati tőkét. Az adott térségben esetlegesen hiányzó szakértők pótlására országos együttműködési hálózatot kell kiépíteni. Tárgyszerű és hatékony szakmai folyamatkövetéssel és a projektek utólagos értékelésével elérhető, hogy a megvalósítás tapasztalataira a jövőbeni tervezés is építeni tud. A projektek társadalmi- és költséghatékonyságának mérése elengedhetetlen.

Visszaállítjuk a területfejlesztési minisztériumot, hogy legyen aki az ország területei közötti egyenlőtlenség csökkentéséért felel és megszervezi a helyi területfejlesztők és önkormányzatok háttértámogatását, így lehetőséget teremtve a hatékony szakmai munkára. A nagyvárosi antiszegregációs terveket ki kell egészíteni a térségi szegregációs problémák, folyamatok, és a kívánatos beavatkozási irányok feltárásával. Törekedni kell arra, hogy az elmaradott településrészek, települések igényei is megjelenjenek, és érvényesüljenek is a járási szintű tervezésekben. A közösségvezérelt helyi fejlesztési pályázatok kiírása során a szempontrendszer része kell legyen, hogy milyen mértékben veszi figyelembe az elmaradott településrészek sajátosságait.

Infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a rehabilitációs területeken, amelynek nem csupán a közművek és közutak felújításában, hanem a telekommunikációban is meg kell nyilvánulni. Az alapvető szükségletté váló és a kulturális szegregációt csökkentő szélessávú internetet elérhetővé tesszük. A fejlesztések növelhetik a fenntartási költségeket, így amennyiben ez többletterhet ró a lakosságra, támogatásokkal kompenzálni kell az őket mindaddig, amíg a beruházások nem hozzák meg számukra az anyagi helyzetük javulását. Ellenkező esetben a terület fejlesztése oda vezet, hogy a szegényebb rétegek megélhetése tovább romlik és kénytelenek lesznek szegényebb településre továbbköltözni.

A rehabilitációt igénylő területeken még nagyobb szükség van a védőnők, családsegítők, szociális munkások, a falu- és tanyagondnok, a munkaügyi központok, civilek, rendőrök aktív jelenlétére. Csakúgy, mint az elérhető Biztos Kezdet Gyerekházakra, bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, egészségügyi ellátásra. Magyarországon általában ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, épp ott nincs egy pszichiáter, aki segíthetne, se egy szociális munkás, aki a megoldáshoz segítene. Ezt a tendenciát meg kell változtatni, megfelelő keretfeltételeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a legszükségesebb helyekre is eljussanak a kellő ellátások és szolgáltatások.